Teszt: Seat Exeo ST 2.0 TDI – 2010.

Nullkilométeres Audi ropiért?

2010.06.29. 05:03 Módosítva: 2010-06-29 15:06:23

Adatlap Seat Exeo ST Style 2.0 CR TDI - 2010

  • 1968 cm3-es,soros 4 hengeres dízel
  • 143 LE @ 4200 rpm
  • 320 Nm @ 1750 rpm
  • 6 seb. kézi
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    10.0 másodperc
  • Végsebesség:
    196 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    5.0 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    7.0 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    4.0 l/100km
  • 7 655 500 Ft

Versenytársak

Érdekes filozófiai kérdés: a vásárló új autót akar vagy csak nullkilométereset? Marketing szempontjából hogyan lehet ezt megfogni? Mennyivel kevesebb Vorsprung mennyivel kevesebb pénzért?

Az Exeo maga a megtestesült nomenestomen, hiszen a latin szó (exire a főnévi igenévi alakja) azt jelenti, túllépek, ezzel pedig az Exeo túllép az újkori Seat-gyakorlaton, mely szerint minden modellnév egy spanyol város. És a keresztmotoros korszakon is: az alapul szolgáló Audi A4 az összkerékhajtási lehetőség miatt hosszmotoros konstrukció. Az Exeóból valószínűleg sosem lesz RS4, legfeljebb egy polgári, dízel 4x4-es, de most egyelőre a legpolgáribb elsőkerekest teszteljük.

Egyáltalán: ki az ördög vesz Seat Exeót? – tettem fel a szónoki kérdést a hétindító értekezleten. Például a faterom, válaszolta Vályi Pista. Vályi doktor, a kedves papa seatos volt, a Leónját beszámították, így kellemes áron kapta meg a közvetlen befecskendezéses, benzines turbó szedánt. Pista próbálta elvenni a kedvét, hogy na de fater, az kétszáz ló ám, de idősb Vályit ez a legkevésbé sem zavarta.

A Seat embléma előnye, hogy míg a B7-es A4-esre még ma is úszulnak a tolvajok, egy Exeóra talán kevésbé. Mindez persze csak elmélet, a tolvajok engem is gyakran lepnek meg a különös preferenciáikkal. Végül is ki emlékszik már az előző A4-esre? Én biztos, hogy nem, úgyhogy most be is pótolom. Az előző A4 dizájnújdonsága a single frame-hűtőrács volt, a tesztelők szerették a finom futómű és a kimagaslóan merev karosszéria miatt. A hátsó helykínálat és a kis csomagtartó viszont már 2002-2003 körül rengeteg károgás tárgya volt, de az autót alapvetően eladta az embléma, a minőség és a formaterv.

Az Exeo nekem szemből kicsit skodás. Ez nem feltétlen negatívum, hiszen az első Fabia vagy bármelyik Octavia formatervének lelkes híve vagyok. Csak a Seattól vártam volna valami érdekesebbet, hiszen Luc Donckerwolke olyan klasszikusokat tervezett már, mint az Audi A2 vagy a két Lamborghini. Meg persze az első Fabia és Octavia. Egyszóval szép és harmonikus, pedig az ilyen, facelift-jellegű variálgatást nagyon könnyű elrontani. Donckerwolke természetesen nem rontotta el, én vagyok a hülye, hogy nem gondoltam bele a célközönségbe, és egy kicsit vadabbat vártam.

Bézs-fekete-matt ezüst színösszeállítás, megkérdőjelezhetetlen minőségű anyagok, bár luxusból nekem már kicsit sok volt, hogy a műszerfalon, a középkonzol felett három, azaz három levegőbeömlő van. Mintha a beszállító egy haditechnikai konzorciumnak is dolgozna, és ugyanezt a panelt elsütné holdkompokhoz is. Értelme nincs sok, de persze azt se gondolom, hogy rajtam kívül bárki fennakadna rajta, formatervezési szempontból viszont érdekes. Ez ugyanis azon kevés dolgok közé tartozik, amiket megváltoztattak az Audi A4 Avanthoz képest – ott középen két, szögletes beömlő van, a hármas kerek csak az A4 kabrióban létezett.

A három beömlő alatt egy jó széles, csillapítva nyíló fedelű, plüssel bélelt rekesz, amiben épp egy telefon és egy hitelkártyánál nem sokkal termetesebb brifkó fér el. Aztán a pohártartó, ami országúton alkalmas pohártartásra, de városban minduntalan kiszédeleg belőle a palack. Errefelé van az ESP kikapcsológombja és néhány vak gomb, aztán a hifi, ami elég jól szól, és az Audi előző klímavezérlője.

Kellemes a bőrkormány, jó róla mindenfélét vezérelni, bár ezzel a pörgetőhengeres szisztémánál benne van a pakliban, hogy egy tolatáskor kikapcsoljuk, felhangosítjuk, vagy valami teljesen ismeretlen adóra hangoljuk a rádiót. Itt van a hangvezérlés gombja is, de mivel én németül csak annyit tudok, hogy achtung, nem dumcsiztunk sokat.

Szép az éjszakai megvilágítás, a számlapok fehére meg a gombok pirosa. A piros igazán kellemes, nem zavaró éjszakai fény, nem véletlenül használják katonai álcázásra és fotók előhívására, egyszóval attól, hogy valami pirosan világít, még nem kell auto emociónnak lennie.

Szép a vajbőr üléshuzat, bár a vezetőoldalon már 8500 kilométer után is nagyon látszik, honnan szoktak beszállni a tesztelők. Igen, természetesen az ajtó felől, de jobb lenne ezt kikövetkeztetni, látványos tárgyi bizonyítékok nélkül. A szék persze jó audis szokás szerint tökéletes: kemény és kényelmes. A tökéletességet jelzi, hogy a deréktámasz nem működik benne, de még így is tökéletes. Ha meghalok, Audi-ülésbe temessenek, már amennyiben addig nem készül el a BMW cápagerinc-konstrukciója.

Pakolni lehet még a könyöklőbe és az alá is, elég sok mindent. Apró anomália, hogy ha le van hajtva a könyöklő, nehéz behúzni a kéziféket. Még akkor is, ha ez nem a klasszikus, égbe meredő, fallikus japán fajta, hanem úgy három kattanás után már egész jól be van húzva. És nekem egy kicsit szűk ez a középkonzol. Még akkor is nyomja a térdemet, ha már nagyon hátra állítom az ülést. Két centi hely kéne csak, hogy kényelmesen üljek – rengeteg a hely az autóban, nem tudom, miért pont itt kellett spórolni.

Totalcar értékelés - Seat Exeo ST Style 2.0 CR TDI - 2010

Hiába jó konstrukció nagyszerű minőséggel, a mérete és az ára sokat ront rajta. Az első ülésekben nagynak érződik, de ez a többieket nem vigasztalja.

Népítélet - Seat Exeo