Blöffadatokkal a kilométeróra-csalás ellen

2016.06.14. 10:24
72 hozzászólás

Sötét nap virradt a használtautó-vásárlókra június 8-án, amikor sajtótájékoztatót tartott a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), hogy népszerűsítse magát, sajtóközleményét és két számadatot. Utóbbiak, szerintem az esemény előtt percekkel születtek, hasra ütéses módszerrel.

A hátterében az Igazságügy, az Emberi erőforrások, valamint a Nemzetgazdaság minisztériumával, illetve az Országos Rendőr-főkapitánysággal működő HENT azt állítja, hogy a kintről behozott használt autók 90 százalékának, és a belföldön eladott használt autók felének kilométer-számlálója hamis adatot mutat, mert visszatekerték. A testület szerint itthon egymillió tekert órás autó közlekedik és ezek mind időzített bombának tekintendők az elmaradt karbantartások miatt.

Kicsit elidőztem a közlemény bevezetőjében egyszerű tényként, a főszövegben viszont becslésként említett számok felett és megértettem, miért bukhatott rá a magyar sajtó azonnal ezekre a számokra. Röviden: semmi nem üt akkorát a címlapon az uborkaszezon kezdetén, mint olyan szalagcímek, hogy 10-ből 9, meg hogy majdnem minden autó...

Gablini Gábor, a hamisítás elleni testület elnökségi tagja, a Gépjármű márkakereskedők országos szövetségének elnöke, egyúttal ötmárkás újautó-kereskedő április elején azzal okozott derűs perceket, hogy a nyolc évnél idősebb használt autók behozatalának korlátozását javasolta a kormánynak, elsősorban környezetvédelmi szempontokra és a fiatalabb autók tiszta előéletére hivatkozva.

Akkor még nem sejtettem, hogy miután a szabad kereskedelmet korlátozó és a magyar autóvásárlók lehetőségeit figyelmen kívül hagyó ötlet bizonytalan időre lepihen, és még a GÉMOSZ honlapján sem marad nyoma, rögtön terem helyette egy másik javaslat, az óratekeréssel és 90-50-es számokkal.

Magyarországon senki nem tudja, hogy az itt közlekedő autók hány százalékának tekerték vissza a kilométer-számlálóját. Még a minisztériumok és a rendőrség sem. Pikáns dolog ez, mert a központi nyilvántartásban csak 2012-ig visszamenőleg keresgélhetünk a kilométeradatok közt, vagyis a magyar autóállomány zömének előéletéről semmilyen elérhető adat sincs, pedig biztos, hogy a tekerés nem négy éve divat.

Csupán ötvenezerszer kérdezték le eddig a műszaki vizsgák alkalmával és az adás-vételkor rögzített kilométeradatokat, miközben tavaly, összesen több mint hatszázezren vásároltak kinti vagy itteni használt autót.

A biztosítási kártörténet körül szintén teljes a homály. Maguk a biztosítók sem látják át a kártörténeti nyilvántartást, vagyis kockázat nélkül lehet rommá tört, majd kikalapált autót sérülésmentesként árusítani. Meg is teszik, ahogy erről már többször írtunk.

Aki ebben az országban nem autóvásárló vagy tulajdonos, az valószínűleg kereskedő, de legalábbis van valaki a környezetében, aki ebből él mostanában, ugyanis órási az autóéhség. Ne csak valódi vállalkozókra gondoljanak, akik áfát és járulékokat fizetnek, esetleg bejelentett módon működnek. Nemcsak olyan kereskedések foglalkoznak autókkal, amelyekhez szavatossági ügyekben, utólag is fordulhatnak a vevők, hanem olyan martalóc arcú Józsik is, akik behoznak hetente valami romot, azt feldobják a Külföldi papíros autók Facebook-csoportjába, majd kommentben oltják egymást. 

A jelek szerint hiába tartanak sokan az átverésektől, a vevők zömét nem is érdekli, hogy becsapták-e vagy sem. Nagyon hinni akarják, hogy lehet 5-ös BMW-jük még ebben az életben, miközben havi 200-ból él a család. Esetleg egyszerűen nem tudják, hogy létezik a lekérdezés lehetősége, ami egyébként a kampányt bevezető sajtóközleményben sem szerepel. Eddig kétféle ötlet született a kispénzűek fogyasztási lázának felszámolására, és egy sem a megértésére. 

Az államot szintén nem nagyon érdekelheti, hogy polgárait százezrével csapják be, miközben az összes félretett pénzüket költik. Szintén súlyos gond, hogy akárhányszor írok az autópiaci csalásokról, mindig jelentkeznek még néhányan, akiknek autójához hibás óraállást rögzítettek valamelyik hivatalban, ezért most szívnak. Például rohangálnak az igazolásokkal, hogy a valóságban 200 ezret futott autó előéletéből végre eltűnjön az 1 millió kilométeres kiugrás. Miért? Mert a nyilvántartást odafent sem nézegeti senki, nincs önjavító funkciója. 

Éppen ezért hiába bugyog fel a nyilvántartásban megannyi tizenéves BMW, Audi és Mercedes futásteljesítménye 400 ezer kilométer fölé, majd esik vissza 200 ezer alá, a rendszer ekkor sem jelez. Senki nem kérdezi meg a tulajdonost, kereskedőt, hogy mi a pálya. Nem nézik meg a korábbi adásvételi szerződéseken szereplő kilométeradatokat, nem rajzolják körbe térben és időben a csalót, akihez sok kilométerrel került egy autó és kevés kilométerrel távozott.

Január óta valamiért az eredetiségvizsgálók sem látják, hogy korábban, máshol hány kilométerrel vizsgálták az autót, de az eredetiség vizsgálatokkal tényleg ez a legkisebb baj, mert a vizsgálóállomások egy részén simán átgurulnak a lopott autók

Mivel senki ember fia nem mozdul rá a rendszerben pontosan látható sok-sok gyanús ügyre, ezért egyáltalán nem lep meg, hogy nincsenek hatósági ellenőrzések sem. Nem indulnak nyomozások, vagy emlékezetes perek, nem zárnak be kereskedéseket, ha kicsit túl sok tekert órás autó áll a murván, és akit átvernek, legfeljebb írhat a Totalcarnak egy levelet. Ilyenkor elkészül a gyászcikk, majd a neve elhallgatását kérő user várhatja sorsra jobbra fordulását.  

A kintről behozott autókkal egy kicsit rosszabb a helyzet, pedig akinek maximum 1 milliója van, annak nem opció, hogy vesz egy új autót, és ezen egy tehervonatnyi sajtóközlemény sem fog enyhíteni. A magyar törvények tiltják az autómárkák itteni vezérképviseleteinek, hogy szabadon elárulják, mit látnak a nemzetközi szervizrendszerben egy még nem magyar rendszámos autó múltjával kapcsolatban. Pedig tudják, hogy az autó mikor járt szervizben, mit cseréltek rajta, volt-e gyári visszahívásos javításon a légzsákja miatt vagy másért, és sokszor azt is, hogy összetörték-e valaha.  

Szóval volt ez a sajtótájékoztató, amelyen a testület előállt egy becsléssel, ami elég merész ahhoz, hogy kiemelt helyen pörögjön a napilapokban, de ez minden. Most kampány kezdődik az óratekerések ellen, és a hamis autóalkatrészek arányának visszaszorításáért. Én rengeteg óriásplakátra, közleményre és sajtótájékoztatóra számítok, miközben a HENT-ben részes minisztériumok akár házon belül tekerhetnének néhányat az autóvásárlók tisztánlátását akadályozó jogszabályokon. A központi nyilvántartást is elkezdhetné figyelni végre valaki és nyomozhatnának egy kicsit az óratekerések ügyében. 

Ezekhez a lépésekhez kampány sem kell, csak rengeteg munka feltűrt ingujjal, kitartóan, ahogy az igazi fogyasztóvédők szokták. Remélem van hozzá kedvük, mert tíz éve sem lett volna korai elkezdeni. Ha lesznek valódi eredmények, mi biztosan megírjuk. Addig folytatjuk a harcot az óratekerés ellen, a saját eszközeinkkel. 

A múlt szerdai sajtóközleményt az alábbiakban, változtatások nélkül közöljük:

HENT: a manipulált kilométerórás autók időzített bombaként viselkednek! 

2016. június 8., Budapest – Az importált használt gépjárművek 90%-a és a belföldi kereskedelemben értékesítésre kerülőpéldányok mintegy 50%-a manipulált kilométerórákkal rendelkezik, ami rendkívül súlyos személybiztonsági, műszaki és gazdasági kockázatokat jelent. Az évente milliárdos károkat okozó probléma tudatosítására „A te autód, a te felelősséged!” elnevezéssel kampányt indít a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a hamisítás elleni világnap alkalmából. A szervezet célja, hogy elősegítse egy minőségi szervizekre vonatkozó önszabályozáson alapuló, zárt értékelési rendszer kialakítását – derült ki a HENTsajtótájékoztatóján.

Becslések szerint éves szinten az országba importált tíz használt gépjárműből kilenc, míg a belföldi kereskedelemben értékesítésre kerülő darabok csaknem fele manipulált kilométerórákkal rendelkezik, ami nagyjából egymillió autótulajdonosra nézve jelent súlyos kockázatokat.

„Jelenleg közel egymillió olyan gépjármű van országszerte forgalomban, amely manipulált kilométerórája miatt időzített bombaként viselkedik, mivel az a gépjármű-tulajdonosnak hamis információt ad az autó főegységeinek és egyéb alkatrészeinek műszaki állapotára vonatkozóan” - figyelmeztetett Gablini Gábor, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület vezetőségi tagja és a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke. Hozzátette, hogy a meghatározott kilométerszámhoz kötött kötelező karbantartás elmaradása súlyosan veszélyezteti a közlekedésbiztonságot, mivel adott esetben motorhiba (vezérműszíj-, vezérműlánc-szakadás) és azonnali motorleállás léphet fel.

Emellett a manipulált kilométerórák miatt fellépő egyik legsúlyosabb gazdasági kockázatot az jelenti, hogy a meghatározott gyári garancia csak adott kilométeróra-állásig szól. Ezért egyrészt a potenciális vevő azt hiheti, hogy a megvásárolni kívánt autó még garanciális védelmet élvez – tehát olcsóbb fenntartási költséggel rendelkezik –, másrészt a biztosító nagyobb mértékű amortizációval számol baleset esetén, ezért többet kell fizetnie a káreset kijavításakor; amit végső soron az autósok fizetnek meg magasabb biztosítási díjak formájában.

„Azonban fontos megemlítenünk az autótulajdonos felelősségét is, hiszen ha a gépjárművet a kötelezően előírt ciklusokban a minősített szervizekhez viszi átvizsgálásra és javításra, akkor egy műszaki hibából bekövetkező baleset esetén már nem vonható felelősségre” – hangsúlyozta a HENT vezetőségi tagja. Gablini Gábor hozzátette: minden további felelősség a minősített szervizekre hárul a hamis, vagy nem megfelelő alkatrészek kapcsán.

Tekintettel a kilométeróra-manipulálás által okozott súlyos személybiztonsági, műszaki, gazdasági és jogi kockázatokra, „A te autód, a te felelősséged!” elnevezéssel kampányt indít a HENT a hamisítás elleni világnap alkalmából.

„A manipulált és hamisított autóalkatrészek súlyos biztonsági és anyagi károkat okoznak a fogyasztóknak, ezért a kampány legfontosabb célkitűzése, hogy más iparágakhoz hasonlóan elősegítse egy olyan önszabályozáson alapuló, zárt rendszer kialakítását, amely segíti a piac megtisztítását a hamis alkatrészektől”– jelentette ki Bendzsel Miklós, a szervezet elnökhelyettese.

A kezdeményezés keretében az elkövetkezendő egy évben kiemelt figyelmet kapnak többek között a hamis, illetve minősítetlen autóalkatrészek által okozott károk, az egyes folyadékok ki nem cseréléséből származó baleseti kockázatok, a rossz minőségű gumik, a xenonizzók hamisítása és engedély nélküli beszerelése kapcsán felmerülő kockázatok, a hamis fékalkatrészek, illetve az egyéb engedély és kompetencia nélküli szolgáltatások (pl. hamis garanciakönyv és forgalmi) által okozott gazdasági károk.

Horvátország

Az igazi nyaralást a tengerparti kikapcsolódás jelenti öblök, sziklák, vagy homokos partok mentén.

Tavaszi hosszú hétvégék

Töltse az ünnepeket külföldön, Párizs, London, Róma városnézés, olasz hajóút, síelés Ausztriában.