hirdetés

A háttérben erős szabálytalanság van folyamatban, de kit érdekel?

Az történt, hogy az Operaház melletti Dalszínház utcában megálltam.
Azt tudni kell – és a képeken is látszik, hogy nemrég hozták rendbe a
környéket és újították fel az útburkolatokat. Közben a forgalmi rend is
megváltozott, de ez most nem annyira érdekes. Az sokkal inkább, hogy
a gyalogosoknak szánt területet - direkt nem nevezem még járdának -
egy szintbe hozták az járműveknek szánt résszel. Csak egy szélesebb
csík választja el őket egymástól, és ez itt a lényeg. Szóval én
félrehúzódtam az úttestről, hogy ne zavarjam a forgalmat, és mivel jó
széles a csík utáni rész is, gondoltam, nem zavarom a gyalogosokat
sem.

Valójában tényleg nem zavartam senkit, hiszen kihalt volt minden,
mégis három perccel a leállásom után, mikor visszatértem, már ott
figyelt a kerékbilincs a szép piros autón.
A közterületeseket mégis zavarta. Épp a csekket írta a jóember,
amikor odaértem, így sikerült kicsit beszélgetnem vele a miértről.

A parkolást – megállást, várakozást kinek mi tetszik – nem tiltja
tábla, így tényleg nem értettem hol hibáztam. Azt mondta az úr, hogy a
járdán parkolok. Meglepődtem. Miért lenne ez járda? Nincs
szintkülönbség. Sőt, inkább azt kérdezem, honnan tudjam így, hogy ez
járda. „
Nem látja, hogy a díszburkolaton áll?” – kérdezte.

Egyik burkolat díszesebb mint a másik

Bakker, leesett az állam.
Ahol lakom, az utcák viakolorral vannak kirakva, még az is szebb
ennél. Miért lenne ez díszburkolat? Nekem a dísz mást jelent.
Mellesleg az úttest sem aszfalt, hanem kockakő, ennyi erővel az is
díszburkolat, nem? De ő ragaszkodott hozzá, hogy a díszburkolat az már
járda, és járdára parkolni nem szabad. Ebben igaza is van,
hacsak...

Mivel esetemben nem volt tábla, így itt nincs vita. Megtanultam már,
hogy nem a végpontot kell szidni. Ha a kábel végén nincs internet, nem
a csatlakozó tehet róla. Gondoltam, mielőtt megveszem a tankönyvet és
utánanézek a járda meghatározásának – amiben biztosan benne van a
szintkülönbség -, megkérdezem, hogy
vajon a környék többi autóján - amik sokkal régebben parkolnak ott,
mint én – miért nincs bilincs.

Egyetlen autó nem zavarja a forgalmat... igen, a piros.

Azt mondta a közterületes, a mögöttem álló kocsikból szóltak neki,
hogy mindjárt elmennek. Megint meglepődtem. Mégis mire gondolt, az én
kocsim itt fog gyökeret ereszteni? Én nem megyek majd el vele? A
háttérben levő kisáruszállító, ami keresztben állva teljesen elállja az
utat, szóba sem került.
Nagyon úgy nézett ki, a környékbeli boltosok már megegyeztek
velük: az ő kocsijaikat nem bántják, ha viszont idegent látnak,
azonnal riasztják őket, legyen valami bevételük is. Hiszen hogy értek
volna oda másképp és rakták volna a kocsimra a bilincset, mikor egészen
pontosan 3 percig voltam távol.

Amíg a számlát írta a saját furgonjában ülve, megkérdeztem, erre
miért nem rakott kerékbilincset, hiszen előttem áll. Ő nem áll a
díszburkolaton, hangzott a válasz.
És tényleg, bakker. Ahol ő áll, ott a kanyarodó sáv miatt
kiszélesedik az úttest része. Hihetetlen, mindenhol lukra futok…
ezt úgy tűnik tényleg megszívtam. Már csak az átkozott
járdameghatározás menthet meg.

Szintkülönbség nincs, más látható mód van. Az olajfoltokból ítélve mások is megszívják néha

Szereztem, egy KRESZ tankönyvet és kiderült belőle,
mekkora paraszt vagyok. Tényleg direkt ráparkoltam a járdára. A
járda ugyanis „az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az
úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon
elhatárolt – része…”.

És ez a ”más látható módon elhatárolt” ami most rám vonatkozik.
Annyira jó, hogy majdnem minden jogszabályban, rendeletben, előírásban
benne vannak ezek a gumiparagrafusok. Mert ebbe a más látható módba
aztán bármit bele lehet magyarázni.
Legközelebb egy fadarabot fektetnek keresztbe az útra, és
mögötte már járda lesz, az is egyfajta látható elhatárolás.

Tehát végérvényesen megszívtam. Most az egyszer úgy tűnik, igazuk
volt. Nem maradt más, mint hogy figyelmeztessek mindenkit, akit csak
tudok: ne parkoljon díszburkolatra, ha jót akar.