Balázs, akié a másik, régebbi Outback, megállapította, hogy míg az övé egy szép, emelt kombi, ez az új egy ronda SUV. Ne is feltételezzük, hogy csak irigykedik, igaza van. Pedig csak négy centivel hosszabb az új, a tengelytáv meg héttel több. Ez egy méret különbség.
Az elődön jelzés értékű sárvédő-szélesítések itt arasznyira duzzadtak, a korábban még még meglévő ajtóvédő burkolatok helyén fényezett ércmezők terülnek, megjelent a szürke kamu kartervédő lemez alul, a lámpák végei a szélvédő sarkát súrolják, mint egy CC-ben, pedig az előzőn olyan kis visszafogott, lámpa alakú lámpa volt. Ehh. A tetősín és a szürke ablakkeretek miatt vagy tíz centivel magasabbnak tűnik, pedig csak néggyel több. A hűtőmaszk formája is olyan, mint az egész autó, hogy mindenkinek próbálok megfelelni, jaj, csak rám ne süssenek valami bélyeget. A szürke keretes ködlámpákról most ne is beszéljünk.
A háromszorosára nőtt hátsó spoiler, a hátul is meglévő kamu alsó burkolat, a lámpák, mint azt mondják, heló, ugye nem találsz bennem semmi kivetnivalót, engem is hazavihetsz egy Superb vagy egy Insignia helyett. És figyi, technikai különlegesség is van, a C-E osztály helyett is jó vagyok, de még az X3, 3-5, Allroad kombi helyett is igazán számításba vehetsz, lécci, lécci. És még olcsó is vagyok, hallod, egy legenda van a lábam között, ne menj el!! Hallod!? Maradj méééég! És feltehetően egyre többen nem hallották, ezért is indultak el ebbe az irányba.
Hacsak nem megúszni akarjuk a valahová tartozást. Erre tökéletes, semmiféle üzenete nincs. Nincs kertvárosi anyuka imidzse, mint egy XC70-nek, nincs benne az azonnali felsőbbrendűségi sugallat, mint a 3-5-C-E, Allroad vonalban. És tudják, mi nincs még benne? A keret nélküli ablak meg a gigantikus üvegtető. Az.
Papp Tibivel beszélgettem erről, osztom a véleményét, fogyasszák önök is: a Subaru felesleges. Ma, amikor minden gyártónak szinte minden szegmensben van összkerékhajtású autója, nem különleges dolog egy Outback. Messze nem annyira különleges, mint mondjuk húsz éve egy Legacy volt. Fejleszteni meg drága, ezért van csak 3-4 motorjuk összesen meg nagyjából egyféle hajtásláncuk, ez a szimmetrikus összkerékhajtás három váltóval, és nem divatos mostanság kis célcsoportnak autót gyártani, tehát uniformizálódni kell, hogy sokat lehessen eladni. Épp ezért szépen belesimul a kínálat az átlagba, ott meg azért elég nehéz egy VW, BMW, Merci, Ford vagy GM mellett labdába rúgni, Fuji Heavy Industries ide vagy oda.
És amiktől kicsit különleges és szerethető lehetne, azok ebben a konkrét autóban nem voltak meg: a keret nélküli ablakok, amik a modellváltással múltak el, a vicces hangú boxermotor, amiből egy vartyogó dízel lett 2010-re, az állatmód varacskosdisznó-menés, ami a 2,5-ös benzinesben már érződik, nos ezekből itt nincs semmi.
Autónak is a mostani – számomra gyűlöletes – divatot követi, a szilentek helyén márványból csiszolt alkatrészek, a rugóút hosszú ugyan, de olyan kemény az egész felfüggesztés, hogy kínszenvedés vele rosszabb úton menni. A csillapítás is nagyjából olyan, mint egy kifingott hidrós Citroenben: szekér. Miért? Amikor az előd kellemesen ringatózik, nem akad el a fekvőrendőrön, ez miért nem maradhatott olyan? Nem az lenne ennek a lényege, hogy kényelmes a bakháton is?
Biztos valami vásárlói kérdőív kiderítette, hogy akiknek el akarják adni, azok sose mennek vele nem épített úton. Ami nagyjából kizárja Magyarország teljes úthálózatát, kivéve pár tucat kilométernyi autópályát. Oda biztos jó meg a határon kívül persze.
De nem csak kesergés az élet, jó-e az Outback?
Az Outback amúgy meg jó. Óriási hely van benne, szinte minden felsőkategóriás kombihoz hasonlóan ott a futballpályányi láb-, fej-, csomag-, könyök- és egyéb tér. Apró ötletekkel teszik élhetővé, például a hátsó ülés támlája a csomagtérben elhelyezett karral dönthető, az ablaktörlő alatt fűtött az üveg, az ülésfűtéssel vizes síruha is szárítható.
Azon a reggelen hideg volt, így jégmentesítettem vele, simán vette az akadályt, elég pár gombot megnyomni a műszerfalon. Ebben is megvan a modern dízelek átka, az érzésre soha fel nem melegedő utastér. Lehet, hogy csak pszichológia, de valahogy minden új dízel autóban fázom. Nincs meg az az azonnali instant lábszőrleégető meleg, hanem csak langyika fuvallatocska van. Ha nem lett volna ülésfűtés, bizisten kabátban ültem volna végig benne, pedig utálok kabátban vezetni.
Belül olyan sötétfekete. Nagyon fekete, minden fekete, a műszarfalat díszíti pár ezüst csík. Én elvagyok az ilyen ingerszegény környezettel: az autóban nem a műszerfalat nézegetem, hanem az utat. Informatívnak meg informatív, ezen nem is rugózom tovább. Na egy kicsit azért mégis. Ott van a vízhőfok jelét szimbolizáló izé, ami hidegen kéken világít. Első látásra azt hinnénk, hogy a műszer, amiben a piktorgram van, az vízhőfokmérő, meg is örültem neki, hogy na végre egy rendes gép, évek óta nem láttam vízhőfokmérőt autóban, erre tessék, itt a jó ki Subaru, amiben meg ott van. Francokat. Tudják, mi tűnt fel? Hogy eléggé ugrál, ami egy hőmérőtől furcsa lenne. Ez kérem egy liter/100 km, pillanatnyi fogyasztásmérő. Biztos ez kell a népnek. Az egész erről szól, a műszerfalon például három darab liter/100 kilométer felirat van. Három.
A motor meg olyan, mint a boxer meg a dízel: furcsán bugyogó, alul teljességgel nyomatékmentes, középen jól menő, kicsit emissziónyúlós divatizé. El lehet felejteni a csak kuplunggal indulást, gáz kell neki vagy sok másodperc csúsztatás. Dugóban kínszenvedés. Kérek belőle hathengerest, turbókkal, aztán majd meglátjuk. A váltó remek, hatodikba három alkalommal kapcsoltam, mindhárom szédítő, nyolcvanas tempónál történt, a boxerdízel simán elvitte. A felkapcsolásra buzdító nyilacska aranyos, a Budakeszi úton alapjáratra váltatott volna velem felfelé, odakapcsoltam, persze nem volt jó, visszaváltottam, erre megint szólt. A továbbiakban nem fogadtam el a tanácsait.
A hifi, a villanykézifék és egyéb használati dolgok rendben vannak, de nem túlzó elvárás, hogy ezek működjenek is rendesen. A bluetooth összekötés hamar megy, pár piros lámpa elég hozzá, hogy ismeretlenül, elsőre kiigazodjunk. A hillholder is csak addig volt vicces, amíg egy alapnál icipicit jobban felszerelt Corsában fel nem tűnt. Azóta kvázi kötelező.
Maga a géposztály – mármint ami eredetileg volt az Outback – értelmes. Emelt hasmagasságú, kényelmes, jól felszerelt kombi, kevés és vállalható technikával: boxermotor, összkerékhajtás, keret nélküli ablakok, japánság; összességében kívánatos és birtoklási vágyat ébresztő portéka. Geekeknek a finomságokért, családosoknak a kombiságért, menő srácoknak a boxerhangért, nyugdíjasoknak a jó tapadásért, ezt elfogadom. De ez az új, így elsuvosítva semmivel se jobb, mint bármelyik SUV. És nagyon keskeny a határ a kettő között, tényleg egymás után érdemes kipróbálni, hogy jó döntést hozzon a használtpiacon pár év múlva.
Tízmillió forint. Ízlelgessük: tízmillió forint. Pár százezerrel túl rajta, de tízmillió. Az összehasonlításban megállja a helyét, de az igazán jó vétel használtan lesz, 5-6 évesen. Én az elődmodellt venném, kizárólag benzinmotorral. Az a tuti, abban megvan minden, amitől Subaru egy Subaru.
További cikkeink
