Kormoljatok csak, majd fizetjük!

2011.03.09. 06:56
0 hozzászólás
Nem akarnék a vegyészetbe túl mélyen belegyalogolni, ahogy a közlekedési környezetszennyezésbe sem. Nem nagyon értek hozzá, így könnyű lesz.

Azért annyit tudok, hogy a járműveknek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek. A törvények nem foglalkoznak olyan apróságokkal, mint a nem túl egészséges fékpor, az abroncsok kopásából származó gumipor, mert az nem a kipufogóból jön. De a buszok tankjából kicsorgó gázolajat is említhetném.

Igazából van a CO (azaz szén-monoxid), a NOx (ezt meg nemcsak a buszsofőr hallgatja menet közben az MP3-lejátszóról, hanem jelent nitrogén-oxidokat is) – nos, ezek a legdurvábban mérgező cuccok.

Aztán ott vannak még a szilárd részecskének hívott anyagok, amelyeket a köznyelv koromként ismer. Ezek többnyire aromás vegyületek, és ez nem az ízükre utal, hanem a kémiai felépítésükre. Hangsúlyozom, még nem kóstoltam. (Az elégetlen szénhidrogéneket most inkább hagyjuk, ez inkább a benzinesekre jellemző, teccik tudni, amikor mennek a faros Skoda mögött, és olyan szaga van, mintha csak elpárologtatná a benzint.)

Ha már szóba került a korom, és közelítünk a harmincéves Ikarusokhoz, van ennek egy finomka alváltozata. A kék füst. Ez tulajdonképpen ugyanaz, csakhogy már annyira szarnak kell lennie a motornak, hogy a koromszemcse igazából már nem tudott finom grafitszerűre szilárdulni, mert félig-meddig még ég. Kicsit az ember szeme is. Ezt a legjobb belélegezni, ha már unjuk a földi létet.

Az emissziós előírásokat akkortájt kezdték komolyan venni, amikor az NSZK-ban a savas esők kezdték kiirtani az erdőket (az NDK-ban ugye tettek rá), és a Ruhr-vidéken a hat évnél fiatalabb gyerekek még nem látták a napot. Kellett valami, hát kitalálták, hogyan kell mérni. Egyszerűen. Kicsit bőgetik a bemelegített motort, feldugnak egy szondát a kipufogóba, és megnézik, mi van. Ez mutat valamit, csak a lényeget nem. Terhelve ugyanis tök más a járművek emissziója, de ki a fene tudna ott futni egy szondával meg a műszerrel a kocsik mögött?

Na, ezt csak azért írtam le, mert vannak esetek, amikor a kultúrállamokban semmiféle szondát sem kell dugdosni ahhoz, hogy a rendőr egy járművet vizsgára/környezetvédelmi felülvizsgálatra küldjön. Mondjuk akkor, amikor úgy kormol, mint minden második BKV-busz. (Vagy rózsaszínben látom a világot? Ennyi jó buszuk nincs…)

Amikor a személyautókban megjelentek a részecskeszűrők, az egyik kollégánál le akarták szedni a vadonatúj Peugeot 607-esről a rendszámot valahol Nyugat-Európában a szűrőregeneráláskor kijövő, egyszeri pöffenet miatt. Nem rossz, mi? Nálunk meg egy kéken füstölő busz háborítatlanul járhat, holott nyilvánvalóan nem tart be semmilyen határértéket. És a vicc az, hogy lassan a relatíve új Volvo buszok is kezdenek kormolgatni – lám-lám, a csúcstechnika is csak addig csúcstechnika, amíg megfelelően üzemeltetik. Vagy tán akkor sem? Csikósnak volt erről egy remek cikke.

És ha már gázolajra alapozzuk a tömegközlekedésünk javát, még egy gond van. Budapest átkozottul poros város. Porolnak az építkezéseken, porol az ipar, és vannak aszfaltozatlan kis utcák itt-ott. Régen, reggel ment az utcaseprőgép, lenyomta vízzel, felszívta a port. Ma ilyesmi nincs, csak az iszonyat por. Aki nem hiszi, mossa meg az autóját, parkolja le bárhol és nézze meg pár óra múlva.És ha netán a korom szépen elszállna – na nem, ráül a porra. És beszívjuk. Így együtt hatásosabb.

Talán éppen ezért kapok idegzsábát attól, amikor azzal érvelnek, hogy igen-igen, de hát a BKV annyi embert elszállít, hadd kormoljon.

Kormoljon a jó édes anyjának. Pontosan az ilyen nagy kormolókat kellene megfogni először, és nem az 1,6-os szívódízel Passatokat kimazsolázni egyenként. Ilyen alapon a nagyobb konyháknak megengedhetnénk, hogy lejárt szavatosságú húsból főzzenek, hiszen annyi embernek adnak enni, nem? De a nagy kórházaknak sem kellene sterilizálnia a cuccait, hisz a rengeteg betegből elég sokan maradnak életben.

Abszurd, hogy van egy adópénzekből a felszínen tartott közlekedési vállalat, amely ennek ellenére lényegében nem olcsóbb, mint bármely nyugat-európai város közlekedési vállalata, ám látványosan rosszabb a szolgáltatási színvonala. Abszurd, hogy ugyanennek a cégnek milliárdjai vannak arra, hogy QR-kódot helyezzen el minden egyes buszjegyen, amiből aztán minden másodikat-harmadikat még ma is egyetlen fémpénzzel ártalmatlanítható, bütykös lukasztóban érvényesíte(né)nek. Az viszont végképp abszurd, hogy a koromszennyezés kimutatható része a számlájára írható, egy olyan városban, amelynél csak egy szmogosabb van az EU-ban. A jegykódolásra fordított egyetlen milliárdból minimum 12–15 vadiúj csuklós buszt vehetnének. Tudom, hogy a mai közel hétszáz veterán 200-as és bő négyszáz középkorú 400-as Ikarushoz képest ez elenyésző. Ám ha nincs az összes cseréjére egyszerre pénz, inkább nem csinálnak semmit?! Mi van?

Bocsánat, de mindig ilyen hülyeségeken töröm a fejemet, amikor a gyerekkel és az ő asztmájával a tüdőgyógyászatra megyünk. Van időm rá, mert hosszú a sor.

A tótoknál gáz van?

Akár úgy is felfoghatjuk a tényt, hogy az MHD (Közlekedési Vállalat) a fővárosban, Pozsonyban 204 CNG (sűrített földgázüzemű) buszt működtet. Ezek az 555 darabos flotta csaknem 37 százalékát adják, miközben meglehetősen magas arányban (96 százalék) állnak állandóan rendelkezésre. Az 555 buszból 279 alacsony padlós, modern busz, a géppark átlagéletkora kilenc év.

A gázosítás 2001-ben kezdődött, ekkor 13 régi, Karosa B732-es buszt építettek át gázüzeműre, majd 2002-ben, egy második lépcsőben tovább folytatódott a zöldprogram, melynek keretén belül 22 darab Solaris Urbino 15/III CNG buszt vettek (Iveco Cursor F2BE 0642A CNG-motorral), és 2009-re érték el a 204-es számot. Ezek a buszok általában a belvárosban és a történelminek minősített városrészekben közlekednek. A klasszikus, belső égésű dízelekkel szemben 30 százalékos megtakarítást értek el, nem beszélve a mérhetően csökkent légszennyezettségről.

A vállalat – értelemszerűen – jóval szerényebb kapacitású, mint a budapesti, buszai tavaly 130 016 utast szállítottak, bár biztos, hogy kicsit nagyobb transzparencia mellett működik. Honlapján mindent megtudhatunk a vállalat működéséről, a kiírt és leendő, valamint megnyert közbeszerzési pályázatokról, és természetesen bárki által hozzáférhetőek a részletes, év végi gazdasági jelentések, melyeket külső auditorcégek ellenőriznek. Ezekből megtudhatjuk, hogy 470 534 eurós veszteséggel (kb. 128 millió forint) zárták a tavalyi évet, az összeg azonban a jelentős kinnlevőségek és a 66 darab új busz megvásárlása miatt is lett ekkora (27 db SOR, 35 Irisbus Citelis és 4 db Irisbus Daily). Az átlagbér 864 euró (235 ezer forint), ez a 2008-ashoz képest 25 euróval (6800 Ft) nőtt. Mindezt úgy, hogy az összes, létező GDP-mutató szerint is jóval mögöttünk kullognak. A fene tudja, miféle mágia lehet mögötte, de még így is lehetővé tették 2008-tól, hogy SMS-ben váltsunk 70 perces (80 cent) vagy 24 órás (3,5 euró) vonaljegyet.

A fene a jó dolgukat!

Vályi István

Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak is?

Tegye meg a publikáció blogposztján!