Százezer egy becsúszott piros lámpáért? Harminc, ha a megállni tilosban gyorsan kirakja valaki az utast? A szigor önmagában helyénvaló, de nem sok ez? Ha eddig elleneztem is a közlekedési rendőrök állampolgári korrumpálását, innentől kezdve meg se fordul a fejemben, hogy nem egy átcsúsztatott ötös, tízes a helyes, logikus elintézése egy szabálysértésnek.
Egy új kormányrendelet szerint
május elseje után drasztikusan megemelkednek a közúti szabálysértésekért
kiszabható bírságok. És nem csak megemelkednek, de fixálódnak is, azaz
városban 30-as táblánál 70-nel autózni mindenképpen 130 ezer forintba
fog kerülni (ha elkapják az embert), hiába sírunk, hogy öt gyerekünk
van, és muszáj sietni a vadbarom főnök miatt. A rendőr többé nem
mérlegelhet. A konkrét szabályozás
itt olvasható .
Leszögeznék pár dolgot. Piros lámpánál áthajtani a kereszteződésben
helytelen. A sebességhatárokat jelentősen átlépni szintén. A
leállósávban autózni pofátlanság és büntetendő. Tilosban megállni
utálatos énelőttem. Aki a cikket elolvasva arról akar velem levélben
vitázni, hogy mekkora száguldozó, szabályokat semmibe vévő türhő
vagyok, kérem, ne tegye. Mert nem vagyok, csak sokat autózok, és bizony
néha megszegem a KRESZ-t. Mint mindenki más is. És ezért egy kicsit
nyomaszt ez az új szabályozás.
Pedig java részével még egyet is értek. Aki piros jelzésnél rámegy a
vasúti átjáróra, bizony csengessen három kilót, mert hülye, ön- és
közveszélyes. Aki autópályán 261 felett megy (az az ötven ember az
országban, akinek erre alkalmas kocsija van), szintén. És aki őzikék
között quadozik, az is, mert az őzikéket szeretem. De egy éjszakai
kislisszolás balra a jobbra-egyenesen sávból ötvenezerért, egy
kinnfelejtett hatvanas tábla az országúton fix negyvenezerért, egy
éjszakai pisálás a leállósávon százezerért egy kicsit nagy elugrás a
mostani bírságolási szintektől.
visszatartó erő, hanem a tudat, hogy a büntetés mindenképp
bekövetkezik
Ennyire durva összegekkel büntetni rendelni ezeket a
szabálysértéseket, ma, Magyarországon egy kicsit hülyeség. Remek, hogy
az Országgyűlés nagy többséggel megszavazta ezt az egészet, de kicsit
talán gondolkodhattak volna előtte. Tagadhatatlan, hogy egyszerűbb
rendeletet hozni, mint eszközöket vásárolni, de nem biztos, hogy ez az
üdvözítő.
Közismert kriminálpszichológiai dogma, hogy nem a büntetés mértéke a
legnagyobb visszatartó erő, hanem a tudat, hogy a büntetés mindenképp
bekövetkezik. Vagyis a fix traffipax, az intenzív rendőri jelenlét, a
piros lámpákkal összekötött fényképezőgép, a megkerülhetetlen
elektronikus szabálysértési eljárás alkalmas a szabálysértések
számának, az ezekkel járó balesetveszély csökkentésére. A magas
bírsággal fenyegető, de véletlenszerű, esetleges rendőri basztatás meg
nemigen.
Ez az új szabályozás megfelelő ellenőrzési háttér nélkül inkább
valami másra alkalmas. Alkalmas például a rendőri korrupció
kiszélesítésére. Tudjuk, hogy a magyar rendőrség úgy általában nincs
épp a topon. A gárda nincs túlfizetve, mindenki ott keresi a
megélhetést, ahol tudja. Van, aki biztonsági őrködik, van, aki zsebre
bírságol. Sok ilyen van. Vajon mennyivel nő az ő piacuk, ha nem
tíz-húszezer forintos bírságokat, de több százezres büntiket akarnak
majd máshogy elintézni a fülöncsípettek? Hány becsületes,
csekkbefizetős, feljelentés elé állós közlekedő marad
Magyarországon?
Még meleg rendőrségi tapasztalat
Semmi köze a témához, de most hallottam, és jó. A
családomban épp a múlt héten volt betörési kísérlet. Dunántúli
nagyváros, villasor: a kertek alatt surranó tolvaj hajnalban
megfaragta a garázs ajtaját, próbált bejutni. A rokonok
felébredtek, elijesztették, kihívták a rendőrséget. A közegek
töltögették a papírokat egy ideig, kimentek, megnézték az
adófizetők Maglite-jával a kerítést, visszamentek, leírták,
hogy nincs nyoma, hol szökött el a bűnöző. A rokonok szóltak,
hogy tán gyorsan járják végig az utcát, figyelmeztessék a
lakókat. A rendőrök természetesen nem cselekedtek ilyen
hebehurgyán, hanem a feljelentés felvétele után azonnal
elhúztak, állításuk szerint egyből másik esethez, mert a
városban (megyeszékhely) aznap éjjel összesen két járőrkocsi
szolgált, és ők az egyik.
Ennyi volt a nyomozás. Persze talán jobb is, hogy az ő
képességeikkel nem pocsékoltak rá több időt, mert másnap,
amikor a rokonok napvilágnál is felmérték a helyzetet,
kiderült, hogy a hátsó kerítést mégiscsak kivágta
embermagasságban a betörő, ott tátongott a hatalmas lyuk.
Szóval üdvözlöm a legdurvább száguldozók büntetését, a leállósávon
sort előzők megvágását, az osztálykirándulást pirosban vasúti átjáróra
gurító buszvezetők egzisztenciális megroppantását. De hiányolom a sok
új fix kamerát a valóban balesetveszélyes pontokon, hiányolom a fekete
doboz-szerű kamerákat a rendőrautókból, és hiányolom, hogy ez az egész
valójában nem a közlekedési kultúra változtatásáról, hanem szimpla
pénzbehajtásról szól. Még csak nem is az elkövetőkre vonatkozik.
balesetveszélyes pontokon
Mert a rendelet azzal kezdődik:
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban:
Kkt.) 21. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a 2-8. §-ban
hivatkozott rendelkezések megsértése esetén - a gépjármű üzemben
tartójával, illetve a Kkt. 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott
esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel (a továbbiakban
együtt: gépjármű üzemeltető) szemben az e rendeletben meghatározott
összegű közigazgatási bírságot kell kiszabni.
A hivatkozott törvényből a 21/A. § (2) bekezdés a következő:
Ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más
személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat
tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjárművek esetében,
amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel,
illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve
fuvarlevéllel igazolja, amely alapján a (4) bekezdés szerinti adatok
megállapíthatóak, a közigazgatási bírságot a használatba vevő
személlyel szemben kell kiszabni.
Vagyis: céges kulcsos autó? Majd fizet a cég. Családi autó? Majd
fizet apuka. S hogy valójában ki tépett kétszázzal a városban, kinek
kéne bevonni a jogsiját? Kit érdekel? Csak a három kiló meglegyen, csak
csengjen a kassza.
Olvlev egy rendőrtől
Kedves Tamás!
Olvasom a Totalcar-t, bennük az írásaidat, néha szoktam
kommentáni is. 15 éve dolgozom a rendvédelemben, ezért talán
mondhatom, hogy van némi rálátásom az ottani viszonyokra. A cikked
minden szavával egyetértve egy kis kiegészítés: a m.kir. Rendőrség
a pénzbeszedés mellett szabadulni kíván a felelősségtől, a
problémától, meg a munkától. Ne kelljen már nekik bizonyítani, hogy
x.y. szabálysértést követett el. Amit tenniük kéne, csak annyi,
hogy megállítják az autót és igazoltatják azt, aki vezetett. Ez
fárasztó. Végülis nagyon megterhelné azt a 45 ezer rendőrt, akiket
a mi adónkból fizetnek értünk. Sokkal egyszerűbb az üzembentartót
megsuhintani egy közigazgatási bírsággal, amelyet ha nem fizet,
majd az APEH jól behajt. A rendszám látszik, a nyilvántartás meg
tartalmazza az adatot, ki az üzemben tartó - máris mehet a csekk.
Enter.
Persze védekezhetnének azzal, hogy ők csak betartják/betartatják
a szabályokat - de ez esetben (is) konkrétan lehet tudni, hogy az
amit a jogalkozó elfogadott, az valójában a Rendőrség javaslata. A
királyi Rendőrség azonban nagyvonalúan megfeledkezik arról, hogy a
közlekedésben külföldi rendszámú járművek is részt vesznek, akiket
a szektorsemlegesség és igazságosság elve mentén ők nem akarnak
büntetni. Hogy ez honnan tudható? Onnan, hogy semmit nem tesznek
azért, hogy honosság/állampolgárságra tekintet nélkül azok is
megkapják a magukét, akik külföldiek. (Nem akarom a felelősséget a
külföldiekre kenni, csak megállapítom, hogy vonatkozásukban semmit
sem akar tenni a szerv.) Őket nem büntetik, és a büntetést nem
hajtják be rajtuk - nem is tudnák hogyan. Erről a vonulatról a
fenyegetőző média kampányban nem esik szó. Csak a hazaiaknak a
spanyol inkvizíció elé állítása a cél, no meg ezzel együtt azoknak
a zsebekneka kiürítése, akik beleesnek a szórásba.
Ez a 3B programja: biztonság, bizalom, becsület.




