2 - 4 - a - á - b - c - cs - d - e - é - f - g - gy - h - i - j - k - l - m - n - o - ö - p - q - r - s - sz - t - u - ú - ü - v - w - x - z

Nyomaték

2007.06.04. 16:19 - Hlács Zoltán

Hú. Ez nehéz lesz. A nyomaték a csavaróerő neve. Végy a kezedbe egy egy méter hosszú partvisnyelet. Tartsd az egyik végénél fogva vízszintesen. Köss a másik végére tíz deka gépsonkát.

Amennyiben a partvisnyelet a példa kedvéért súlytalannak vesszük, akkor az az erő, amivel a gravitáció ki akarja csavarni a kezedből a partvist, az nagyjából 1 Nm, vagyis egy newtonméter. Ha ugyanerre a nyélre egy kilós veknit akasztasz, az 10 Nm. Ha viszont marad a 10 deka sonka, ellenben a nyelet megtoldod 10 méter hosszúra, az is 10 Nm.

A motor nyomatéka az a csavaróerő, amivel a robbanások által lelökött dugattyú el akarja fordítani a főtengelyt.

Egy hatalmas, kövér kőműves és cingár inasa cementeszsákokat hordanak az emeletre. A nagydarab egyszerre kettőt is fel tud vinni, de akkora benga állat, hogy szörnyű lassan cammog velük. Az inas inas ezzel szemben egyszerre csak egyet bír el, de azzal vígan felinal az emeletre, és már fordul is vissza. Mire a húsos mester felér a maga két zsákjával, az inas fürge inas már egyesével felhordott hármat. Ha fejenként 30 zsákot cipelnek fel, mindketten ugyanannyi munkát végeznek. De mivel a rohangászós inas gyorsabban végezte el az ugyanannyi munkáját, ezért neki nagyobb volt a teljesítménye. Pedig ő nem tudott csak egy zsákot vinni egyszerre, tehát elvileg gyengébb.

A nyomaték csak azt mutatja meg, hogy mi a legnagyobb erő, amit a motor egy adott pillanatban ki tud fejteni. Arra nézvést viszont nem mond semmit, hogy ezt az erőt adott idő alatt hányszor tudja kifejteni motor, hogy az erejével mennyi munkát mennyi idő alatt képes elvégezni. Ezt ugyanis a teljesítmény mondja meg, aminek a mértékegysége a lóerő vagy a kilowatt.

Valahogy így van ez a nyomatékos és a pörgős motorokkal. A cipekedéshez a nyomatékos motor kell, ezért a teherautóknak nagy is a nyomatékuk. A gyorsulás szempontjából a döntő viszont a teljesítmény, azaz az adott idő alatt elvégzett összmunka.

Kommentek

  • 2008.04.20 02:57:43LGLuke

    A nyomaték [Nm] erő szorozva erőkar, azaz a fenti gépsonkás példánál maradunk, akkor erő = súly(erő) [N], míg erőkar a tengely = partvis hossza [m], így lesz [Nm] a mértékegység.

    Kicsit könnyebbé tegyem a nyomaték és teljesítmény közti különbséget, és ennek megértését segítsem, elárulom a legfontosabb összefüggést: a teljesítmény egyenesen arányos a nyomaték és fordulatszám szorzatával.

    A dízel autók azért fogyasztanak kevesebbet, mert a motorok alacsony fordulatszámon üzemelnek és már itt képesek leadni óriási nyomatékot (teherautók és buszok esetén ez azért is fontos, mert az alacsony fordulatszám kevesebb kopással jár, így az élettartamra is jó hatással van).

    Valahogy úgy kell elképzelni a nyomatékgörbét dízel esetén, hogy viszonylag alacsony fordulatszámon meredeken elkezd emelkedni, s sokszor már 1500-1800-as fordulatszámon eléri a maximumát, míg benzines motor esetén csak olyan 3500-4000 között éri el a maximális forgatónyomatékot, azaz sokkal kevésbé meredek ez az emelkedő. Viszont a dízelek csak kicsi fordulatszám tartományban üzemelnek, kb. 3500-4000-ig. 3500-as fordulatszám tartomány fölött még rohamosabban zuhan a görbe, mint ahogy emelkedett. Ezért van az, hogy dízel esetében, hiába nyomjuk jobban a gázt, már nem gyorsul az autó, el kell váltani fölfelé, míg benzinesnél pont a fordítottja van, hiszen eleve 6000-8000 is lehet a végső fordulatszám tartomány, és innentől is lankásabban kezd esni, nem pedig olyan hirtelen, ezért még kicsikarhatunk előzéskor elváltás nélkül pár Km/órás sebesség többletet.

    A legfontosabb, viszont most jön: a képletből adódóan, tehát a nem a nyomatékban gazdag autó gyorsul jobban, mint ahogyan azt a városi "Urban legend" állítja! Hiszen, ha a nyomatékos nyerne, akkor az összes versenyautó dízel lenne. Egyszerűen annyi az igazság, hogy az adott fordulatszámhoz tartozó pillanatnyi nyomaték adja a teljesítményt, s minél nagyobb ez a teljesítmény, annál jobban gyorsul az autó, de hangsúlyozom, hogy ez is pillanatnyi teljesítmény, s nem a maximális. Ezért nem ér semmit a gyártók által megadott szép teljesítmény és nyomaték, mert az csak a maximumot tükrözi, amit egy bizonyos fordulatszámon tud az autó. Sokkal fontosabb a nyomaték és teljesítmény görbe!!!

    A dízel autók azért gyorsulnak jó, mert visszaváltás nélkül alacsony fordulatszámon is képesek nagy nyomatékot leadni, így a motor sok esetben már 2000-2200-as fordulatszámtól leadja a maximális teljesítményének 75-85%-át, míg ezen a fordulatszámon a benzinesek jóval kisebb nyomatékot adnak le, ebből adódóan a szorzat is gyengébb és csak a motor maximális teljesítményének jó, ha a 60%-át leadják. Ekkor maximális gyorsítást végrehajtása esetén visszaváltunk a benzinesnél, a fordulatszám felugrik akár 4000-re, itt már nagy a nyomaték, ráadásul a magas fordulatszám is kedvez, s így a motor a teljesítményének akár 90%-át is leadja, tehát jobban gyorsul, mint a dízel a 2200-as fordulatszámon.
    Ezek a példák akkor állnak meg, ha kb. ugyanolyan teljesítményű dízel és benzines autóról beszélünk.

    Íme egy teljesítmény és nyomatékgörbe dízel vs benzines:
    www.sportsmobile.com/sections/sprinter/vaninfo_sr/sr07_eng01.jpg

    A szaggatott vonal a teljesítmény, míg a folytonos a nyomaték.
    Jól látható, hogy a teljesítmény, még a nyomaték csökkenésekor is emelkedik, ez a nyomaték szorozva fordulatszámmal képlet igazolása, hiszen a fordulatszám emelkedése egy ideig még kompenzálja a nyomaték csökkenést...

    Aki pedig nem értené még most sem, vagy szeretne róla bővebben olvasni, annak ajánlanék egy cikket, ahol valaki igazán jól összefoglalta szemléletes példával: nyafogo.buzz.hu/categories/auto/

  • 2010.03.17 01:26:54evosonic

    "a teljesítmény egyenesen arányos a nyomaték és fordulatszám szorzatával", talán egyenlő haver.A P=M*omega összefüggés tényleg létezik.A P állandó vagy közel állandó tehát minél nagyobb a szögsebesség(ezzel együtt a ford.szám) annál kisebb lesz nyomaték.Ezt fordított arányosságnak hívják és így működik a matematika.Bár aki bemásolja a hozzászólásokat....

  • 2010.05.12 05:32:30LGLuke

    Nem egyenlő, mert a konstans 2pi például hiányzik, hiszen csak a változókat írtam le!
    A bemásolásról pedig annyit, hogy nem értem miért probléma, ha egy jól összeszedett példával illusztrált oldalt a nyilvánosság elé tárok?!

  • 2013.07.02 10:00:47The_Rock

    "Hiszen, ha a nyomatékos nyerne, akkor az összes versenyautó dízel lenne." Baromság! Hallottál már Le Mans-ról? V10-es TDI? Nézz utána,hogy megegyező lóerejű,de eltérű nyomatékú benzin,illetve dízel motor között mennyi a súly különbség! A dízel blokkokat nem készíthetik alumíniumból,hisz nem sokáig bírná a terhelést,sem a nyomást...itt min. 28 bar-ról beszélünk. Egy dízel mindig lefog gyorsulni egy benzinest. Persze úgy értem,hogy 2000ccm benzin vs. 2000ccm dízel...nem kéne sokat gondolkoznom,hogy kire tegyek. Mellesleg nem csak a gyorsulásuk jobb,hanem az autópályán is a dízelekkel mennek 200-250-eneket,nem benzinesekkel. Kivéve a supersport-kocsikat,de az elég elenyésző számú embernek van. :) Mondom,mindezt úgy,hogy 2 benzines autónk van és sosem volt még dízelünk! Mert a gázolaj a traktorba való,de ettől függetlenül még jobb konstrukció,mint a benzin. :)

  • 2014.07.04 13:25:01Zoltán Mátyás

    Az utolsó hozzászólónak akkor lenne igaza HA egy 2000ccm Turbódízelt állítanánk egy 2000es szívó benzines ellen amennyiben mindkét motor feltöltéssel rendelkezik onnantól egyértelmű a benzines jármű győzelme.
    De úgy hogy 201 méteren jobb időt futok egy 1.3 szívó benzinessel mint néhány gyári 1.9-2.0
    JTD/TDI így komolyan kételkedek.
    Autópályán nem sokan mennek 200-250 eket dízellel sem (németországban sem) mert ott már a dízel is sokat fogyaszt de valóban nagyobb tempóval haladnak mint a benzinesek kevesebb fogyasztás mellett aki pedig 250 vagy a fölötti tempóra képes annak mind1 hogy dízel vagy benzines mert egy olyan teljesítményű autó tulajdonosa valószínűleg meg tudja tankolni...