Ilyen Yetid lehet ötmillióért

Teszt: Škoda Yeti 1.2 TSI Active

Papp Tibor

2010. május 18., kedd 08:15

Szeretem a szélsőségeket, legalábbis autóban. A leggyengébb motor legalább olyan izgalmas, mint a legerősebb. A különbség az, hogy a cégek vigyáznak, nehogy kipróbálhassuk. Hát ezért érzem komoly fegyverténynek a Yeti 1.2 TSI megkaparintását, bár, hosszú évek óta ez az első olyan Skoda, amit bevinnék pár apró garanciális javításra, ha az enyém lenne.

A listaára 4,6 millió, pár extrával is megáll ötmillió alatt

Ájuldoztunk, hogy milyen jó az 1.8 TSI motorral a Yeti. Tényleg az. Csakhogy, van egy bibi. A kutyát sem érdekli, mennyire jó, ha a 160 lovas benzines gyakorlatilag ugyanannyiba kerül, mint a kétliteres dízel (mindkettő összkerékhajtással). Sőt, van félmillióval olcsóbb, fronthajtásos dízel is, igaz, csak 110 ló, de ennyiért, kit zavar? A nyomaték számít meg a fogyasztás, nem?

Ilyenkor jön a minimálverzió kérdése. Elvégre, a Yeti egy pofás doboz, magas is, kellemes is, praktikus is. A biztonságérzet adott, milyen jó, amikor az ember látja a kocsi orrát, nem? Terepezni ki a fene akarna vele? Meggyőződésem, hogy a 4x4-es Yetiken is csupán azért nem fog berohadni a hátsó hajtás, mert olajban fut a Haldex-kuplung.

A védőlemez csak imitáció

Van egy csomó ember, akiknek a motor részletkérdés vagy csupán egy információ a fizetendő adóról meg a biztosításról. Tehát, minél kisebb, annál jobb. Ennek megfelelő kiszolgálásban részesülnek, tényleg ritka egy jó alapmotor. Mondjuk a VW-csoport nyolcszelepes 1,6-osa legendásan gyűlölhető volt, pedig, szorgalomból megoldott minden feladatot. Ám kelletlenül, és nem takarékosan.

Ennyi feliratra futotta

Ám mostantól új szelek fújnak, a VW-csoport kitalálta az 1,2-es TSI motort – azaz: turbós és közvetlen befecskendezéses. Igaz, ez sem több 105 lónál, ellenben a nyomatéka akkora, mint egy 1,8-as szívómotoré. Próbáltuk már, a Golfban és a Polóban tényleg szenzációs volt – de mit tud kezdeni a Yeti nagyobb testével?

Persze, ez a nagy test relatív, a Yeti meglehetősen kompakt, négy méter és huszonkét centi. Azaz szinte akkora, mint egy Golf, csak magasabb, ezért szellősebbnek tűnik, egy Tiguannál már húsz centivel rövidebb. Azaz egy számmal kisebb.

A fekete küszöb és lökhárító miatt kicsit hosszabbnak, és nagyobb hasmagasságúnak tűnik a kocsi, mint amilyen valójában

Sok hibája nincs, bár a Yeti csomagtartója nem nagy. Mindenféle üléshuzigálással növelhető, de alapból nem nyújt annyit, mint egy igazi kombi. A hátsó ülések akár felhajtogathatók, sőt, egyenként kivehetők, tehát az utaslétszám rovására növelhető a csomagtartó.

Škoda Yeti sajtógaléria

Az első példány után persze tűnhetne gyászosan prosztónak az Active kivitel, de nem igazán az. Talán a hátsó elektromos ablakemelők hiánya az egyetlen igazán fájó pont, és az, hogy a rádió nem távvezérelhető a kormányról. Amúgy az anyagminőség rendben van, kár, hogy valami zörgött a műszerfalban – gondolom, ez egyszerűen megszüntethető. Meghökkentő volt, hogy a tesztautóban bőrkormány volt, bőr kézifékkarral, de ezt leszámítva nem extrázták hülyére, ahogy szokták. Még a kocsi színe sem volt feláras. A klíma alaptartozék, akárcsak az ESP, aminek a kipörgésgátló és elektronikus diffizár funkcióit vizes füvön jól ki lehet aknázni.

Olyasmi a belseje, mint az Octaviáé. A drágább Yetik esetében a műszerfal tetején lévő mélyedésnek van fedelei is, de kit érdekel?

A motor kis trammm hanggal indul be, de utána teljesen elcsitul, és alapjáraton ugyanolyan halhatatlanul jár, mint a nagyobbik TSI. Ezzel a példánnyal néha megesett, hogy csak három henger indult be hidegen, nem tudom, mi lehetett az oka, biztos valami banális hiba, amit garanciában javítanának. Amúgy kis gázadással fél percen belül túllendült a problémán az 1,2-es TSI, amely egyébként négyhengeres, tehát nem a Fabia motorjaira akasztottak rá egy turbót.

A hátsó tér: elmegy. A gyerekülés miatt kicsit előrébb kellett húzni az anyósülést, de még el lehett normálisan férni elöl is

Amúgy a vezetési élmény is hasonló, mint a másik Yetiben volt: minden nagyon könnyen megy, a váltó, a kuplung, a kormány – szinte már nőies. Mégis szerethető, annyira relaxált dolog vezetni. A májusi szélviharos időben az volt még a feltűnő, hogy mennyire érzéketlen az oldalszélre a doboz. Nem tudom, hogy csinálták, mert minden ellene szól: szinte függőleges az oldala és magas a hasa. Mégis értetlenül nézte az ember, hogy mitől dőlnek ki a fák és miért csámborog a többi autó össze-vissza, amíg nem jöttem rá, hogy a szél miatt lehet.

Egy 173 centis ember mögött van hely egy ugyanekkorának

A kis turbós motorral egyébként teljesen átlagosan megy a Yeti. A gyár 11,8-as gyorsulást ad meg százra, ami tényleg közepes – viszont 95-ig, ahol a kettes kifullad, egészen jól lépeget padlógázon. Normális közlekedésben nem viselkedik turbós jellegűen a motor, azt csinálja, amit az ember akar, azaz gázadásra gyorsít, gázelvételre pedig lassulni kezd. És ennek ma már nagyon kell örülni.

Igaz, ettől még legalul nem lesz V8-asnyi ereje, de 1500–1600-ig tudja tartani a sebességet magas fokozatban is, afölött pedig képes visszagangolás nélkül is megindulni. A váltási segédlet pedig jelez, hogy mikor érdemes felkapcsolni, és meglepően jó pontokon. Normál közlekedésben jól is fogyaszt a motor, városban akár 8–8,5 között el lehet járkálni vele, ha nem ötszáz méteres utakra használjuk. Autópályán jön az újabb döbbenet, mert a motor 130-nál háromezret sem forog, tehát csend is van, ha pedig kell, mozgósítható némi tartalék. Ahogy a számítógépet elnéztem, itt is elboldogul a Yeti 8–9 liter között, azaz lényegesen takarékosabb az 1.8 TSI-nél.

Állítólag 405 liter, de nehezen hiszem el. Ez a csomagtartó kicsi, és magasan van. Igaz, alatta ott a mankókerék, ami extra: alapból defektmentesítőt adnak

A tesztautó a 4,6 milliós alapárra alig dobott rá pár tételt, ebből is látszik, hogy ötmillió környékén már egész normális Yetit lehet kapni. Igaz, a végén csak előjött belőlem a racionalitás. Igen, a Yeti ugyanannyiba kerül, mint egy Octavia Combi, ugyanezzel a motorral. Ha így nézem, nem éri meg, viszont hiába kisebb, sok ponton nyújt többet. Például magasabb a hasa, városban, földúton kenterbe ver bármilyen személyautót, hiába fronthajtásos. Mindezt épeszű fogyasztással, kezelhető méretekkel és a nagy SUV-okat övező megvetés és parkolóházi szenvedés nélkül. Hát ezért tetszik.