Rövid leszek, de velős: nézeteim szerint (amelytől a szerkesztőség nyugodtan elhatárolódhat) a magyar politikai osztály elmúlt húszévi teljesítményének – de különösen az utóbbi tíz-tizenkét évinek – a rövid értékelésére egyetlen velőtrázó üvöltés bőven elég. Ha ismerőseink körében gyors, bár kétségkívül nem reprezentatív felmérést végzünk, azt az eredményt kapjuk, hogy a nép szerint politikusaink loptak, csaltak, hazudtak és bénáztak, továbbá összeugrasztották a magyart a magyarral. Az eredmény egy gazdaságilag megroppant ország, amelyet a világgazdasági recesszió a béka segge alá lökött, és csak azért nem pusztul étlen-szomjan a gödörben, mert az EU meg az IMF rákötötte az infúziós palackra.

Ami ebből most minket érint: a kassza üres, sőt, az egyenleg erősen negatív, pénz kell, de gyorsan. Honnan? Hát a gépjárművel rendelkező állampolgárok kusza, ám alaposan nyilvántartott tömegétől. Ha autód van, véged: folyamatosan tejelsz állam bácsinak, miközben gőzöd nincs, hova kerül a pénzed. Egy mindenesetre biztos: nem a magyar úthálózat régóta elsumákolt rendbetételébe és fejlesztésébe. Ha most valaki azzal kezd példálózni, hogy mennyi autópálya épült, én visszakérdezek, hogy mennyiért, és nyomban csönd lesz.

A horvátok fele költségen, ötször olyan gyorsan robbantják sziklába autópályáikat, igaz, mi sokkal keményebb terepen küzdünk, ezért aztán muszáj völgyhidat emelni két távoli, szelíd lejtésű domb közé, amiket egyébként simán meg is lehetett volna kerülni. Meg alagutakat fúrunk húsz méter magas löszbuckákba – a magyar már csak ilyen nép, szereti a virtust.

Már éppen végleg elveszett volna a bizodalmam a számla nélkül költségtérítgető honanyáinkban és honatyáinkban, amikor jött a szakértői kormány, és kiejtette a száján, hogy adócsökkentés lesz. Nagy szerencse, hogy ezt senki nem hitte el, különben most, hogy sorban szembesülünk a konkrét számokkal és intézkedésekkel, a tettre kész honfiak idegesebb csoportjai megint szétvernék mérgükben fél Budapestet.

Azt el kell ismerni, hogy vezetőink gyorsan váltottak: most már adó átrendezésről beszélnek, ami magyarra fordítva annyit jelent, hogy amit személyi jövedelemadó-csökkentés címén a zsebünkbe dugnak, nyomban ki is veszik onnan forgalmi és jövedéki adók, meg egyéb terhek formájában. E kommunikációs váltást látva örömmel konstatálom, hogy a jelenlegi kormány sokkal tanulékonyabb, tehát intelligensebb bármelyik elődjénél. Kérdés, hogy mennyire tesz ez most boldoggá bárkit is, amikor a megszorító intézkedések következtében Magyarországon mindennek nő az ára, aminek a világpiacon aktuálisan csökken, beleértve az elektromos energiát, a földgázt és az üzemanyagot.

Autósként én most az utóbbira koncentrálok: a politikai hangulatkeltés folytatása helyett (pedig de jól esne…) elmerülök a számokban, és megnézem, mennyivel nőnek Átlagember terhei július elseje után. Átlagember egy tipikus magyar kisvárosban átlagos alkalmazotti munkát végez, és nagyon átlagos autója van: egy Suzuki Ignis. Átlag úr takarékosan közlekedik, havonta 1500 kilométert rak az autójába. Az évente összesen 18 ezer kilométer.

Az Ignis kicsi autó, de különösebben nem takarékos, a 8 litert simán megissza száz kilométerre, vagyis emberünk egy év alatt beletankol a Mi Átlagos Autónkba 1440 liter benzint. Az egyszerűség kedvért kerekítsünk 1500 literre, azaz másfél köbméterre. A holtankoljak.hu szerint június 30-án egy liter 95-ös üzemanyag 290 forint. Ez a jövedéki adó tízszázalékos és az áfa ötszázalékos emelése után július 1-jétől 301 forintba kerül.

Csak azért nem 309-be, mert a világpiaci trendet követve a MOL egyúttal hat forinttal csökkentette a bruttó nagykereskedelmi árat. Az adóemelések a 290 forintos benzin árát tisztán 19 forinttal növelnék, ezért én most ezzel az összeggel számolok: a benzin adóinak emelése évi 28 500 forinttal növelné meg Ignis-tulajdonosunk kiadásait – ha nem következne 2010. január elején egy újabb tízszázalékos jövedékiadó-emelés. Ennek kiszámolásához már valami nagyon okos számmisztikus kellene, szerintem az újabb barátságtalan lépés további 11 forinttal növeli az adót, és kb. 3 forinttal az áfát – az annyi, mint literenként plusz 14 forintos kiadás, fél éven át. Ha jól tudom követni magamat, bukik még 10 500 forintot a hat hónap alatt, vagyis egy év alatt a különbözet, amit kivarázsolnak a zsebéből, összesen 39 ezer forint. A pénzügyérek szerint a személyi jövedelemadó körüli fúrás-faragás eredményeként Átlagember borítékjába havi tízezer forinttal több kerülhet, így az évi 120 ezer forintos jövedelembővülésből végül is futja neki a drágább benzinre.

Az arcunk itt fel is derülhetne, ha nem tudnánk, hogy a benzinre költött pénz az autóval kapcsolatos kiadásoknak csak egy, bár kétségkívül jelentős tétele. Bevasalják Átlagemberen a teljesítményadót, amit szinte csak úgy mellékesen, különösebb csinnadratta nélkül szintén felemeltek. Eddig 20 400 forintot fizetett, ezután 23 400-at fog, a különbség persze valószínűleg nem teszi tönkre, de mégiscsak kijött volna belőle a gyereknek 2-3 olcsó trikó vagy egy nyári szandál. Nagy szerencséje, hogy ilyen átlagos, mert ha lenne egy háromévesnél nem idősebb, 180 lóerős autója, az után az eddigi 39 600 helyett 91 080 forint teljesítményadót fizethetne, ami majdnem el is vinné azt a kis zsét, amit a kormánytól kapott.

Azt is borítékolhatjuk, hogy drágulnak majd a közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások, a szerviz, a műszaki vizsgák, a környezetvédelmi felülvizsgálat, a parkolás, a mosatás, a gumiabroncsok cseréje, egészen az aranyárban mért ásványvízig és üdítőkig, amiket a benzinkutaknál lehet kapni. Nagyon csodálkoznék, ha az autópályadíj változatlan maradna jövőre, lehet nyugodtan emelni, simán kibír Átlag úr évente 37 200 forintnál többet is. Igaz, hogy Svájcban csak nyolcezer forint egy évre a matrica, na de ott nagy a szegénység.

Azt mondom, nyugodtan rádobhatunk még havi 3000 forintot az eddigi kiadásokra, ami egy évben újabb 36 ezer forint. Na. Ezt most adjuk össze: Átlagember Ignisének fenntartása a jövedéki adó és az áfa emelése következtében a számításaim szerint idén július 1-től 2010. június 30-ig 78 000 forinttal kerül többe, mint az azt megelőző, tegnap lezárult egyéves időszakban.

Hejj, még mindig maradt neki 42 000 forintja a 120 ezerből! Na, az simán elmegy az áfaemelés miatti egyéb kiadásokra, a villanyszámla emelkedésére, az adókedvezmények szűkülése miatt jelentkező veszteségekre, a munkahelyi cafeteria-rendszer megkurtítása vagy megszüntetése miatti jövedelemkiesés kompenzálására. És ha pont úgy jön ki szegénynek a lépés, a család több nemzedékének és neki magának az adózott jövedelméből vásárolt és fenntartott, 30 millió forintnál többet érő ingatlana után is adózhat, főleg, ha volt olyan igényes, hogy szeretett Ignisének garázst is vásárolt/épített, merthogy az után külön is perkálni kell.

Kockalada hátsó ablakában bólogató barna boxerkutya legyek, ha Átlagember ezt megússza nullszaldóval.