A műszaki vizsgával nincs baj? - bővített kiadás

2009.12.16. 13:49 Módosítva: 2009-12-16 18:08:13
0 hozzászólás
Felborzolta a kedélyeimet az a hír, hogy a műszaki vizsgán megbukó járműveket kapásból kivonják a forgalomból. Ez irtó rosszul hangzik, érvénytelenítik a forgalmit, leszedik a matricát a rendszámról, és szevasz!

Rögtön az elején egy információ. Szerda reggel, pont azért, mert erre a cikkre készültem, megnyertem, hogy a témával foglalkozó műsorba elmehessek a Kossuth rádióba. Igazán felkészültnek éreztem magam, legalább annyira, mint az összes vizsgáztatással és zöldkártyáztatással foglalkozó szakember. Vagyis semennyire, annyi volt a kezemben, amennyit az NKH válaszolt az elküldött kérdéseimre, pontosabban azok egy részére.

A műsorban felhívták Lovas Károly Róbertet, az NKH elnökhelyettesét is, és csak hallgattam, mert gyakorlatilag semmi sem úgy lesz, ahogy tudhattuk. Sőt, akár még a környezetvédelmi vizsgálatot végző műhelyek is megmaradhatnak, bár az még nem világos a számomra, hogy minek. Mindenesetre a cikket az új infók miatt egy időre levettük, hogy kiegészíthessem. Az új részeket vastag betűvel különböztetjük meg az eredetitől. Tehát most a régi cikk következik:

Gondoltam, megkérdezem a hivataloktól, hogyan is lesz ez. Két alanya volt az információkérő offenzívámnak, a Közlekedési, Satöbbi Minisztérium, mint a rendelet szerzője; és a Nemzeti Közlekedési Hatóság, mint gyakorlati illetékes. Az utóbbinál megérezték a megkülönböztetett figyelmet, és azonnal válaszoltak az emailemre, szemben a Közlekedési és Minden Más Ügyi Minisztériummal.

Annyit hozzátennék, hogy az állami hivatalokban a sajtósok nem úgy működnek, mint a versenyszférában, ahol valamilyen szinten kiképzik a PR-ost. A hivatalban olyan bonyolult a jogi környezet, hogy a sajtósnak csupán azt kell tudnia, ki az illetékes válaszadó. Csakhogy a válaszadónak megvan a rendes munkája, számára pluszmunka a válaszolgatás, nem csoda, ha nem gyors. Az sem kizárt, hogy pár hét múlva megérkezik a minisztérium válasza is, amit a bréking rovatban azonnal lehozunk.

Íme az NKH gyors válasza, az idézett paragrafusokat nem kötelező elolvasni, utána úgy is megpróbálom értelmezni.

– Mi indokolta ezeket a változtatásokat? (Nevezetesen azt, hogy a megbukott autót ki kell vonni a forgalomból.)

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXV. törvény módosította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24. §-át az alábbiak szerint:

„24. § (1) Az üzemben tartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen.

(6) Ha a jármű az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, az időszakos vizsgálatot végző közlekedési hatóság a jármű forgalomban tartását megtiltja és erről informatikai rendszere útján - gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija esetén - a közlekedési igazgatási szervet értesíti.”

A törvény szövege 2008. január 1. óta hatályos. A miniszteri rendelet szövege most kerül összhangba a törvénnyel:

„(2) Ha a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalmi engedélyt érvényteleníti, és a rendszámtábláról az érvényesítő címkét és ha van a plakettet eltávolítja, továbbá ezt elektronikus úton közli a Nyilvántartóval.”

Az NKH 2009. júliusában elindított vizsgáztatási rendszere már az új törvényi feltételek szerint működött, ezért januártól a fenti módosítás nem jelent változást az autósok számára.

Milyen többlet-kiadásokat okoz ez az autósnak? És mennyivel több ügyintézést okoz ez számára?

Megszűnik a korábbi „Korlátozottan alkalmas” minősítés, helyette a járművet „megfelelőnek” vagy „alkalmatlannak” kell minősíteni. A korábbi „korlátozottan alkalmas” járművek aránya 0,2% volt. Az ő esetükben jelenthet a minősítés problémát.

Egy érvénytelenített forgalmi engedéllyel, forgalomból kivont járművel hogyan távozik a jármű a vizsgáztató állomásról? Illetve, utána hogyan javíttatja meg járművét az autós, nevezetesen hogyan megy el szervizbe?

A törvény alapján az eljáró hatóságnak a jármű forgalomban tartását meg kell tiltani. Az üzembentartó felelőssége, hogy a járművet hogy szállítja el a telephelyről.

Nem tartanak-e attól, hogy így a korrupció súlyosbodik a vizsgaállomásokon?

Nem, a vizsgáztatási rendszer folyamatos szigorításával, az objektivitás növelésével, folyamatos ellenőrzéssel biztosítjuk a szabályszerű vizsgáztatást.

Üdvözlettel, satöbbi.

Egyébként a minisztériumhoz képest az NKH két extra kérdést is kapott, de ezek véletlenül kimaradtak a válaszadásból. A hiányt már jeleztem, de az illetékesnek megint rá kell érnie:

– Minden hiba megbuktatással jár-e? Például, ha megnézik a fényszórók beállítását, de rosszul világít, akkor megbukik és kivonják a forgalomból?

Időközben megjött a válasz

„Nem. Elsősorban azok a hibák járnak „megbuktatással”, amik közvetlen balesetveszélyt okoznak. A lehetséges hibák felsorolását az 5/1990 KÖHÉM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza, az adható minősítésekkel együtt.
A fényszóró beállítási hibára adható „hibával alkalmas” és „alkalmatlan” minősítés. Ilyen esetekben a „hiba" helye, mértéke és egyéb megnyilvánulási jellemzői alapján kell megállapítani a vizsgabiztosnak, hogy balesetveszélyesnek tekinthető-e az állapot. Jellemzően a fényszóró beállítási hibára felhívják a figyelmet és a szervizek többsége elvégzi a szükséges beállításokat.”

– Végül a környezetvédelmi vizsgálat megszüntetésének terve megvalósul január 1-től, vagy sem?

Időközben erre is megjött a válasz

2010. január 1-től a környezetvédelmi felülvizsgálat nem megszűnik, hanem a műszaki vizsgához kapcsolódóan kerül végrehajtásra. Az új rendszer 2010. január 1-től bevezetésre fog kerülni.

Azt hiszem, ezek a kérdések joggal foglalkoztatnak engem, az autóst. Nem mintha attól tartanék, hogy az autónk nem megy át a vizsgán, hanem azért, mert át tudom érezni azoknak a nyomorult helyzetét, akik valóban ott ragadnak egy kivont járművel a vizsgaállomáson. (Ha tréleres cégem lenne, tutira kiraknám az elérhetőségeimet.)

Sajnos az emailes kérdezz-felelek nem olyan, mint az élőszó, pedig párszor biztos visszakérdeztem volna. Például rögtön az elején, a változtatás indoklásánál. Lényegében azt a választ kaptam, hogy azért, mert ez a törvény. De miért lett ez a törvény? Nyilván nem égi sugallatra, hanem azért, mert valakik ezt indokoltnak látták. Bár ez már a Közlekedési Stb. Minisztérium asztala valószínűleg, akik egyébként még eddig a percig sem válaszoltak semmit. Még azt sem, hogy megkapták az emailt.

Mindegy. Csupán a vizsgázó autók 0,2 százalékát érinti.

Viszont van egy furcsa dolog. Pár éve egy cég próbarendszámos tesztautót adott. Sajnos nem szabályosan vezették a próbanaplót, és amikor a rendőr megállított, hiába volt jól kitöltve az én sorom, úgy döntött, hogy bevonja a próbarendszámot. Ekkor kaptam tőle egy engedélyt, amellyel úgymond a „telephelyemre távozhattam” a járművel – meglepő módon rendszám nélkül.

Ez az új KRESZ ismeretében elvileg ma már ez nem működhetne. Csakhogy a forgalomból kivonás nem jelenti a rendszám elvételét, a matricát szedik le róla – ilyenkor miért nem kap a nyomorult egy útvonalengedélyt hazáig? Ez nem műszaki kérdés, hanem embertelenség. Nem mindenki a Mozaik utcába jár vizsgáztatni, ahonnan simán hazamegy HÉV-vel. Mi lesz azokkal, akik Haláltökefalváról mennek a megyeszékhelyre, de aznap már nincs több vonat vagy busz?

Eláruljam mi lesz? Mindenki szépen hazamegy, az érvénytelenített forgalmijával, matricátlan rendszámával. Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy lekapcsolják. A rendőröknek egyszerűen nincs erre kapacitásuk. Ahogy arra sincs, hogy az érvényes forgalmijú, de a műszaki előírásoknak nyilvánvalóan nem megfelelő járműveket kiszűrjék. Olyan kipufogóval, amely a fájdalomküszöbön ordít, háborítatlanul járhat bárki, de ha a kocsi nem látszik a saját füstjétől, akkor sem bántják. A hússzoros fényerővel égbe világító, gányolt xenonokról, a miszlikbe tört orrú, lámpátlan-indexetlen autókról, meg hasonló apróságokról már nem is beszélnék. Akkor meg mi értelme az egésznek? Hogy a lúzerek ücsöröghessenek még fél napot?

Hát kérem, az valahogy kimaradt a kommunikációból, hogy nem fognak hegyekbe gyűlni a megbukott járművek a vizsgáztató állomásokon, mivel aznap éjfélig hazahúzhatnak, vagy elmehetnek a szerelőhöz, hogy a hibát kijavíttassák. (Úgyhogy hiába lennék tréleres vállalkozó, nem fognék sokat az üzleten.)

A változás annyi, hogy megszűnt az átmeneti minősítés - mondta az elnökhelyettes. Például eddig, ha valakinek 30 és 40 százalék közötti volt a fékhatás-eltérése, akkor kapott ilyen „korlátozottan alkalmas” minősítést, és két hónap haladékot, hogy javítsa a hibát. Mostantól 30 százalék felett bukta - ebben a türelmi tartományban volt az a 0,2 százaléknyi jármű, amely januártól már bukottnak számít. Nekik lekapargatják a vizsgamatricát a rendszámról, de a forgalmi érvénytelenítése az okmányiroda dolga. Vagyis itt egy plusz menet az autósnak, amit nyilvánvalóan meg kell ismételni, amikor újra levizsgázott, továbbá kifizette a következő vizsga díját.

Az elnökhelyettes elárulta, hogy január 1-től valóban bevezetik az új rendszert, azaz valóban összevonódik a két vizsgálat. Ennek az lesz az érdekes következménye, hogy akinek előbb jár le a zöldkártyája, annak azt nem kell megújítania, hanem a műszaki vizsgáig járhat nélküle. Reméljük, a rendőrök is tudnak majd erről - sms-ezték többen ekkor a hallgatók közül.

Nagy levegőt vettem akkor, amikor Lovas Károly Róbert megismételte, hogy az autósoknak olcsóbb lesz az új rendszer, mert az eredeti tervek szerint a tíz év feletti autók a nagy olcsósodásban mehettek volna évente vizsgázni.

A jó hír: az évenkénti vizsgáztatást nem fogják bevezetni. Tehát tényleg olcsóbb lesz elvileg, bár a Pénzügyminisztérium szívja a fogát a kieső bevételek miatt, mint mindig. Már csak azért is, mert a vizsgába integrálással a környezetvédelmi vizsgálat kikerül az áfa-körből, tehát nem csak a ritkább vizsgálatok miatt buknak.

Ezért aztán még nincs meg az a rendelet, amelynek alapján tudhatnánk, hogy tényleg olcsóbb lesz. A vicces az, hogy ha ez nem lenne meg januárig, akkor mehetne ingyen a vizsgáztatás. Szerintem most sokan szurkolnak ezért.

Mert azért lássuk be, akinek ma Magyarországon műszaki vizsgán megbukik az autója, az vagy lúzer, vagy olyan messze él a civilizációtól, hogy még egy vizsganepper ismerőse sincs. Mert érdekes módon vannak olyan emberek, akik nap mint nap több autót tolnak át a vizsgasoron. Ha ugyanezeket a kocsikat a gazdájuk vinné oda, megbuknának.

El sem merem képzelni, hogyan működhet ez a rendszer.

Persze a vizsgasorok bekamerázása változtathat a helyzeten, és az NKH is ezt mondja. Azonban itt vannak nekünk referenciaként a világ fejlettebb részéről származó, euró-zónás, szlovák állampolgár kollégáink, akiknél már két éve bekamerázták a vizsgaállomásokat. Mégis ugyanúgy lehet levelező tagozaton vizsgázni, mint azelőtt. Bár ez nem jelenti azt, hogy nálunk is így lesz.

Csak valószínűsíti.

Már-már elhittem, hogy a korrupció - és az ellene folytatott harc - ezentúl egy helyre koncentrálódik majd, de nem. Betelefonált ugyanis a Kossuth-műsorba egy zöldkártyáztató, aki pár hónapja vette a berendezést. Mint kiderült, nekik sem kell feltétlenül kidobniuk mindent, elvileg náluk is elvégeztethető a mérés, nem kötelező ezt a vizsgán. Nyilván ez alternatív megoldás, a kínjaik enyhítésére. Kamu mérések ide vagy oda, senkinek sem érdeke, hogy most újabb munkanélkülieket és csődbe jutott autószerelőket termeljenek ki. Ha jól vettem ki az elnökhelyettes szavaiból, azért itt is lesznek szigorítások, bár nem értem, miért menne el az ember máshová, külön csináltatni a környezetvédelmi vizsgálatot, ha rendben van az autója.

Ami a vizsgasorokon elharapódzott korrupciót illeti, ennek úgy próbálják elejét venni, hogy már semmiről sem a vizsgáztatáson ott lévő személy dönt, sőt, még csak nem is ő fogja beírni a mért adatokat, hogy a manipulációnak ez a módja is megszűnhessen. Minden adat online az NKH-hoz kerül, és ott történik a döntés. A vizsgahelyek bekamerázása pedig azt jelenti, hogy a vizsgáztató még azt sem tudja, mikor készül a felvétel.

Magyarán a vizsgaeredmények befolyásolása kizárólag az adatokat a hálózatba juttató interfészek jeleinek manipulálásával oldható meg, ahogy a zöldkártyások is csinálták. Arra Magyarországon nem lehet számítani, hogy a cégek valamiféle szakmai öntudatból, vagy becsületből ellenállnak a kísértésnek. Amíg nem buknak le a csalók, addig lesz kamu vizsga, mert aki nem csinálja, versenyhátrányba kerül a többiekkel szemben.

Egy vizsgasor pedig tízmilliós nagyságrendű beruházás, meg kell térülnie. Mint az adásban megtudhattuk, megszűnt a pályázati rendszer, gyakorlatilag, aki az előírásoknak megfelelő vizsgasort kiépíti, az megkapja az engedélyt. Nyilván a többség ebbe az irányba próbál majd menekülni. Szerintem valamilyen szinten korlátozni kéne a helyek számát, mert ellenkező esetben ugyanaz lesz a helyzet, mint a környezetvédelmi vizsgálatnál. Ha lenne egy korlát, amit ki lehetne számolni - mekkora vizsgaszám az, ami eltart egy ilyen helyet. Ha ez megvan, bizonyos régiókban nem kellene több engedélyt kiadni, hogy ne fokozódjon a versenyhelyzet addig a szintig, hogy mindenki a fennmaradásért küzd. A korlátosság adna némi visszatartó erőt is, hiszen aki megbukik a hátszeles vizsgáztatással, az kapásból kiesne a pikszisből. De ez csupán az én véleményem.

Ezennel ki is dühöngtem magam, és hideg fejjel támadt egy ötletem. Nézzük már meg, hogy a balesetek hány százalékát okozza műszaki hiba! Elmentem a rendőrség jól strukturált oldalára, és pár órácska keresgélés és guglizás után már tudtam.

Megkapaszkodtak?

Tavaly a személyi sérüléses balesetek 0,3-0,4 százalékánál volt műszaki hiba az ok. Az idén novemberig már annyira kevés ilyen volt, hogy a vonatkozó sajtdiagramon nullaként jelölik. Azaz cirka tizenhatezer balesetből ötvennyolc darabot okozott műszaki hiba.

Akkor mit rugózunk mi itt a műszaki vizsgán? Hiszen az időszakos ellenőrzés eléri a célját, alig van műszaki okokra visszavezethető baleset. Minek még tovább szigorítani? Netán mind az 58 jármű pont a megismételt vizsgája előtt állt? Többet érne, ha jó helyre kiraknának két-három automata traffipaxot (4300 baleset) vagy alaposabban megtanítanák az elsőbbségi szabályokat (3900 baleset).

Igen kérem, a műszaki vizsga eredményesen működő intézmény. Akinek jó a kocsija, annak mindegy, befizet némi pénzt, amiből az állami gépezetet finanszírozza. Akinek rosszabb az autója, az nem csak az államot pénzeli, hanem hozzájárul a (vélhetően nem túlfizetett) vizsgáztatók jobb megélhetéséhez is, sőt, rendszeres jövedelmet biztosít a vizsganepperek családjainak is.

A hátszeles vizsgázó tudja, hogy az autója nem tökéletes, ezért óvatosabban közlekedik, tehát nem okoz balesetet. Az ilyeneknek mindig mondanak valami kicsit ijesztőt, hogy „hát ez a kormánygép legközelebb már nem lesz jó...”. De persze legközelebb is jó. És tény, hogy van egy minimum szint, amit már hátszéllel sem engednek át, elvégre az ember megbecsül egy ilyen remek állást. Valójában a könnyített vizsgán átmenő autók nem annyira rosszak, hogy egy kis óvatossággal ne lehetne velük közlekedni. Ha pedig jövőre a vizsga része lesz a zöldkártya, tovább csökken a korrupció, hiszen az emberek nem kétfelé fognak tejelni. Ezáltal kevesebb pénz megy adózatlanul a szürke gazdaságba, az állam több bevételhez jut, satöbbi, satöbbi, és a végén felvirágzunk.

Ám, mint minden rendszernek, ennek is vannak áldozatai. Az a 0,2 százalék alkalmatlan, aki elvből ellenzi a hátszeles vizsgát, vagy nincs pénze arra, hogy minimálisan rendbe hozza a kocsiját, az picit elgondolkodhat, amíg a megismételt vizsgát várva, hajnaltól sorakozik. És délutánra, három rendszerlefagyás és két megismételt mérés után rájön, hogy ez nem Németország, ahol 28 perc egy vizsga, zöldkártyázással együtt. Nincs más választása, be kell állnia a sorba, oda kell tolnia a zsét, mert ez az ország így működik. Még ha ez picit el is tér attól, ahogy a törvényhozók megálmodták.

A végére már csak egy megjegyzés. Bár sejtem, hogy azoknak, akik az új rendszer bevezetésén az éjszakába nyúlva dolgoznak, rosszul fog esni. Abban az esetben, amikor ennyi embert érintő kérdésről van szó, mint a műszaki vizsga és a környezetvédelmi vizsgálat, akkor a sikerhez nem elég a jó szándék. Ha a változásokig két hét van, és még senki nem tud semmit, az baj. Erre szolgálna a kommunikáció, aminek elsődleges eleme lenne a sajtóosztály, amelynek mindenféle külön megkeresés nélkül is ontania kellene az infókat. Ha pedig közvetlenül kérdezik őket, akkor valódi és informatív válaszokat adni. És valahogy azon is el kellene gondolkodni, hogyan lehetne emberbarátabbá tenni a vizsgáztatást, elvégre nem az a cél, hogy az embernek legyen hol sorakoznia, hanem az, hogy a járművek műszaki állapota jó legyen. Nézzük csak az osztrák példát, ott élő kollégánktól, Gulyás Gusztávtól:

Hogyan vizsgázik a sógor?

Ausztriában a vizsga érvényességét a szélvédőre ragasztott matrica jelzi, hogy ne kelljen a yardnak ellenőrzéskor hajolgatnia. A rendszer kitalálói nem csak a közegre tekintenek emberként, hanem az egyszerű autósra is: újravizsgáztatás az érvényesség lejártát megelőző hónaptól a lejáratot követő harmadik hónap végéig bármikor lehetséges. Az új vizsga érvényességi ideje továbbra is az eredeti dátummal megegyező, az időzítéssel tehát sem nyerni, sem veszíteni nem lehet, egyszerűen csak kényelmes, stresszmentes lehetőséget ad a vizsga időpontjának megválasztására. A Kárpát-medencei nyomorból szemlélve érdekes gondolat, hogy a júzer a vizsga időpontját igazíthatja az életritmusához, és nem az életritmusát a hivatalok átgondolatlan, kőagyú szabályozásához.

Sikertelen vizsga esetén az ember hibalistát kap, amiket kijavítva az adott, összesen öt hónapos időintervallumon belül bármikor újra jelentkezhet. Az ismételt átvizsgálás az esetek döntő többségében nem kerül pénzbe (szervize válogatja). Miért is kerülne, hiszen csak arra a gömbfejre/kipufogóra/lámpára/fékcsőre kell vetni egy pillantást, ami az előző körben hibás volt. A cél pedig az elégedett ügyfél és a gördülékeny lebonyolítás.

Azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha valaki mégis életveszélyes autóval (pl. fék nélkül) jelenik meg a vizsgán, az osztrák kollégák először nem is értették, hiszen életveszélyes autóval, fék nélkül nem közlekedik az ember. A kérdés hátterének ismeretében aztán kiderült: a vizsgáztató műhelynek nincs lehetősége a járművet kivonni a forgalomból, ez szigorúan rendőrségi hatáskör. Legrosszabb esetben felvehetik a telefont és hívhatják a zsarukat, de ez nem szokás.

Mi ebből a tanulság? Egyrészt az, hogy ismét káosz lesz a vizsgaállomásokon, az év végén azért, mert mindenki át akarja tolni a kétes műszaki állapotú autóját még az idén; az év elején pedig azért, mert senki sem fogja tudni, hogy mit, hogyan. Még akkor sem, ha netán szilveszterig valahogy, iszonyatos erőfeszítéssel elkészül a szabályozás.

Ja és még egy: soha többé nem kérdezek állami hivatal sajtóosztályától.

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!