Sértő, hazug sztereotípiák

Egy képzelt A8-tulaj naplójából

2006.08.23. 08:35
0 hozzászólás
Azt álmodtam, hogy beletört a seggembe a tű. Baromság, mert nem is kokszolok. De álmomban beletört, és fájt. Ahogy mentem le a konditeremből a lépcsőn, fájt. A spanok a vitaminbárból röhögtek, hogy buzisan járok. Hozzájuk vágtam az üres ampullát, de csak a fekvenyomópadot találtam el. Kimentem, bedobtam magam az A8-ba, és felordítottam. Az a kurva tű. Felébredtem.

Csak egy rossz álom volt. Biztos azért, mert a csajom retikülje valahogy az ágyban maradt, és a fémcsatok elzsibbasztották a seggem. Ráadásul kinyílt, és minden kiömlött. Rúzsos lett a lepedő, a két mobilja a fejem két oldalán hevert, meg a betétjei, meg az apró, meg az alapozó, a spirál, a pénztárca. Még valami fehér por is ragadt a hasamra. Rendetlen ribanc. Nem csoda, hogy idegesen ébredtem.

Kimentem a fürdőbe, Sylvie még alszik, majd délben megy szoliba. Próbálok nem fingani pisálás közben, de nem megy. Hajt a proteinturmix, ez ilyen. Bekapcsolom a Roxyt, lezuhanyzok. Törölközés közben észreveszem, hogy az indiánfej tetoválásom torz kezd lenni, Magányos Farkas szemre kicsit Down-kóros lett. Idegesít, de a 47-es kart nem adják ingyen. Ahol pumpálod, ott nyúlik a bőr, ez van.

Legalább a fejem frissen borotvált, ma nem kell. Felveszem a csatos cipőt meg egy szűk, V-nyakú pólót, reggel még jól feszül, aztán délutánra kicsit megereszkedik. Viszek cserét, ne ráncosodjon, mint egy harmincéves cigányasszony. Tolok egy fehérjeturmixot meg egy update csokit.

Felkel a kutya, Sylvie kis westie-je. Kijön kunyerálni. Adok neki update csokit, de semmilyen Norbit nem eszik meg. Ezt is kiköpi. Kinevetem a kis csimbókot. Nem eszik egészségesen, jó hogy ilyen kis tollseprű marad. Elmegyek dolgozni, nekem se fán nő a pénz.

Beülök az A8-ba. Egy pillanatig fészkelődöm, kísért az álom emléke, de most semmi se szúr. Beindítom a motort, a teremgarázst betölti a dízelkerregés. Szeretem ezt a hangot, férfias, komoly. Bekapcsolom az ülésszellőztetést, mert puffaszt a protein megint. Kikanyarodom az útra, megyek a telepemre nyitni.

Az utcában szerencsétlenkedik egy corsás nő, képtelen rendesen beállni. Várok, mert

nem vagyok én egy paraszt, várok, még integetek, meg biztatom is, hogy menni fog, anyukám.

Amikor harmadikra is elrontja, fullgázzal kikerülöm a járdán. Jó ez a szintszabályozós légrugó. De mér van az ilyennek jogosítványa, most tényleg.

A következő lámpánál elmegyek a sor mellett, elegem van a gecibe. Beállok előre, erre a bajszos rámdudál. Leköcsögözöm, vált a lámpa, ott marad a fostos Nissanjával állva. Nekem pont megvan a kiló, mire kijön elém a megállóból a busz. Tricepszből dudálok a baromra, nem tudom, hova rohan, mindenképpen ugyanaddig tart a műszak.

Húsz perc, mire beérek. A Feri meg a Zoli már ott van, mossák a kocsikat. Enyém a telep, nekem dolgoznak. A Feri még a a kezében lévő habos szivacsnál is hülyébb, de jó gyerek. A Zoli okos srác, jól beszél a vevőkkel, csak sittes volt, sok onnan a haverja, és jönnek állandóan bámészkodni, meg a zárakat nézegetik a kocsikon, hátha rájönnek valamire.

Leülök egy kávéval, megnézem a csajt a Blikkben. Nem rossz, de műmelle van. Aztán hív a lakatos, hogy kész a Merci. Most jött Németből, sérülésmentesnek hirdetem. Kettő autóból raktuk össze, az egyiknek az eleje, a másiknak a háta volt TK-s, középen elvágtuk, és mindenből a hibátlant tettük bele. Makulátlan. Holnap jön is valami orvos megvenni, ezek a kedvenceim. Ránézésre megmondja a vérnyomásod, de nem veszi észre, hogy olyan E320 CDI-t ajánlasz neki, aminek mindkét oldala bal. Ez egyébként jó doki, írt már fel Sustanont meg Deca-Durabolint, hogy meglegyen a kilóhatvan szuperszettben, erőltetett ismétlesekkel. Meg Viagrát. A havernak.

Egész délelőtt csörög a telefon, nem bírom, átmegyek a Laciékhoz a szomszédba kajálni. Ők is kereskedők, segítünk egymásnak, ahol tudunk. Náluk van eredetvizsga is.

Délután felhív a Sylvi, hogy a műkörmös szerint jobban állt neki a sötétebb melír, mert kiemelte a szeme természetes barnaságát. Én úgy tudtam, szőke, ráhagyom. Megsértődik. Visszamegyek dolgozni, az irodai gépen felmegyek a wiwre.

Megkeresem a profilomat, feltöltök egy nyolcmegás bitmapet, amin az Audi előtt állok Vin Diesel-es atlétában, Oakley-ben.

Megnézem Sylvi barátnőjének a profilját, átírta-e már magát egyedülállóra. Állítólag régen pornózott, és tudja a mély torkot. Küldök neki egy vicces képet a funpicről, aztán kilépek. Még felugrom a partyarcokra, hogy röhögjek a fotón, amikor a beekizett Zsotya benyúlt a redbullos hostesslányak.

Három felé beugrik a Kicsi Johnny egy haverjával, kiderül, hogy szülinapja van. Hoznak piát, adok mellé RedBullt a hűtőből. Nevetgélünk, közben felhív a csajom a fitneszteremből, hogy nem tetszene-e jobban nagyobb mellekkel. Megnyugtatom, hogy szerintem ez a 250 köbcentis pont jó, mert természetesnek látszik. Megbeszéljük, hogy este elmegyünk vacsorázni meg bulizni Kicsi Johnnyékkal. Örül, szeret, a mackókája vagyok, elhívja a Cilyéket is.

Mi közben átmelegszünk az italtól, elhatározzuk, hogy mind felmegyünk hozzánk alapozni, meg én át is akarok öltözni. Hárman ülünk az A8-ban, Spigiboyt hallgatunk, meg nézzük a Mónika show-t tévén. Hogy mekkora hülye barmok vannak benne! És ezek itt élnek köztünk, mint te vagy én.

Eszembe jut, hogy nincs otthon pia, a Körúton megállok vészvillogóval a Rotschild előtt. Három percet ki lehet bírni, én is várok eleget a többi ostoba miatt, amilyen az a nő is volt reggel. Amikor a vásárlás után beszállnék, valaki dudál a mögöttünk feltorlódó autókból, de amikor odanézek, mindenki máshova bámul. Szánalmas ez a város. A gyengék elhullanak, ezt meg kéne már érteni.

Hazafelé látok egy másik A8-ast, valami öltönyös majommal. Fogadjunk, hogy nem a saját pénzén vette.

Otthon a haverokkal leülünk a plazma elé, Sylvi elénk rak valami sósat.

Sokat nevetünk, erősen, hangosan. Jól érezzük magunkat. Kicsi Johnny bohóckodik, és közben ráönti a chilis tortillaszószt a kolduló kiskutyára. Sylvi sikít, hogy kimarja a szőrét. Kivisszük a fürdőbe megmosni.

Beteszem a kádba, leöblítjük, Sylviad hozzá kondicionálós kutyasampont. Iszonyúan néz ki ázottan, habbal. Gurulunk a röhögéstől. Viccből ráadom a fukszomat, vastagabb, mint a nyaka. Ordítva nyerítünk, ahogy szerencsétlenül, reszkető lábakkal áll a kád szélén, a teste körül egy 50 dekás aranylánccal. Aztán becsúszik a hab alá. Utánanyúlok, de annyira röhögök, hogy sehogy se találom. Aztán végül megvan, kiveszem, a láncom csupa szőrös hab. A kis vakarcs meg nem nagyon mozdul.

Sylvi hisztizik. Johnnyék vihogva lapítanak. Beülünk az A8-ba, részegen és vizesen, visszük a halott kutyát az állatorvoshoz. Visszaveszem a fukszot, el ne kallódjon. Még mindig samponos és szőrős. A pólóm is olyan lesz. Ennyit a mai vacsoráról. Elbaszott egy munkanap.