AutójogászAutójogász

 

Opció van a kocsin, nem tudom átírni

2014.10.28. 09:24 - Autójogász

Tisztelt Dr. Lenkei Balázs!

2014.10.18-án vásároltam adásvételivel egy gépjárművet autókereskedésben, mivel ez egy szombati napra esett ezért csak hétfőn tudtam elvégeztetni a szükséges további papírmunkát (eredetvizsga, biztosítás). Miután ez megvolt az okmányiroda következett, ahol opció törlési papírt kértek tőlem.

Azonnal felhívtam az autókereskedőt, aki ígérte, hogy intézkedik és a címemre kipostázza a tulajdonossal, vagy az általa megbízott ügyvéddel azt a bizonyos opciós papírt.

Ez azóta sem következett be, viszont kifizettem a kocsi árát, az éves biztosítást illetve az eredet vizsgát. Mit lehet ilyenkor tenni?

Tisztelt Érdeklődő!

Az eladó a polgári törvénykönyv alapján szavatossággal tartozik azért, hogy az adásvételi szerződésben rögzített tulajdonságoknak a megvásárolt gépjármű megfelel. Feltételezem, hogy az adásvételi szerződés semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a gépjárművet terhelő opciós jogról. Az eladó, bizományos értékesítés esetén a kereskedő, köteles a gépjárművet tehermentesíteni. Önnek tehát nincs más dolga, minthogy írásban felszólítja az eladót vagy a bizományost (aki az adásvételi szerződést aláírta), hogy haladéktalanul bocsássa az Ön rendelkezésére az opciós jog törlési engedélyét.

A levélben tájékoztassa az eladót arról is, hogy amennyiben nem intézkedik 8 napon belül az opció törlése ügyében, ismeretlen tettes ellen csalás miatt kénytelen lesz feljelentést tenni a rendőrségen, ugyanis megalapozott a gyanúja annak, hogy jogtalan haszonszerzés végett Önt tévedésbe ejtették, mert a gépjárművet opció joggal biztosított tartozással terhelten értékesítették. Abban az esetben, ha valóban elmaradt az autó tehermentesítése, hibás teljesítés miatt el tud állni a szerződéstől és az eredeti állapot helyreállítása körében az eladó köteles a vételárat és a hibás teljesítéssel összefüggésben felmerült kárát megfizetni.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Eladtam, miért fizessem az adóját?

2014.09.15. 14:03 - Autójogász

2014. 04. hóban eladtunk egy autót. utána kaptunk egy levelet, hogy nem íratták át, és kivonták a forgalomból. Ebben az esetben nekem miért kell a II. félévi teljesítményadót kifizetni. Előre is köszönöm a választ.

Kedves Kérdező!

A gépjárműadóról szóló törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta (4.§. (2)). A fent hivatkozott jogszabály alapján kérje az adókötelezettség megszűnésének megállapítását a kerületi adóirodán postai tértivevényes levélben.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Behajthat-e a gázos autó a mélygarázsba?

2014.06.04. 13:44 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Benzin/LPG kettős üzemű autómmal behajthatok-e mélygarázsba, amennyiben:

1, semmiféle kiegészítő jelzés nem rendelkezik a bejáratnál erre vonatkozólag.

2, amennyiben piros körben fekete LPG felirattal tábla van kihelyezve a bejárathoz (illetve ugyanilyen tábla, áthúzott LPG felirattal)

3, amennyiben piros körben egy fekete autó látható szemből és egy "korona" van rajta

4, amennyiben piros körben fekete LPG felirattal tábla van kihelyezve a bejárathoz és kiegészítő magyarázatként feltüntetve, hogy milyen rendszerrel felszerelt kettős üzemű autó hajthat be a mélygarázsba.

Többen próbáltuk meg a hatályos jogszabályokat értelmezni és a következőkre jutottunk:

1, esetben nem hajthatok be, mert a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy a gázüzem veszélyessége miatt megtiltja a talajszint alatti LPG gáz tárolását.

2, esetben behajthatok, mert a jogalkotó úgy tiltotta meg a kettős üzemű gépjárművek behajtását a táblával, hogy az elektromos biztonsági szeleppel ellátott gépjárművek behajtását megengedi.

3, ua, mint a 2-es esetben.

4, behajthatok.

Mivel egyáltalán nem egyértelmű a halandó ember számára ez a fajta állásfoglalás, kérem egyszer és mindenkorra tisztázzák nekünk ezt az anomáliát!

Előre is köszönöm, tisztelettel: Keresztes Gyula

Kedves Gyula!

A fenti kérdésre a jogi válasz a Országos Tűzvédelmi Szabályzat - 28/2011. (BM rendelet) - gázüzemű járművek tárolására vonatkozó részében, a 601. §-ban található. A vonatkozó jogszabály (5) bekezdése értelmében a tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű tárolása talajszint alatt megengedett, amennyiben a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, jóváhagyási jellel a járművet ellátták. Kikerült tehát a biztonsági szelepes LPG-s járművekre vonatkozó korábbi tiltás, vagyis 2013. november 13. napjától lehet a mélygarázsokban is parkolni LPG-s autóval, ha z a jármű megfelelő biztonsági szeleppel van ellátva és megvan az erről szóló igazolás.

A hatályos jogszabály 601. § (6) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy a mélygarázsok bejáratánál "Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás" feliratú táblát kell kihelyezni. A levelében felsorolt tábla variációk egyike sem felel meg a hatályos jogszabályban előírt, mélygarázsok bejáratánál kihelyezendő tábla követelménynek.

A kérdésére a jogi válaszom, hogy amennyiben az autó a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő biztonsági szeleppel fel van szerelve és megvan az erről szóló igazolás, bármelyik mélygarázsba behajthat, függetlenül attól, hogy milyen tábla van kihelyezve a mélygarázs bejáratnál.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Megbüntettek, fellebezzek?

2014.04.29. 09:15 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Gondolom, rengeteg kérdést kap naponta, így próbálok dióhéjban fogalmazni, és előre is nagyon köszönöm, ha válaszol kérdésemre.

2013. augusztusában "Mindkét irányból behajtani tilos" tábla hatálya alatt szabálytalanul várakoztam (Városliget, vasárnap, zsákutca, utca felétől volt érvényben a tábla, mindenki ott állt, lomb takarta - ezek a kifogások tudom, mind érdektelenek, így nem is foglalkozom velük).

A lényeg az, hogy a rendőrség folytatta le az ügyet, április 9-re sikerült megállapítaniuk, hogy mivel a cselekmény nem szabálysértés, az eljárást megszüntetik, ugyanakkor a kerületi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályához átteszik közigazgatási eljárás lefolytatása céljából.

Ennek keretében a mai napon megkaptam a 30ezres csekket, ahogy kell. A kérdésem mindössze annyi, hogy érdemes-e ebben az esetben 5000 Ft-ért fellebbezést indítanom a határozat ellen semmi másra nem alapozva, csak arra, hogy közigazgatási eljárást tudtommal nem lehet kezdeni az eset után 180 nappal. Ennyi már bőven eltelt azóta. Ezt szeretném tehát meg kérdezni, hogy ezt jól tudom-e, vagy csak annyit érnék el vele, hogy még 5000 Ft-tal többet fizetnék ki a végén.

Válaszát tisztelettel köszönöm, üdvözlettel Albert Gábor

Kedves Gábor!

A vonatkozó jogszabály szerint az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabályszegések miatt a cselekmény elkövetésétől számított hat hónapon túl közigazgatási eljárás nem indítható. A fellebbezés tehát javasolt az Ön ügyében, mert az 1988. évi törvény 21.§. (4a) bekezdése alapján szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az elkövetéstől számított hat hónapon belül be kell fejezni.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tekert BMW-t vettem, mit tehetek?

2014.04.22. 10:03 - Autójogász

2012. december 4-én vettem egy 318d BMW-t. A kilométeróraállás 82 000 km volt.

2014. március 18-án márkaszervizbe vittem az autót, ahol megállapították, hogy 100 000 km-rel többet futott az autó, tehát a kilométeróra állást manipulálták. A szerviz során kiderült, hogy egyedi hibás a gépkocsi, ami azt jelenti, hogy a vezérműláncot és a főtengelyt ki kell cserélni. A BMW magyarországnál méltányosságot kértem, de ott azt válaszolták, hogy nem kaphatok méltányosságot, mert a kilométerórát manipulálták.

Kérdezem, hogy az eladóval szemben - 15 hónap elteltével - lehet-e követelésem.

Várom a válaszát.

Üdvözlettel: Digner István

Kedves István!

A jogszabály magánszemélyek között létrejött szerződések esetében 6 hónapos elévülési határidőt biztosít a szavatossági jogok érvényesítésére. Az eladóval szemben bírósági úton a 15 hónap elteltére figyelemmel nem tudja szavatossági igényét érvényesíteni.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Nem jogos a büntetés

2014.04.16. 09:20 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Egy tanácsot szeretnek Öntől kérni a következő problémával kapcsolatosan. Édesapámmal a család 2014 februárjában rokonlátogatáson vett reszt Budapesten. A gépkocsi a Rumbach Sebestyén utcában lett leparkolva szabályos helyen, a szélvédő mögött kirakva édesapám érvényes mozgáskorlatozott igazolványával. Ő maga is természetesen ott volt, ő vezette a saját személygépkocsiját, amiről szó van. A látogatás után hazahajtott a család.

Tegnapelőtt édesapám egy több, mint 21 000 Ft-os bírságot kapott az ER-Park Kft-től, miszerint nem volt azonosítható a mozgáskorlátozott kártyája, ami miatt megbüntettek, amit nem fizetett be és mar ennyi a büntetés. A következő összetevőkből állt ez: 440 Ft parkolási díj, 17 600 Ft pótdíj, 3000 Ft ügyviteli díj, 275 Ft lekérdezési díj. Összesen több, mint 21 000 Ft. Édesapám mindig szabályosan parkol és használja a kártyáját, ami frissen lett kiadva, tehát érvényes is. Büntetést a helyszínen nem kapott, amire azonnal intézkedhetett volna, amit 3 fő tanúsít a családból.

Erre e-mailben kérte a büntetés törlését, elküldve a cégnek a mozgáskorlatozott kártyáját is beszkennelve, amire egy nap alatt meg is érkezett a válaszuk, hogy nem áll módjukban eltekinteni a bírságtól. Képet, amire hivatkoznak nem küldtek. Ilyen esetben mit tanácsol?

Köszönöm válaszát előre is!

V. László

Kedves László!

A parkoló társaságot terheli annak bizonyítása, hogy a mozgáskorlátozott kártya a parkolási esemény során nem volt azonosítható. Érthetetlen módon a parkolótársaság alkalmazottjai nem minden esetben tudják - az egyébként szabályosan kihelyezett - mozgáskorlátozott kártyát beazonosítani. Egy estleges pertől édesapjának semmi félnivalója nincs, amennyiben a mozgáskorlátozott kártyát szabályosan, sorszámmal felfele helyezte ki a szélvédő mögé. A parkolótársaság fényképfelvétele fog bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy a parkoló társaság keresete megalapozatlan.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Nem marad hely a járdán

2014.04.11. 11:25 - Autójogász

Kedves Autójogász!

Az önkormányzat "a parkolást segítő járda szegély süllyesztés munkavégzés"-re készül (pontos idézet a tájékoztatóból ...), amivel a járműveknek a járdán történő parkolásának lehetőségét akarja megteremteni. Az egyetlen, de nam apró bökkenő, hogy az 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet, magyarul a KRESZ vonatkozó 40.§-a szerint a járdán parkolni csak ott lehet (egyéb, itt most nem idézett) feltételek mellett, ha "a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad" - miközben a járda teljes szélessége nem éri el a jelzett 1,5 métert. Mit lehet hivatalosan tenni, ha az önkormányzat mégis kialakítja a járdán történő parkolás feltételeit (tábla kihelyezés stb.)?

Üdvözlettel Rosta Tibor

Tisztelt Rosta Úr!

A fenti kérdés során tisztázandó az a kérdés, hogy a parkolást segítő járdaszegély süllyesztés munkavégzés befejeztével az önkormányzat milyen módon kívánja szabályozni a járdán való megállást. A járdán nem teljes terjedelemben történő megállás esetén elképzelhető, hogy az Ön által hivatkozott kógens szabály érvényesülni tud és szabadon marad a gyalogosok közlekedéséhez szükséges törvényben előírt 1, 5 méter.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Örököltem és büntet a biztosító

2014.04.08. 13:57 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Férjem hagyatéki eljárása f. év 03.21-n emelkedett jogerőre, amely alapján az örökségként számomra megítélt személygépkocsi (5 éves Honda Jazz) nevemre írását el akartam kezdeni. A hagyatéki végzés postai kézbesítése után néhány nappal (ápr. 2-n) férjem korábbi biztosítójánál kezdeményeztem az ő kötelező biztosításának felmondását (ami f.év 06.30-ig volt kifizetve) és a saját nevemre kötelező felelősségbiztosítás kötését. Súlyos méltánytalanságnak tartom, hogy 03.21 és 04.02 közötti időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetnem, amelynek összege sokszorosan több mint, a férjem biztosításának időarányos visszatérítése.

Minden jogi eljárásban hagynak ésszerű időtartamot a kötelezettségek teljesítésére. Ebben az eljárásban miért nem biztosítottak számomra időt az ügyintézésre? A fenti logika szerint már a jogerős végzés postai kézhezvételének napján több napos fedezetlenség bűnét követtem el.

Milyen lehetőségeim vannak a méltánytalan helyzet rendezésére?

Mielőbbi válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Kérdező!

A jogalkotó a biztosítatlanság elkerülése érdekében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben semmilyen haladékot nem adott az új tulajdonosnak arra, hogy a kötelező biztosítást megkösse. A jogszabály szerint, ha a biztosítási szerződés megkötésére a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az új üzembentartó köteles a tulajdonjog átszállását követően haladéktalanul megkötni a biztosítást.

A hivatkozott jogszabály 4.§. (6) bekezdése rendelkezik az Ön által felvetett esetről. Az üzemben tartó halála esetén a biztosítási szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást elzáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben az autó birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a biztosítási kötelezettség címzettje a bejelentéskor nem állapítható meg.

A fentiekből számomra az következik, hogy a jogszabály a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napos türelmi időt enged az üzembentartó halála esetén az új tulajdonosnak a biztosítási szerződés megkötésére, amennyiben az autó tulajdonosának halálát a biztosító felé bejelentették. A bejelentés hiányában a jogszabály nem teszi lehetővé a biztosítónak, hogy a fedezetlenségi díj megfizettetésétől eltekintsen.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Fizettem, mégis perelni akarnak

2014.04.02. 12:03 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

2013 májusában elfelejtettem parkolójegyet venni a VIII. kerületben. A bírságot, mint hasonló esetben mindig, most is banki átutalással egyenlítettem ki, feltüntetve a "mikulás" csomagban szereplő azonosítót és a rendszámomat.

Azonban - feltételezhetően valamilyen könyvelési hiba miatt - pár hónappal később az önkormányzat egy levelet küldött, melyben a - különböző tételekkel emelt - bírság befizetésére szólított fel.

A levélre a feltűntetett e-mail címen reklamációval reagáltam, melyben leírtam azokat az adatokat, melyek alapján az átutalást azonosítani lehet (forrás számlaszám, könyvelés dátuma, tranzakció azonosító). A válaszban arra kértek, hogy küldjek el valamilyen, az átutalás megtörténtét igazoló bizonyítékot. Ennek a kérésnek nem tettem eleget, mert egy, a bank által hitelesített kivonat megszerzése pénzbe és főleg időbe kerülne, ezeket pedig - tekintve, hogy véleményem szerint előírásszerűen jártam el - nem szeretném befektetni.

A napokban egy közjegyzői okiratba foglalt fizetési meghagyást vettem kézhez, melynek a fenti indoklás kíséretében ellent mondtam. A tértivevényen kívül más nem érkezett vissza a kecskeméti (?!) közjegyzőtől.

A kérdésem az lenne, hogy mire kell számítanom? Az ügyet mindenképpen peresíteni fogják? Amennyiben igen, érdemes ügyvédet fogadnom, vagy elég a kereseti kérelemre válaszolva elküldenem a banki kivonatot? Általánosságban követelhetek kártérítést az elvesztegetett időért (természetesen nem a haszonvágy vezérel, hanem annak a patikai precizitásnak a kikényszerítése a hivataltól, amit a polgároktól elvárnak)?

Köszönettel: Bartha Tamás

Kedves Tamás!

Az ellentmondás beérkezését követően a közjegyző arról tájékoztatja határozatában a jogosultat, hogy az ügy perré alakult és a helyi bíróságra terjessze elő a keresetlevelet és bizonyítékait. Az a jogosult döntése, hogy bírósághoz fordul vagy sem. Álláspontom szerint a jelen ügyben egy esetleges bírósági eljárásban nincs szükség ügyvédre, elegendő a banki átutalást tartalmazó banki kivonatot másolatban becsatolni és kérni a kereseti kérelem elutasítását. Az elvesztegetett időért és utánajárásért kártérítést az ügyben nem tud érvényesíteni. Ha ügyvédet fogad és pernyertes lesz, a perköltséget a parkolótársaság viseli.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Kárt okozott, elhajtott

2014.03.31. 15:42 - Autójogász

Kedves Autójogász!

Eddig nem sikerült garázst találnom (ha minden jól megy akkor lesz egy a héten) és a foghíjtelkeken működő elkerített parkolósok sem osztanak többé havi bérletet felénk, így az utcán parkolok sajnos. Ennek "hála" már egyszer leradírozta egy pilóta a hátsó lökhárítómat, de kilétére nem derült fény, mert bár emlékszem milyen autó volt mögöttem mikor megálltam, többet nem járt felénk. Ma viszont mikor lementem az autómhoz ismét tapasztaltam, hogy sikerült megnyomorítani a kocsimat egy további sikeres versenyzőnek az első lökhárítón, a rendszámtáblába belenyomva egy szép gömbölyű formát. Az előttem álló kocsi (aki a nap folyamán parkolt oda, mert reggel kutyasétáltatás közben láttam, hogy egy másik, vonóhorog mentes autó állt előttem) vonóhoroggal volt ellátva, amely pontosan illeszkedett a képbe. Mikor odébbálltam, hogy ez a szerencsétlen ne tudjon több kárt csinálni lejött a tulaj, aki saját szavaival "se nem tagadja, se nem ismeri el" a kárt. Egy negyedórás szópárbaj után lelépett, mondván én meg akarom őt kopasztani (egyáltalán nem vagyok rászorulva, de más ne az én kontómra roncsderbizzen).

Van egyáltalán valami mód arra, hogy egy ilyen tapló, kulturálatlan barmot bármi mód helyre lehessen billenteni jogilag? Unom, hogy mások törik az autókat és lelépnek, mert "úgyse látta senki", ha pedig mégis fülön csípi az ember akkor szintén továbbáll, mert ez így az általános morálba belefér. Fotókat készítettem, amelyek olyannyira egyértelműek, hogy csak az nem látja be, aki tényleg nem akarja, akárcsak a tulaj.

Válaszát előre is köszönöm! Üdv, Sándor

Kedves Sándor!

A legkézenfekvőbb módja annak, hogy ne maradjon következmény nélkül a vonóhorgos esetet, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentés tesz a rendőrségen. A károkozó forgalmi rendszáma és a fényképfelvételek alapján a rendőrség határozatban tudja a károkozást megállapítani. Ezt követően tudja a biztosítóval szemben a kárigényét érvényesíteni.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Nem fogadják el az adásvételit

2014.03.27. 09:27 - Autójogász

Tisztelt autójogász

Volt egy törött, de üzemképes autóm. Eladtam, de figyelmetlen voltam az adásvételi kitőltésénél és a vevő olvashatatlanúl töltötte ki. Neve, címe és személyi igazolvány száma kivehető és a tanu adatai is, de az okmányirodában nem fogadják el, ezért nem tudom lejelenteni a nevemről. A vevőt nem tudom utolérni, már próbáltam, de több száz kilométerre lakik. Mit tehetek ilyenkor, hogy tudnám lejelenteni a nevemről?

Kérem segítsen.

Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Kérdező! Amennyiben a vevő adatai kitűnik az adásvételi szerződésből, nincs olyan körülmény, amelyre hivatkozással az okmányiroda megtagadhatja a változás bejegyzését. Egyebekben javasolom, hogy egy új adásvételi szerződést írjon meg, ha ismeri a vevő adatait és aláírásra küldje el a részére postán azzal, hogy aláírás után küldje vissza az Ön címére. Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Érvénytelen a hitelszerződésem?

2014.03.13. 11:09 - Autójogász

Tisztelt Autójogász.

Érdeklődni szeretnék, hogy honnan tudhatnám meg ténylegesen, hogy az én autóhitel szerződésem érvénytelen-e? Miskolcon vásároltam az autót egy budapesti bank hitelezett akinek nincs miskolci irodája és a kereskedő írta alá a szerződést. Egy pecsét szerepel még a szerződésen a bank nevével de ennyi se cím se adószám stb. A kiadott listán nem szerepel a kereskedő neve, hogy ő aláírhatott volna. Persze nem az ő nevét írta hanem egy érdekes "and" jelre hasonlító írást.

Válaszát köszönöm.

Tisztelt Kérdező!

A kölcsönszerződés érvénytelenségét egyedül a bíróság állapíthatja meg. Önnek kell bizonyítani azt az érvénytelenségi okot, amely alapján kéri a szerződés érvénytelenségének megállapítását. Önmagában az a tény, hogy a hitelintézet listáján nem szerepel a kölcsönszerződést aláíró kereskedő neve, nem érvénytelenségi ok. A kölcsön folyósításával ugyanis a hitelintézet a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségeket magára nézve elismerte. A kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása esetén a feleket elszámolási kötelezettség terheli az eredeti állapot helyreállítása mellett. Ez azt jelenti, hogy a felvett kölcsönt vissza kell fizetnie.

Tisztelettel:

Autójogász dr. Lenkei Balázs

Nem tudják igazolni a tulajdonjogot. Megvehetem?

2014.03.10. 15:46 - Autójogász

Helló!

Szeretnék egy autót megvenni, de az eladó azt mondta, hogy nem tudom át írni a nevemre csak bizonyos idő után, mert úgy került hozzá, hogy egy autókereskedésbe beadta a kocsiját és ezt kapta meg pénzt. Hogy működik ez pontosan? Nem tudnak át verni így?

Kedves Kérdező!

Ameddig az eladó nem tudja igazolni, hogy az autóra megszerezte a tulajdonjogot, véleményem szerint ne kössön adásvételi szerződést, különösen ne fizesse ki a vételárat. Az autót csak akkor tudja a nevére íratni, ha a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostól származik a tulajdonjog átruházásra irányuló szerződés. Ennek hiányában az autó nem kerül az Ön tulajdonába.

Üdvözlettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Üzembentartó-váltás

2014.02.20. 10:36 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Történt, hogy idén éve elején, rajtunk kívülálló okok miatt üzembentartót kellett változtatnunk a gápjárművünknél.

Az adatok:

- Tulajdonos: Budapest Autó

- Eddigi üzembentartó/lízingbe vevő: a feleségem

- új üzembentartó, készfizetp kezes: jómagam

- a lízingbe vevő személye nem változik

Nagyon komoly összegeket kellett kifizetnem a biztosítónál (volt fedezetlenségi díj és egy negyedéves biztosítási összeg előre), majd a banknál (a havi díjon felül egyszeri 24 009 Ft bejegyzési díj). Majd ma reggel jött a feketeleves: az okmányirodán azt az információt kaptam, hogy az új forgalmi díja mellett (6000 Ft) még "vagyoni értékű jog visszterhes szerzése" jogcímen további 13 200 forintot kell fizetnem. Ez megtörtént (nem volt választásom), így a kérdésem:

- jogos eme legutóbbi díj kiterhelése? Nem szereztünk új tulajdont, a kocsi továbbra is a banké. Ráadásul a család egyszer már fizetett vagyonszerzési illetéket az autóra 2012 októberében, amikor az autót vettük.

Köszönöm mielőbbi válaszát!

Tisztelt Kérdező!

Az üzembentartói jog visszterhes megszerzése esetén a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illeték 25 %-t kell megfizetni, az üzembentartói jog ingyenes megszerzése esetén az illeték ennek kétszerese.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vagyonszerzés, ha egyenes ági rokonok egymás közötti illetve házastársak egymás közötti vagyonátruházásból származik. Ez a szabály 2014. január 1. napjától hatályos. 2013. évben csak az egyenes ági rokonok közötti vagyonátruházás esetén az egyenes ági rokon vagyonszerzése volt illetékmentes.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Tilosban parkoltam, közigazgatási eljárás indult

2014.02.18. 16:29 - Autójogász

Tisztelt szakértők!

Segítségüket szeretném kérni! 2013 november 22-én büntettek meg 10 ezer Ft-ra, kórház előtti tilosban parkolásért! Az autót nem én vezettem,viszont bent ültem. Nem tudtam hogy az a hely tilos,és nagyon siettünk,lévén sürgősségire mentünk, ahova előtte fél órával küldött a háziorvosom. A lényeg hogy a legkisebb gondunk volt hogy hol álljunk meg! A közterület felügyelet megbüntetett,távollétben elkövetett helyszíni bírságot kaptam,mint írtam 10ezer Ft-ot! Nem fizettem be, pár napja jött is a helyi rendőrkapitányságról a papír,mi szerint Ismeretlen személlyel szemben hivatalból közigazgatási eljárás indult. Felkértek adatszolgáltásra,ahol kitöltöttem az üzembentartó(saját) adataim. Illetve aláhúztam hogy nem én vezettem. Azt pedig hogy ki vezette,beírtam hogy közeli hozzátartozó. (Ezeket ismerősök tanácsolták) Az lenne a kérdésem,hogy mire számíthatok az ügyben? Mit tegyek? Várjak? Vagy érdemes ilyenkor bármit is lépnem? Ebből tárgyalás lesz,hogy ki volt a vezető,vagy a következő levelükben jön a csekk nekem?? Visszagondolva már befizetném azt a 10ezer ft-ot. Félek hogy sokkal nagyobb összeget fogok kapni.

Tisztelt Érdeklődő!

A helyszíni bírság összege megállni tilos illetve várakozni tilos jelzőtábla hatálya alatt szabálysértés esetén 10000 Ft, a pénzbírság összege 20 000- Ft. Azonban az ügyben indult szabálysértési eljárásban megtagadhatja a tanúvallomását az, aki magát vagy közeli hozzátartozóját szabálysértés elkövetésével vádolná. Miután Ön élt a szabálysértésekről szóló törvényben biztosított tanúvallomás megtagadás lehetőségével, valószínű, hogy az eljárást a hatóság megszünteti, mert az eljárás adatai alapján nem állapítható meg az eljárás alá vont személy kiléte. Objektív felelősségét közigazgatási eljárásban gépjármű üzembentartójának járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó közlekedési szabályok megsértései miatt megállapítani 2012. szeptember óta nem lehet.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Mozgáskorlátozott parkoló a házunk magánterületén

2014.02.17. 15:02 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

A minap kénytelen voltam a házunk szűkös magánparkolójában tavaly megjelent, hónapok óta üresen álló mozgáskorlátozott parkolóként megjelölt helyen rövid időre megállni. Egy "kedves" szomszéd, aki mint kiderült a létesítését kezdeményezte, azonnal kihívta a rendőrséget akiktől kaptam csekket 50 ezer forintról. A szomszéd októbertől áprilisig az utcánk közelébe sem jön az autójával, bérelt garázsban tartja, hónapokig buszozik, még hónapokig nem fogjuk látni az autót. A kérdésem az lenne, hogy magánterületen valóban kisajátítható így terület? Illetve van-e mód a 4-5 hónapos kihasználatlanság, vagy a buszozgatásra hivatkozva indokolatlaság miatt a parkolóhely megszüntetésére, vagy a ház elé a közterületre helyezésére? Jogosan büntettek meg magánterületen?

Köszönettel: Serege János

Kedves János!

A kérdés megválaszolásához tisztázandó, hogy valamennyi tulajdonostárs hozzájárult-e ahhoz, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő területet mozgáskorlátozott parkolóhelyre jogosultak kizárólagos használatába kerüljön. Amennyiben valamennyi tulajdonos hozzájárult, hogy a közös tulajdonban lévő területen a közforgalom elöl el nem zárt magánút/parkoló létesüljön, a jogos bírságoláshoz szükséges továbbá a közlekedési hatóság erről szóló engedélye valamint, hogy a magánút közforgalom számára való megnyitásának a tényét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Ezen feltételek hiánya esetén a parkolóhely nem minősül sem közútnak, sem a közforgalom elöl nem zárt magánútnak, így a KRESZ hatálya sem terjeszthető ki a magántulajdonban lévő telekrészre.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Félig a járdán

2014.02.14. 11:33 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Február 7-én kaptam egy 10 ezer forintos bírságot, mert "a járdán útburkolati jel, vagy jelzőtábla engedélye nélkül" várakoztam, azaz két kerékkel a járdára felhúzódva parkoltam. Olyan utcában történt, ahol a kérdéses szakaszon egyrészt semmi nem tiltja a parkolást, másrészt meg az úttest olyan keskeny, hogy ha ott állok meg, a forgalmat akadályoztam volna. A járdán a kerítés és az autóm között a 'babakocsinyi' távolság simán megvolt.

Hibáztam?

Kedves Kérdező!

A KRESZ megállásra vonatkozó 40.§. (8) bekezdése szerint a járdán - részben vagy egész terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi. A hivatkozott jogszabály szerint Ön hibázott.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Legális a piros-kék?

2014.02.12. 10:53 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

A minap találtam az interneten szélvédőre belülről rögzíthető, ledes piros/kék villogót, és mellé beépíthető szirénát, ami különféle hangokat tud kiadni (köztük a rendőrségi és mentős sziréna hangját is). Arra lennék kíváncsi, hogy legális-e ezek használata magánszemélyként Magyarországon?

Előre is köszönöm Válaszát, Balázs

Kedves Balázs

Járműre megkülönböztető jelzést (villogó kék vagy kék-vörös fényjelzés és sziréna) csak erre feljogosító, érvényes és hatályos hatósági engedély birtokába lehet felszerelni. Megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a jogszabályban felsorolt szervezetek igényelhetnek, tehát magánhasználata nem megengedett.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Elévült-e az illetékfizetési kötelezettség?

2014.01.29. 13:51 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Az interneten egyre többet lehet olvasni róla, hogy a gépjármű átírási illeték nem érkezett meg a NAV folyószámlájára (vagy adminisztrációs hiba, vagy csekkhamisítás áll a háttérben),és a NAV több mint öt év eltelte után követeli a vagyonszerzőn.

Sajnos én is hasonló cipőben járok, mivel egy 2008.02 hóban vásárolt gépkocsi átírási illetékét követeli rajtam a NAV. Felszólítottak 2013. októberében, hogy mutassam be a csekket, amin az átírási illetéket befizettem. A csekket nem találtam meg, a postán hiába kerestettem, ők már az öt év eltelte miatt nem tudják bemutatni nekem. A NAV-tól kértem határidő hosszabbítást, aminek letelte után kiküldték a fizetési meghagyást az összegről, 2013.12.18-ai keltezéssel, amit én csak 2014.01.02-án vettem át tértivevényen. Írtam nekik egy levelet, hogy véleményem szerint az illeték 2013.12.31-én elévült, mivel én a fizetési meghagyást már 2014-ben vettem át. Erre küldtek egy nyilatkozatot, hogy nem értik mit "szeretnék", fellebbezni (5000 Ft az illetéke), fizetési kedvezmény, vagy mérséklés. Azt közölték, hogy amennyiben nem nyilatkozom a szándékomról, akkor a meglévő dokumentumok alapján döntenek, vagy fellebbezésnek tekintik, vagy a Ket. 31. § (2)bekezdése alapján megszüntetik az eljárást.

Továbbá hivatkoznak a 2003. évi CXII. törvény 164. § (4)-re: „Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.”

Azt szeretném kérdezni, hogy a követelésük valóban elévült 2013.12.31-én, vagy sem, illetve fellebbeznem kell-e emiatt? Elképzelhető, hogy az 5 éves elévülés 2013-tól kezdődik? Én úgy gondolom, hogy ők az illeték fizetési kötelezettségről már 2008.02 hóban tudomást szereztek, mivel a gépjárművet átírták a nevemre. Kérem amennyiben lehetséges a kérdésemre mihamarabb válaszolni szíveskedjen, mivel 5 napom van a nyilatkozattételre.

Előre is köszönöm segítségüket!

Kedved Kérdező!

Az elévülés szabálya szerint, a 2013. októberi felszólítás megszakította a 2008. év februárja óta tartó elévülést. A felszólítás postára adásának a dátuma az irányadó, nem a felszólítás átvételének időpontja. A NAV fizetési meghagyásával egyébként indokolatlanul késlekedett, hiszen a gépkocsi átírásával 2008. februárban a vagyonszerzés bejelentése megtörtént, arról a NAV tudomást szerzett. Közel öt év távlatából senkitől nem elvárható, hogy a vagyonszerzési illeték megfizetését igazoló csekkszelvényt megőrizze, különös tekintettel a gépkocsi rendben történt átírására. Ennek ellenére a NAV mindaddig követelheti az illetéket, amíg Ön nem tudja igazolni annak megfizetését. A gépkocsi átírásának a körülményei tisztázása érdekében meggondolandó ismeretlen tettes ellen büntetőjogi feljelentést tenni. A nyomozás választ adhat arra a kérdésre, hogy a gépjármű-nyilvántartó munkatársa milyen okiratok alapján írta át a gépkocsit. A vagyonszerzési illeték megfizetésének igazolása nélkül egyetlen egy gépkocsit sem ír át az okmányiroda. A vagyonszerzési illeték megfizetésének igazolására a befizetésről szóló eredeti csekkszelvény hiányában az ügyintéző tanúvallomása lehet az egyetlen bizonyíték. A nyomozásnak fel kell derítenie azt a körülményt, hogy miért nem érkezett be a NAV folyószámlájára a ténylegesen megfizetett illeték. Ha beigazolódik a bűncselekmény gyanúja vagy az illeték megfizetésének ténye, utólagosan kérheti a jelen illeték jóváírását.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

A biztosító csak a negyedét fizetné

2014.01.24. 11:01 - Autójogász

Tisztelt Autójogász,

12 éves Renault Thalia gékocsimat összetörték, hátulról belém jöttek piros lámpánál állva. El is ismerte a másik fél a felelősséget, nem volt semmi gond. Az autóban keletkezett 400 ezer forintnyi kár, de a biztosító azt mondja, nem gazdaságos megcsináltatni, adnak nekem 100 ezer (???) forintot és felejtsük el egymást.

Kérdésem, hogy tehetek valamit ez ellen? Ha egyszer 400 ezer a kár, hogy van képük 100 ezerrel lerendezni? Egyáltalán minek van akkor biztosító? Én vétlen vagyok, engem törtnek össze, majd oldjam meg saját zsebből a javítást? Ez nem törvényellenes?

Előre is köszönöm válaszát, üdvözlettel: Péter

Kedves Péter!

A biztosító ajánlatát nem kell feltétel nélkül elfogadnia. A káresemény rendezésének előmozdítása érdekében érdemes Önnek is egy előzetes kalkulációt beszerezni a javítás költségének igazolására. A vonatkozó jogszabály alapján a biztosítónak az autóban keletkezett kár helyreállításához szükséges valamennyi költséget meg kell térítenie. A javítási költség utáni áfát azonban csak bemutatott számla ellenében köteles a biztosító megtéríteni. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a a károsult autóhelyreállítása műszaki okból nem lehetséges, a biztosító az autónak a károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének a roncsértékkel csökkentett összegét köteles megfizetni. Amennyiben a javítás költsége nem éri el az autó forgalmi értékét, a kár nem gazdasági totálkár. Amennyiben a biztosító ajánlatát vitatja, bírósági úton tudja érvényesíteni kárigényét a fentiek alapján.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Fizettem, mégis megbüntettek

2014.01.21. 14:46 - Autójogász

A XIII. kerületi parkoló társaságtól kaptam egy 20 ezer Ft-os fizetési felszólítást, hogy bizonyos napon nem volt parkolójegyem.

Mivel én már rutinos versenyzőként minden parkolójegyet megőrzök, meg is találtam a kérdéses időpontra és helyre szóló jegyet, és mikulás csomagot pedig nem találtam az autón, rögtön megfellebbeztem a felszólítást és méltányosságból annak elengedését kértem. A mai napon elutasították a kérésemet, mellékelték a fénykép felvételeket, amin ténylég nem látszik a parkolójegy (biztos én is tudnék olyan képeket készíteni, ahol nem látszik az érvényes jegy), és az autón ott a mikuláscsomag. Kérelmemben azt is előadtam, hogy eddig akármikor találtam mikiuláscsomagot a kocsin, mindig azonnal befizettem a bűntetést. Ezen kívül aznap több helyen is parkoltam, azokat is mellékeltem a kérelmemben. Hová lehet ilyen esetben még fordulni?

Előre is köszönöm a segítségüket!

Tisztelt Kérdező!

A parkolótársaság a következő lépéseket teheti követelése érvényesítése iránt. Közjegyzőtől fizetési meghagyás kibocsátását kéri, amelyre Önnek a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellent kell mondania. Az ellentmondás előterjesztésének módjáról részletes tájékoztatót fog küldeni a közjegyző. Az ellentmondásban hivatkozzon arra, hogy a parkoló társaság által megjelölt parkolási esemény időpontjában érvényes parklójeggyel rendelkezett. A közjegyző az ellentmondásra figyelemmel perré alakítja az ügyet. Perré alakulás esetén a bíróság megküldi Önnek a kereseti kérelmet és a tárgyalásra idézést. A bírósági ügyiratszámra kereseti ellenkérelmet kell előterjeszteni, amelyben hivatkozzon az érvényes parkolójegyre és annak másolatát mellékelje. Tehet további észrevételeket a fényképfelvételekre is, azonban, ha bizonyítja azt, hogy a parkolási esemény időpontjában érvényes parkolójeggyel rendelkezett, álláspontom szerint a parkolótársaság kereseti kérelmét megítélni nem lehet.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Lehet, hogy nem írták át a kocsit, mi baj lehet?

2014.01.16. 11:00 - Autódoktor

Tisztelt Autójogász!

A párom egyik családtagjának üzebentartói szerződéssel adtam el az autómat, és tartok tőle, hogy több hónap elteltével se jegyeztette be az okmányirodában. Én külföldön élek és így nincs közvetlen ráhatásom a kedves rokonra. A kötelező biztosítás 2013 végéig rendezve volt részemről, bár azt állítja azt kötött. Lehet nekem valamiféle problémám a jövőben a bejegyzés elmulasztása végett?

Köszönettel:Szabó Zsolt

Kedves Zsolt!

Az üzembentartói szerződés gépjármű-nyilvántartásbeli bejegyezésének elmaradása azzal a kockázattal jár, hogy amennyiben a mindenkori használó szabálysértést követ el vagy parkolási bírságot halmoz fel, a hatályos jogszabályok alapján mindenért a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonost kell felelősségre vonni. Az üzembentartói szerződés alapján egy esetleges szabálysértési eljárásban ki tudja magát menteni, azonban a parkolási bírságok Önnel szemben érvényesíthetőek.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Szlovák autó Magyarországon

2014.01.13. 15:42 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Vettünk egy autót Szlovákiában, szlovák rendszámmal melyet a feleségem nevére fogunk íratni, aki szlovák állampolgár, rendelkezik kinti állandó lakcímmel és magyarországi ideiglenes lakcímmel is. Az lenne a kérdésünk, hogy Magyarország területén ő használhatja huzamosabb ideig az autót, nem ütközik jogszabályba? Illetve én mint férje mint magyar állampolgár is használható? Kölcsön adhatja-e más ismerősünknek magyar állampolgárnak átmeneti használatra, hogy ne legyen probléma belöle pl. közúti ellenőrzésről?

Köszönöm a válaszát.

Kedves Kérdező!

Külföldi rendszámmal ellátott jármű magyarországi használatával kapcsolatos szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vezetője magyarországi lakóhellyel rendelkezik vagy ha az üzembentartója belföldi üzembentartónak minősül. Ebből következik, hogy a felesége minden további nélkül vezetheti a saját nevén lévő autót Magyarországon. Ön vagy bárki más magyar állampolgár, akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarországon van, az autót hat hónapon belül összességében 30 nap időtartamot meg nem haladóan használhatja kölcsönszerződéssel. A használati jogosultság időtartamát a az autó birtokba adásának napjával együtt fel kell tüntetni az szerződésben. A szerződést a használónak egy esetleges közúti ellenőrzés során be kell mutatnia.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Kigyulladt a kocsi, ki fizeti a kárt?

2013.12.30. 11:49 - Autójogász

Tisztelt Autójogász!

Abban szeretném segítségét kérni, hogy volt egy karambolom 2 hete. Elvittem egy autószerelőhöz adott árajánlatot, elfogadtam. Mivel az A oszlop is sérült el kellett vinni húzópadra.

Állítólag miközben ment kigyulladt az autó. Úgy gondolja, hogy rövidzárlat lett a fényszóróban. sikerült eloltani de oda a fényszóró a kábelköteg a biztosítótábla. (legalábbis ennyit tudok)

Kérdésem egyszerű. Kinek a felelőssége ez? Kinek kell az adott kárt és munkadíjat megfizetni?

Előre is köszönöm!

Tisztelt Érdeklődő!

A vállalkozási szerződés szabályai szerint az autóban keletkezett kár viselésére az általános kárveszély-viselési szabályokat kell alkalmazni, azaz a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

Ha azonban az autószerelőnek felróható magatartása/mulasztása miatt keletkezett a kár a javításra átvett autóban, a vállalkozó/autószerelő köteles a megrendelő kárát megtéríteni a kártérítésre vonatkozó általános felelősségi szabályok alapján.

Az autószerelő csak akkor mentesül a kártérítés alól, ha ki tudja menteni magát a felelősség alól azzal, hogy bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben elvárható.

A kérdés megválaszolásához tisztázni szükséges, hogy a fényszóró rövidzárlata és az autószerelő mulasztása között milyen összefüggés van.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs

Cserbenhagyásnál ki fizet?

2013.12.25. 10:31 - Autójogász

Tisztelt Autójogász,

Szüleim háza előtt történt egy baleset, ami jelentős kárt okozott.  

Egy kamion az árokba hajtott, szétzúzva ezzel a házhoz vezető lehajtót, anyukám virágoskertjét, több száz méteres olajfoltot okozva a vízelvezető árokban.

15 kilométerre tőlünk, a határ másik oldalán másnapra megjavítottak volna mindent, eltűntették volna a környezetszennyezést és kártérítést kaptak volna szüleim, itt viszont nem történt más, mint a kamion és szállítmány mentése.

A - rendkívül fáradt - kamionsofőr -nem aludt el, hanem- egy "ismeretlen autósra" hivatkozva rántotta el a kormányt, erre fogta a balesetet, a rendőrség le is zárta a nyomozást, azzal, hogy nem lett meg a "cserbenhagyó".

A biztosító erre hivatkozva nem fizeti ki szüleimnek az okozott kárt, ami nem kicsi.

Kérdezem, ki az illetékes ilyen ügyben? Hogy járjanak el a szüleim?

Köszönettel,

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben szülei rendelkeznek vagyonbiztosítással a családi házra, javasolom, hogy a kárigényt ehhez a biztosítóhoz jelentsék be. A vagyonbiztosítás alapján a biztosító helytállási kötelezettsége akkor is fennáll, ha a kamionsofőr károkozása nem minősül jogellenesnek. Ha nem rendelkeznek vagyonbiztosítással, a károkozó felelősségbiztosítója csak olyan kár megtérítésére kötelezhető, amelyet a kamionsofőr jogszabály alapján megtéríteni köteles. A felelősségbiztosító és a kamionsofőr mentesül a kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Amennyiben a rendőrségi határozat csupán a károkozó bemondására alapítva tartalmaz rendelkezést, tegyenek panaszt a határozat ellen. A panaszt a kártérítési igényük érvényesítéséhez fűződő jogi érdekükkel indokolják és indítványozzák közlekedésbiztonsági szakértő kirendelését, annak a kérdésnek a tisztázására, hogy a balesetet okozhatta-e egy szabálytalankodó ismeretlen autós. Abban az esetben, ha a rendőrségi határozatot nem sikerül megváltoztatni, az általános kárveszély-viselési szabályokat kell alkalmazni, azaz a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

Tisztelettel: Autójogász dr. Lenkei Balázs


h i r d e t é s

Autójogász Autójogász

Haragosa van? Kárvallott? Rendőri túlkapás áldozata? Kérdezze az Autójogászt, vagy böngéssze a több száz eddigi tanácsot. Kereshet is! Per- és tehermentességet kívánunk!

KeresésKeresés

IndapassIndapass