Aluba vájt suhanó nappali

Próba: Audi A8

2010.02.15. 10:42 Módosítva: 2010-02-15 10:42:55
Kapcsolódó cikkek (1)
Luxuslimuzin. Mindenből a legjobb itt nem elég. Sőt, a tökéletességre törekvés savanykás izzadságszaga taszító is lehet, nem véletlenül fogyott a két korábbi A8-as Audi rosszabbul, mint a német konkurencia. Majd most lesz változás?

Nehéz úgy beleélni magam a potenciális luxuslimuzin-vásárló szerepébe, hogy reggel 8 óra óta egyetlen satnya Käsesandwich jutott osztályrészül. A fedélzeti étkeztetés kedves szokása szép lassan kikopott az európai légi közlekedésből, helyére így télvíz idején a járatok notórius késése és a futva teljesített átszállások vitatható sportértéke került.

Hiába ülök az autógyártás legfinomabb anyagokkal bevont, legaprólékosabb műgonddal berendezett, káprázatos és kényeztető utasterében, ha a fejem épp szétrobbanni készül az éhségtől. Az A8 olyan csendes, hogy a gyomrom korgása farkasüvöltésnek hallatszik, pedig a délspanyol autópályán 160-ra állítottam a kétradaros, távolságtartó tempomatot, a fordulatszámmérő 1900-at mutat, nyolcadik fokozatban.

Végül egy autópálya-pihenő bárjában, a szendvicssütővel melegített sonkás-sajtos bagett mentett meg a teljes mentális és fizikai összeomlástól. Nem egy nagy durranás, de ezerszer jobb, mint az a száraz sajtos rettenet, amelyet az Air France párizsi járatán a kezünkbe nyomtak.

Európai távolságokon nem csak az evés lehetősége szól az autózás mellett. Háztól házig nem feltétlenül lassabb, nem kell a légitársaságok által gyakran lazán vett, de számunkra szigorú menetrendhez alkalmazkodni, a célállomáson is egyszerűen biztosított a mobilitásunk, elmarad a sok idegesítő sorban állás, a felesleges várakozás, a biztonsági vizsgálatok megaláztatása.

A legfontosabb érv azonban mégis a kényelem: egy jobb utazóautó – és az új A8 a legjobbak közül való – komfortja az átlag légitársaság 32. sorának középső üléséhez nagyjából úgy viszonyul, mint a párizsi Hilton egy kapszula hotelhez. Ráadásul lassan, de egyre biztosabban eljutunk oda, hogy az autóval utazás éppoly passzív időtöltés lesz, mint a repülés. Ropotpilóta még nincs benne, de az A8 már most is rengeteg dolgot elintéz helyettünk. Beparkol, ha kell, felismeri a kézírásunkat, az interneten keres és műholdképek segítségével navigál, két radarral és egy infrakamerával pásztázza az utat előttünk, de arra is ügyel, hogy mi történik mögöttünk. Sőt, a navigációs rendszer segítségével előre tudja, hogy mennyire éles kanyar következik, és automata váltója ennek megfelelő fokozatot választ.

Az A8-as harmadik generációja egyfajta technológiai tour de force, az Audi "mutassuk meg, hogy mit tudunk" autója. Papp Tibi már vagy két oldalt teleírt a technikai újdonságokkal, így én ezek részletezésével nem fárasztanám magunkat. A legfontosabb tételeket azonban címszavakban érdemes átvenni újra.

Maradt, de sokat csiszoltak az immár harmadik generációs alumíniumkarosszérián, amelyet a karcsúság és az ütközésbiztonság érdekében a B oszlopnál egy kis acéllal egészítettek ki. 8-fokozatú a ZF-től érkező, vajpuhán kapcsolgató váltó, hátra küld több hajtást a Torsen központi diffis, felárért aktív hátsó differenciállal kiegészíthető quattro összkerékhajtás. Változtatható keménységű a légrugózás, adaptív a lengéscsillapítás, aktív a kormányzás. Erősebb és takarékosabb lett az a három motor, melyekkel az autó kezdetben kapható lesz: az év közepétől rendelhető a háromliteres, 250 lóerős, V6 TDI, és a már most is megvásárolható két 4,2-es V8-as. A dízel 350 lóerős és 800 Nm a nyomatéka, a benzines FSI pedig 372 lóerős.

A legvadabb újdonságokat azonban kütyüfronton kell keresni. Felárért az első fényszóró összes lámpája LED-es, ha szembejövőt észlel, képes oldalanként kapcsolni a tompítottat, sőt, a navigáció információi alapján előre tudja, merre kanyarog az út, így nem a kormány eltekerésének hatására, hanem előre állítja be a világítás irányát. Két radarja miatt pontosabb és finomabban szabályoz a távolságtartó automatika, a holtteret is kamera figyeli, az éjjellátó infraszeme pedig még azelőtt felismeri, hogy épp a gyalogosgázolás felé száguldunk, hogy a fényszórók megvilágítanák.

Persze szükség is van a könnyebb és merevebb aluvázra, az erős motorokra, a hátsó hangsúlyú összkerékhajtásra és az elektronikus kiegészítőkre, mert az Audi a kategória legsportosabb modelljének szánja az A8-ast. Ez már a közvetlen ellenfeleket nézve is merész próbálkozás, de ha a 7-es BMW, S-osztályú Mercedes és A8-as Audi szentháromságon kívülre is tekintünk, akkor még nehezebb feladat. Hogy miért? Maserati Quattroporte, Porsche Panamera és Aston Martin Rapide a válasz.

Álló helyzetben nem kifejezetten sportos, inkább dölyfös, tiszteletet parancsoló jelenség az A8. Naná, bő arasszal hosszabb öt méternél is, és alig keskenyebb, mint kettő, alig alacsonyabb, mint másfél. Hatalmas, na. Számomra túlzottan is A4 XXL ez a forma, ráadásul nehezen teszek különbséget az elmúlt évek különböző generációjú és méretű Audi limuzinjai között, de a hiba biztosan az én készülékemben van. Érdekes, egyedi formát kaptak a lámpák, jellegzetes, gigantikus arcot kölcsönöz a kocsinak a krómpálcás, krómkeretes hűtőmaszk, lendületesen töri meg az oldalnézetet a küszöb magasságában és az ablakok alatt futó, hangsúlyos él, de világítás nélkül a feneke például teljesen jellegtelen. Az egész autó olyan benyomást kelt, mintha egyetlen hatalmas alutömbből faragták volna, tompa vésővel, finom, kimért, óvatos mozdulatokkal.

Ezek után kész felüdülés a beltér. Sőt, az utastér még egy ötcsillagos luxusszálló elnöki lakosztálya után is különleges, drága, egyedi helynek tűnik, ahol örömmel tölt el akár órákat is az ember. Az Auditól megszokott makulátlan összeszerelési minőség és modern design olyan kellemes, hívogató hangulattal társul, ami pillanatok alatt rabul ejtett. Persze, felesleges pazarlás itt minden, de ezt azért meg tudnám szokni – akár otthon is. A változtatható színű hangulatvilágítás kicsit tán túlzás, de az A8-ban csodás harmóniában férnek meg egymással a finom, klasszikus anyagok és a hűvös, techno stílusú kiegészítők, ráadásul tökéletes az ergonómia.

Ugyan a belteret nappalinak is elfogadnám, ennek ellenére rendes autóként működik és működtethető az A8. Minden funkció ott van, ahová először, megszokásból nyúlunk, a klíma vagy a hifi hangolása, a navi programozása vagy az autó paramétereinek beállítása nem igényel előtanulmányokat. Méreteihez képest a vezetése sem különösebben nehéz, de a sportosságot sokáig kerestem benne.

Hogy végül megtaláltam vagy sem, az kiderül a következő oldalon. Lapozzon!