2005 feb. 17-én eladtam SEAT Cordoba típ. gépkocsimat, ezzel egyidőben vásároltam egy Renault Megane-t. Azt szeretném tudni, hogy a súlyadót, miért fizetteti meg az önkormányzat mindkét autóra egész évre velem az önkormányzat. Az nyilvánvaló számomra, hogy az új gépkocsi után én vagyok a fizető, de az eladott járműre miért kell a teljes éves adót megfizetnem. Hiszen ezzel lényegében duplán adóztat az önkormányzat, mivel a vevőnek szintén ki fogják róna a díjat! Létezik-e valamilyen megoldás arra, hogy csak időarányosan, vagy kisebb mértékű díjat fizessek! Válaszát előre is köszönöm!
Köszönettel:
Gáspár Zsolt
Tisztelt Gáspár Zsolt!
A súlyadó egy éves adó, a helyi adóhatóság törvényi felhatalmazással nem bontja hónapokra, netán napokra az adófizetési kötelezettséget, hanem attól, aki január 1-én tulajdonosa a járműnek, beszedi a teljes évi adót. Kétségkívül ez a szabály nem az autósoknak kedvez és dupla adóztatást is eredményezhet. Időarányos díjat az újonnan vásárolt gépkocsira kell fizetnie, az adót a forgalomba helyezést követő hónap 1. napjától kezdődően kell megfizetni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
2005. február 16.-án kelt a lakóhely szerinti Önkormányzat Határozata alapján a család tulajdonában lévő veterán minősítésű teherautónk nem mentesül a súlyadó kötelezettsége alól. Hivatkozik a Gjt. 5.§ g) pontjára, mely szerint a muzeális mentesség 2005. január 1.-től megszűnt. A gépjármű 2002 óta veterán, de nem OT-s rendszámú. Kérdésem, hogy a rendszámtábla csere adómentességgel jár-e, illetve valamilyen lehetőség van-e a további adókedvezmény igénybevételére. Az autó hobbi célra használt. 3660 kg önsúlyú, így a befizetendő adó folyó évre 51600 Ft lenne. A fellebbezési határidő: 2005.03.10.
Tisztelettel:
Alabuzsev Zsuzsanna
Tisztelt Alabuzsev Zsuzsanna!
Fellebbeznie nem érdemes, mert a súlyadó fizetési kötelezettség valóban fennáll a veterán autók esetében 2005. január 1-től. A gépjárműadóról szóló törvény hatálya azonban nem terjed ki az OT-s rendszámú járművekre, azaz ha ilyen rendszámot szerez be, nem kell súlyadót fizetnie. Ha az OT-s rendszámot év közben szerzi meg a járműre, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetnie.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Hallássérülteknek is kell fizetni a gépjármű súlyadót? Indokold meg! Légyszives! Előre köszönöm szépen. Üdvözlettel: Schmidt Mónika, a veszprémi megyei titkár
Köszönettel:
Schmidt Mónika
Tisztelt Schmidt Mónika!
A hallássérültek nem mentesülnek a gépjárműadó megfizetése alól, ehelyett csupán kedvezményes menetjegyet illetve bérletet válthatnak. A törvényalkotók szerint a súlyos mozgáskorlátozottak azért tarthatnak igényt közlekedési támogatásokra, mert mozgásszervi betegségük következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képesek igénybe venni. A hallássérültek vonatkozásában a jogalkotó úgy minősített, hogy ők -ha nehézségek árán is - igénybe tudják venni a tömegközlekedési eszközöket. Súlyos mozgáskorlátozott minősítést, s ezáltal adómentességet ugyanakkor nem kaphatnak azok sem, akik mozgáskorlátozottak ugyan, de tartós bentlakásos szociális intézményben élnek, vagy azok az életvitelszerűen ágyhoz kötött fekvőbetegek, akiknek a szállítása csak mentőjárművel biztosítható.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Egy átalakított (5+ teher) teherautóm van pontosabban én vagyok az üzembentartó. Születésem óta rokkant vagyok. Minden dolgom a rokkantsággal kapcsolatban megvan és jár pl.: parkolás,üzemanyag támogatás stb.. A kérdésem az lenne kell-e a helyi önkormányzatnak súlyadót fizetnem ? Válaszát előre is köszönöm !
Köszönettel:
Puskás Balázs
Tisztelt Puskás Balázs!
Külön bejelentés alapján mentes a súlyadó alól a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy darab személyszállító gépjármű. Személyszállító gépjárműnek minősül a súlyadó szempontjából az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű. A súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására elsősorban az a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - szolgál, amely a súlyos mozgáskorlátozott adóalany tulajdonában van. Ha a súlyos mozgáskorlátozott tulajdonában nincs gépjármű, akkor a súlyos mozgáskorlátozott személyt - írásbeli nyilatkozata alapján - rendszeresen szállító, vele ugyanazon önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozójának, élettársának vagy szerződés alapján tartásra kötelezett személynek mint adóalanynak a tulajdonában álló gépjárművet lehet ilyennek tekinteni. Az adómentességet a gépkocsi fajtája és a tulajdonos személye miatt is kétségesnek tartom, gondolom, hogy az önkormányzatnál az adómentesség kérésére nemleges választ kapott, a fenti feltételek valamelyikének hiánya miatt.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Az lenne a kérdésem, hogy milyen szankciókra számíthat az ember, ha jogosulatlanul megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést használ? És az is érdekelne, hogy hol, milyen jogszabályban lehet utánanézni a különböző büntetési tételeknek.
Köszönettel:
Herczeg Gergely
Tisztelt Herczeg Gergely!
Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletben találhatja meg a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével és használatával kapcsolatos szabálysértés leírását és a hozzá kapcsolódó büntetési tételt: A 64/A. § szerint aki a megkülönböztető fényjelzést vagy a hangjelzést adó készüléket gépjárműre jogosulatlanul felszereli (felhelyezi), vagy közterületen lévő gépjárműben engedély nélkül ilyen készüléket birtokol, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, a készüléket pedig el kell kobozni.Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt felel az, aki engedély nélkül használ figyelmeztető jelzést és ezért harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.A megkülönböztető és figyelmeztető jelzések használatára vonatkozó szabályokat a KRESZ és a 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet (a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól) tartalmazza.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Az üzembentartó mint "gépjárműjogi" státusszal kapcsolatban szeretnék képbe kerülni. A megértésem ezzel kapcsolatban az, hogy az üzemben tartó egy olyan személy aki az adott gépjárművet huzamos ideig használja. De, most hogy ezt a heveny definíciót megfogalmaztam, a jelentőségét egyáltalán nem értem. Miért van erre szükség a gyakorlatban? Mi történik akkor, ha az üzembentartó és a tulajdonos nem ugyan az a személy? Van-e valami előírás arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben a költségek (kötelező, casco, súlyadó, stb.) hogyan oszlanak meg. Mi történik a rendőrségi, közterületes, parkolási "zaklatások" esetén? Kihez érkeznek ezek a megkeresések? Kérem segítségét a témában.
Üdvözlettel:
Péter
Tisztelt Péter!
A tulajdonos és az üzembentartó személyének elválasztását maga a gyakorlat teszi szükségessé: egyrészt nem lehet korlátozni a tulajdonszerzését annak, aki a gépjárművet ténylegesen nem tudja használni, pl. kora, egészségi állapota miatt, másrészt igazgatási szempontból is szükséges, hogy a hatóságok legyenek tisztában azzal, hogy a gépjárművet vezető személy jogszerűen, a tulajdonos engedélyével használja-e vagy sem, harmadrészt a gépjárműhöz kapcsolódó terheket azzal célszerű megfizettetni, aki azt ténylegesen használja, hiszen az a tulajdonos, aki a gépjárművet nem használja, a járműhöz kapcsolódó terhek megfizetése helyett inkább eladná a járművet. A tulajdonos jegyezteti be a tulajdonosváltozást, nála van a jármű törzskönyve. Ha a járműnek van a tulajdonos személyétől eltérő üzembentartója, akkor az fizeti meg a súlyadót, kötelező felelősségbiztosítást, rendőrségi, parkolási ügyekben is az üzembentartóhoz érkeznek
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Már sokat olvastam a totalcar oldalon a tanácsait, és most nekem is tanácsra lenne szükségem. Feleségemé az autó, én vagyok az üzembentertó. Megváltozott a lakcímem, megkaptam az új lakcímkártyát is. Mi a módja annak, hogy a forgalmiba is az új cím szerepeljen, és milyen költségei vannak? Válaszát előre is köszönöm !
Köszönettel:
Balogh Zoltán
Tisztelt Balogh Zoltán!
A forgalmi engedély üzemben tartójának személyi adataiban -ide tartozik a lakóhely adata is - bekövetkezett változáskor új forgalmi engedélyt kell kiállítani. Az új forgalmi engedélyt a lakóhelye szerinti okmányirodában igényelheti, 6000 Ft igazgatási díjat kell érte fizetni.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Február 15-én 12.20 perckor leparkoltam az autómat a Podmaniczky utcában, majd áttértem az út túloldalára jegyet venni (parkolókártyám van) az automatából. Még be sem helyeztem a kártyát az automatába, amikor a vállalat jegyellenőre megjelent az autómál, felvette az adatait és lefényképezte. Gyakorlatilag az érkezésem utáni kb. 0. másodpercben. Természetesen ahogy a torkomon kifért, erősen gesztikulálva kiabáltam neki, hogy "mit csinál, most jöttem, most veszek jegyet!!!!!!!!!" de az ellenőr úgy tett, mintha meg sem hallotta és látta volna, pedig nem voltam messzebb tőle 15 méternél!!!! Odarohantam az autóhoz, és az ellenőrről kiderült, hogy nem süketnéma, nem vak, és amikor megkérdeztem, hogy hogyan merészel büntetni amikor látja, hogy ebben a pillanatban érkeztem, egész egyszerűen nem válaszolt, és rajtam keresztülnézve, egy szó nélkül rátette a büntetőcédulát az autómra. A parkoló automata egyébként nem működött, (erre, és az egész ügymenetre tanúim vannak) és az ellenőr tudtával még elmentem egy másikhoz, majd visszatértem a parkolójeggyel - addigra sajnos az ellenőr elsomfordált. Azonnal felhívtam az autón hagyott büntetőcédulán található telefonszámot, ahol a Centrum Parkoló Rendszer Kft. ügyfélszolgálaton nem voltak hajlandóak elárulni a cégvezető elérhetőségét, nem érdekelte őket az eljáró ellenőr száma, (akinek az azonnali kirúgását követeltem) sőt azt sem árulták el, hogy ebben az esetben hova fordulhatok jogorvoslatért. (Azt azért elárulták, hogy írásban reklamálhatok.) Az érkezésem és a parkolójegy megvásárlása között - a nem működő parkolóórát is beleértve - 2 perc telt el. Fentiek alapján a következőket szeretném ország-világ tudomására hozni:
- Miután az időben, törvényesen megvásárolt parkolójegy intézménye nem működtethető, Önök szerint hogyan és hol tudok terrorizálás nélkül parkolni? - Bármilyen gazdasági és feketegazdasági érdekek motiválják is a Centrum Parkoló Kft. ilyen fajta "üzleti" magatartást, - azon túlmenően, hogy gusztustalan, méltatlan és mindenek felett: jogellenes - meggyőződésem, hogy alapvető üzleti, állampolgári és emberi jogaim sérültek ebben az ügymenetben. (Megdöbbentő, hogy egy 21. századi, EU tag Magyarországon egy parkolóőr - törvényen felül állva - állampolgárt terrorizáljon. Információim szerint Magyarországon az önkényuralom ideje rég lejárt - vagy mégsem?) - A Centrum Parkoló Kft.-t a magyar, és ha szükségessé válik - a nemzetközi jog alapján - emberi méltóságom megsértéséért - anyagi kártérítésre perelem. A perek várhatóan hosszú időtartama alatt őszintén remélem, hogy a Centrum Parkoló Kft.-nek is sikerül "Európához" csatlakozni, ami nem annyira földrajzi elhelyezkedést, mint jogállamiságot, jogalkalmazást és nem utolsó sorban az un. "balkáni" harácsoló moráltól való elszakadást jelenti.
Köszönettel:
Dóka Ágnes
Tisztelt Dóka Ágnes!
Levelét annak tanulságai miatt tesszük ki az oldalra bízva abban, hogy ez a felháborító helyzet már nem tarthat sokáig. Én az írásbeli panasztételt javasolom, a pert elég reménytelennek látom. Úgy tudom, már elindult egy aláírásgyűjtő akció a parkolási társaság ellen, ezzel vagy más, a fővárosi autósok összefogását igénylő akcióval, illetve ezek sorozatával talán ki lehet csikarni a társaságtól a megfelelő ügymenetet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Kérem, hogy segítsen, az alábbi KRESZ paragrafus értelmezésében: (8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. A kérdésem az, hogy minden pont követelményeinek meg kell felelni, vagy elég az egyik pontban foglalt követelmény(ek)nek megfelelni. Ha 1m széles a járda, és abból 50 cm-t foglalok el parkolással, akkor a b) pontban foglaltaknak megfelelek, de a c) pontban foglaltaknak nem. Szabályosan parkolok, ha az 1m-es járdából 0,5 métert elfoglalok? A kérdést fogalmazhatnám úgy is, hogy a pontok között ÉS illetőleg VAGY logikai kapcsolat van?
Köszönettel:
Gelencsér Zoltán
Tisztelt Gelencsér Zoltán !
A logikai kapcsolat "és", tehát minden feltételnek egyszerre meg kell felelnie a járdán történő parkolás szabályossága érdekében, ha valamelyik feltétel nem teljesül, Ön szabálytalanul parkol a járdán.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Nemrég lakott területen a vasúti átkelőn ötvennel mértek be a rendőrök, akik a helyszínen feljelentést tettek ezért. A rendőr szerint 45 km/h-ig helyszíni birság jár. Kérdésemre, hogy milyen büntetésre számíthatok: büntetőpontok száma, pénzbírság összege, jogosítvány elvétele- konkrét választ nem kaptam, ezért fordulok Önhöz. Korábban (már nem emlékszem mikor) volt egy gyorshajtásom, amit helyszíni bírsággal megúsztam, ez még a pontrendszer előtt volt és a helyszínen ki lehetett fizetni. Ez a szabálysértés esetleg súlyosbíthatja a bűnetetést vagy van elévülési ideje? Ha a jogosítványt elveszik, az ilyen esetben minden kategóriára vonatkozik A-ra, B-re egyaránt, vagy arra - jelen esetben személygépkocsi- amivel a szabálysértést elkövettem? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Jakab Tamás
Tisztelt Jakab Tamás !
Vasúti átjárón lakott területen 30 km/óra a legnagyobb megengedett sebesség, ezt ön több mint a felével túllépte. Ezzel elkövette a sebességkorlátozás jelentős túllépése szabálysértést, amiért hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, eltilthatják a járművezetéstől és 1 büntetőpontot is kap. A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára és járműfajtára is vonatkozhat, szabálysértés esetén legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év. A büntetés mértékének megállapítása során figyelembe veszik korábbi közlekedési magatartását is. Mivel 2 éven belül nem volt ilyen jellegű szabálysértése valószínűleg pénzbüntetést szabnak ki és megkapja az egy büntetőpontot.
Tisztelettel:
Kérdésem a elmúlt és talán már lezárt idők egyik már idejétmúlt kötelezvényére, azaz a kötelező menetlevél vezetésre vonatkozik. Nem lehetne kilobbizni az eltörlését? Hallott-e esetleg ilyen hangokat? Már kétszer fizettem tízezer forintot, mert nem volt megírva. Mindezt egy Opel Kadett (Van) tipusú kis kocsival. Most, hogy már nem a szocializmust építjük, mi köze van egy rendőrnek, hogy hová megyek, hány kilométert mutat a műszer stb. Mindezt a saját kocsimmal, tehát nem fekete fuvarban. Hiszen már nincsen fekete fuvar! Enyém az autó és nem egy nép tulajdonában lévő vállalaté! Nevetséges!
Köszönettel:
Szalay László
Tisztelt Szalay László !
Teljesen egyetértek Önnel abban, hogy egy idejétmúlt és felesleges kötelezettségvállalásról van szó, mely valóban, a menetlevél vezetési kötelezettség vonatkozásában egy rendszerváltozás előtti, 1988-as minisztertanácsi rendelet szabályain alapszik. Véleményem szerint egyre erősebbek azok a vélemények, melyek ezt a kötelezettséget ebben a formában indokolatlannak és feleslegesnek tartják. Az eltörlése iránt az érintettek különféle szerveződései, egyesületei, érdekvédelmi szervezetei lobbizhatnak leginkább a szakminisztériumnál.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Kérdésem a következő lenne: Hol, milyen fórumon lehetne kezdeményezni azt, hogy Magyarországon is engedélyezzék ( mint a szintén EU-s Olaszországban és Görögországban ) a gyárilag megfelelően kialakított max. 50 ccm-es robogókkal a két személlyel való közlekedést. Meglátásom szerint forgalomcsökkentési és környezetvédelmi és parkolási szempontból sem lenne utolsó gondolat engedélyezni (gondolok itt például a fiatalok fiú-lány párosításban való közlekedésére, ami jó időben feltehetően sokakat vonzana). Nevetségesnek tartom, hogy itthon a nagytestű robogókkal csak egyedül lehet közlekedni, míg aki Görögországban nyaral, útlevél felmutatásával bérelhet 50 ccm-es robogót és közlekedhet vele barátja, barátnője, felesége vagy más neki kedves személy társaságában. Lehet valamit tenni azért, hogy ezt törvényileg engedélyezzék?
Köszönettel:
H. Zoltán
Tisztelt H. Zoltán !
Igen lehet ilyen kezdeményezést benyújtani pl. lakóhelye országgyűlési képviselőjénél vagy a gazdasági és közlekedési minisztériumnál. A kezdeményezés értelemszerűen nagyobb súllyal esik a latba, ha nem magánszemély, hanem pl. a motorosok egyesületei, érdekvédelmi szervezetei karolják fel ezt a valóban jó ötletet.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
2005. január 2-án értékesítettem az autómat. A vevővel (kereskedő) aláírtunk egy meghatalmazást, hogy értékesítheti, használhatja az autót, valamint nevemben eljárjon. Elkérte tőlem az első negyedéves biztosítási csekket mondván, hogy Ő azt befizeti, mert szeretné használni az autót. Kifizette az autó vételárát és elbúcsúztunk azzal, hogy kb. 1 hónap múlva postán elküldi az adás-vételi szerződést (az eladásnál a vevő rész + dátum üresen lett hagyva). Nos megkaptam a biztosítótól a fizetési felszólítást, viszont a posta késése miatt mindezt február 2-án. Felvettem a kapcsolatot a biztosítóval, ahol mondták nekem, hogy díjnemfizetés miatt a biztosításom megszűnt. A következő biztosításomat nem náluk fogom kötni, mert drágák... A kérdésem az lenne, hogy milyen negatívumokra kell számítanom a jövőben? Lesz-e nyoma annak, hogy Én DÍJNEMFIZETŐ vagyok és egy életre megpecsételnek a biztosítók?
Köszönettel:
Gábor
Tisztelt Gábor !
Annyi hátránya származik ebből, hogy a biztosítást ugyanannál a biztosítónál köteles megkötni A00-ás besorolással, amely a díj nemfizetése miatt megszüntette a biztosítását, még ha drága is lesz, ez a jogszabályi előírás. Aztán év végével felmondhatja a biztosítási szerződést és biztosítót válthat, de a bonus besorolását a díj nemfizetésére tekintettel elveszítette.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Most olvastam a fenti témájú válaszát, melyet 2003. június 25.-én írt. Sajnos a válaszból nem derül ki, hogy lehet-e honosítani egy indiai jogosítványt Magyarországon. Tájékozódásom szerint az 1968-as Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményhez India 1978-ban csatlakozott. Rossz az értesülésem? Az okmányirodában az erre vonatkozó tájékoztatást nem találják. Tisztelettel megismételném a kérdést: Lehet-e honosítani egy Indiában szerzett jogosítványt? Gyors válaszát előre is köszönöm:
Üdvözlettel:
Bass Gábor
Tisztelt Bass Gábor !
Valószínűleg lehet, de sajnos nekem sem sikerült megtalálnom az egyezményhez csatlakozott államok jegyzékét sem jogtárban sem internetes adatbázisokban, ezért javasolom, hogy kérjen információt az ugyfelszolgalat@im.hu címen, ezzel az Igazságügyi Minisztérium díjmentes szolgáltatását veheti igénybe, vagy érdeklődjön India Budapesti Nagykövetségén.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Érdeklődni szeretnék, ha személyautómat eladom, és nem vásárolok másik autót azonnal (de később szeretnék), akkor a kötelező biztosításom jelenlegi bonus fokozata meddig marad ugyanabban a besorolásban? Tehát mennyi időm van, hogy a később vásárolt autó is ugyanazzal a bonusszal legyen biztosítva? Mi történik a bonus besorolással, ha ezen időpont után vásárolok autót? Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Benke László
Tisztelt Benke László !
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet szerint az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál. Az új szerződés besorolása kizárólag A00 lehet, ha az előző szerződés érdekmúlás miatt, de az új szerződés kötését megelőzően két éven túl szűnt meg.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Azt szeretném tudni, ha valakinek ittas vezetés miatt korlátozzák a B jogosítványát, akkor a korlátozás ideje alatt megszerezheti-e , illetve használhatja -e a C kategóriás jogosítványt. válaszát előre is köszönöm.
Köszönettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
A 35/2000. sz. BM rendelet szerint, ha a járművezetéstől eltiltás csak meghatározott kategóriára vagy járműfajtára terjed ki, a közlekedési igazgatási hatóság (okmányiroda) a járművezetésre jogosító okmányt kérelemre kicseréli, és ennek során az eltiltással nem érintett kategóriára, járműfajtára érvényesített okmányt ad ki. A közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet szerint azonban C kategóriából az vizsgázhat, akinek érvényes B kategóriás vezetői engedélye van.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Az lenne a kérdésem, hogy hol lehet utánanézni a különböző gépjárművel kapcsolatosan elkövethető szabálysértések büntetési tételeinek? (Pl. tilosban parkolás, megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata).
Köszönettel:
Herczeg Gergely
Tisztelt Herczeg Gergely !
A 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, mely az egyes szabálysértésekről szól, tartalmazza az elkövethető szabálysértéseket és azok büntetési tételeit is, a 42-66. §-ig. A rendeletet interneten is megtalálhatja több közigazgatási, illetve szakmai, jogi lap is tartalmazza.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy a menetlevél kitöltésére vonatkozik-e jogszabály? Törvény írja-e elő, hogyan kell a menetlevélen a kilométer óra állást rögzíteni, vagy minden munkaadó saját maga dönti el, hogyan kéri? Konkrétan tehát: minden megálláskor és elinduláskor rögzíteni kell mennyit mutat az óra, vagy csak elég, ha a kiindulási és a végállást rögzítjük? Várom válaszát.
Köszönettel:
Tóth János
Tisztelt Tóth János !
Nem a munkáltató dönti el, hogy a kilométeróra állását rögzíteni kell a menetlevélen, hanem erre a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet kötelezi az állampolgárokat. Eszerint a menetlevélnek tartalmaznia kell legalább a szállítóeszközre (rendszám, teherbírás), az üzemben tartóra, gépjárművezetőre (üzemben tartó vagy tulajdonos neve, telephelye, gépjárművezető neve), és a rakományra (a szállítmány megnevezése, mennyisége, származása) és a rakománnyal megtett kilométer-teljesítményre vonatkozó adatokat. A menetlevelet eseményszerűen kell vezetni, tehát a km adatokat nem lehet előre, vagy utólag beírni. A rendelet tartalmaz egy minta-menetlevelet, amely feltünteti a honnan-hová rovatban a megállás helyét is.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy közalkalmazott vagyok és szeretnék új autót vásárolni. Egy ismerősöm említett valami kedvezményt a regisztrációs adóból közalkalmazottak részére. Ez igaz, vagy saját képzeletének szüleménye volt? Ha igaz, mire lehet számítani? Egyáltalán milyen kedvezmények illetnek meg egy közalkalmazottat autóvásárlás esetén?
Köszönettel:
ifj. Sashalmi György
Tisztelt ifj. Sashalmi György !
Közalkalmazottak részére nincs kedvezmény a regisztrációs adóból, azonban egyes biztosítótársaságok kedvezményes kötelező felelősségbiztosítási díjat határoztak meg közalkalmazottak részére, tehát ennek érdemes utánanéznie.
Tisztelettel:
Dr. Koszoru István
Most szereztem meg 17 évesen a vezetői engedélyem. Vezethetek-e külföldön? Vagy csak ha betöltöttem a 18. életévemet?
Köszönettel:
Tom Threeman
Tisztelt Tom Threeman !
A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szerint a "B" kategóriára érvényesített vezetői engedély a járművezető 18. életévének betöltéséig csak belföldön történő járművezetésre jogosít, tehát addig külföldön nem vezethet.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
8 évvel ezelött eladott autóm után tőlem követelik az elmúlt 5 év súlyadóját. Az igaz, hogy nem jelentettem be az eladást, de egyáltalán már akkor is kötelességem lett volna? Számomra nagyon újnak tűnik ez a törvény, de tudom, hogy a törvény nem ismerete nem mentség. Sajnos az új tulaj nem íratta a nevére az autót, ami azóta ki tudja hol van már, és az adásvételi szerződésemet hiába lobogtattam az illetékes helyeken. Valóban fizetnem kell? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel:
Chehelnik Enikő
Tisztelt Chehelnik Enikő !
A súlyadóról szóló törvény 1991-ben lépett hatályba, és már akkor is az szerepelt benne, hogy az köteles a súlyadót megfizetni, aki az év első napján tulajdonosa a járműnek. Az eladás tényét az eladónak 15 napon belül az adásvételi szerződés bemutatásával kellett igazolnia, ez alapján szűnt meg az adófizetési kötelezettsége. Így sajnos az elévülési szabályokra tekintettel, ha a vevő nem íratta a nevére a gépjárművet, Öntől 5 évre visszamenőleg követelhetik az adó megfizetését.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Peugeot 307 2.0 Privileg gépkocsimat 2003. februárban újonnan, 0 km-el kedvezményesen vásároltam, mint "túltárolt" autót. 2004. novemberében egy kutya miatt lesodródtam az útról, árokba borultam, a kocsiban 1.4 millió Ft kár keletkezett a biztosító szerint. (A kutya megmenekült, gazdája ismeretlen). A biztosító az EUROTAX szerinti "eredeti érték" meghatározásánál nem a tényleges forgalomba helyezés dátumát (2003. 02) és számla szerinti értéket veszi számítás alapjául, hanem a gyártás (2001. 07) dátumát, amellyel számítva jelentősen alulbecsli a törés előtti forgalmi értéket. (Ez utóbbit autókereskedőkkel konzultálva tudom, akik végigfuttatták az adatokat ugyanazon az EUROTAX programon). Kérdésem: Jogosan jár-e el a biztosító? Megjegyzésem: A biztosító eljárását alapul véve ha a szalonból kihozást és biztosítás kötést követő napon történik ugyanez, akkor egy nap és pl. 200 km futás után azonnal több százezer forinttal ér kevesebbet az autó törés előtti állapota?
Tisztelettel:
Drágossy Richárd
Tisztelt Drágossy Richárd !
Konkrét jogszabályi rendelkezés nem dönti el, hogy a gépjármű forgalomba helyezését vagy gyártási idejét kell-e figyelembe venni a kár megállapítása során, valószínűleg a belső szabályozásának megfelelően járt el a biztosító. Az, hogy a gyártás és a forgalomba helyezés között ilyen sok idő telt el, elég extra eset, de Ön is említette, hogy emiatt kedvezményesen vásárolta meg a járművet. A biztosító eljárását vitathatja a bíróság előtt, előbb azonban konzultáljon szakértővel.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
Autómat magánszemély részére értékesíteném. A vevő hitelre tudja csak megvenni az autót. Igaz-e, hogy a nevére kell íratnom autómat még mielőtt ki tudná fizetni, ahhoz, hogy megkapja a hitelt? Ha igen, milyen megoldást tud javasolni biztosítékul? Hogyan lehet kiegészíteni az adásvételi szerződést, hogy ne legyen problémám a későbbiekben? Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel:
Levélíró
Tisztelt Levélíró !
Általában a pénzintézetek a hitelügyintézés segítése érdekében kidolgoznak olyan mintákat, nyomtatványokat, amiket a hitelezési eljárás során aztán el is fogadnak. Javasolom, hogy a hitelt nyújtó pénzintézetet keressék fel és kérdezze meg, konkrétan milyen feltételekkel, milyen szerződési tartalom esetén nyújtja a hitelt a vevőnek.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
3 héttel ezelőtt vásároltunk egy használtautót, egy Opel márkakereskedésben, finanszírozással. Az autó 2 000 000 Ft-ba került és ebből 700 000 Ft a kölcsön. Az autó egy Opel (G) Astra (5 ajtós), 2001-es évjárattal. Az első tulajdonosnak is ők adták el, tehát egészen mostanáig ők szervizelték. Az autót a márkakereskedés egy munkatársával elvittük a próbaútra, de mivel száraz, meleg délelőtt volt így nem próbáltuk ki az ABS-t. A márkakereskedésben úgy adták el az autót, hogy ABS-szel fel van szerelve. A napokban viszont olyan helyzetbe kerültünk hogy az ABS-nek működésbe kellett volna lépnie, de nem történt semmi. Mikor visszavittük az autót a márkakereskedéshez, ők megvizsgálták, és közölték velünk, hogy az autóban nincs ABS és olyan komplikált lenne beszerelni hogy nem érdemes megcsináltatni. Állítólag gyári hiba hogy nincs benne. A márkakereskedés sajnálatát fejezte ki és végig azt állították hogy ők nem vették észre ezt a "hibát" az autón. Lehetséges ez? Hogy majd 4 évnyi szervizelés után sem tudják egy autóról, hogy van-e benne ABS vagy sem? Végülis felajánlották, hogy cserébe feltesznek rá 4 vadonatúj téligumit, és az idén nyáron esedékes vizsgáztatás költségeit is átvállalják, amiben benne van egy vonóhorog megvásárlása és vizsgáztatása. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor mit lehet tenni? Van-e valami esély jogi úton elégtételre, vagy fogadjuk el a márkakereskedés ajánlatát? Esetleg másféleképpen megoldható-e a problémánk?
Üdvözlettel:
Lukács László
Tisztelt Lukács László !
Ha az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy a megvásárolt gépkocsi ABS-szel van felszerelve, elállhatnak a szerződéstől a Polgári Törvénykönyv által szabályozott hibás teljesítésre hivatkozással, azaz a vételár visszajár és Önök pedig visszaszolgáltatják a gépjárművet. Hibás teljesítés alapján a kicserélés is szóba jöhet, ez azonban elég komplikált lehet használt autók esetében. Egyébként én elfogadhatónak és hozzávetőleg értékarányosnak találom a szerviz ajánlatát is.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László
A közeljövőben vásárolok egy használt autót, egy tőlem 150km-re fekvő kis faluban leltem rá. Az eladó egy vasárnapi napot jelölt meg az adásvétel lebonyolítására. Az adásvételi szerződés dátumával ill. az eladás tényével tudtommal megszűnik az eladó biztosítása az autóra. Vasárnap lévén pedig nem köthető vidéken új kötelező biztosítás. Tegyük fel, hogy elindulok hazafelé az autóval, és ne adj' Isten valami történik, balesetet okozok vagy kárt szenvedek. Ilyenkor mi a jogi helyzet a biztosítással? Az eladó értelemszerűen nem vállal felelősséget az eladott járműre, én pedig szeretnék ugyan, de nem tudom biztosítani aznap az autót. Valószínűleg megkötöm másnap a biztosítást és úgy indulok útnak vele. De mégis, hogy néz ki jogilag egy ilyen szituáció?
Köszönettel:
Szabó István
Tisztelt Szabó István !
A kötelező felelősségbiztosítás általános feltételei szerint a biztosító kockázatviselése - eltérő megállapodás hiányában - az azt követő napon kezdődik, amikor a biztosítás első díját a biztosító részére befizetik. Ha a biztosítási szerződéskötésre a tulajdonos változása miatt kerül sor, az új tulajdonos köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni. A gépjármű tulajdonjogának átszállása és a biztosítási szerződés megkötésének időpontja közötti időszakra az üzemben tartó a szerződést kötő biztosító díjszabása szerinti A00 osztály díjának megfelelő időarányos részét köteles megfizetni.
Tisztelettel:
Dr. Bodolai László