Személyautó vagy egyterű?

Ford Focus Grand C-Max 1,6 TDCi Titanium

2011.03.18. 06:17

Adatlap Ford C-Max Titanium Grand 1.6 TDCi - 2011

  • 1598 cm3-es,soros 4 hengeres dízel
  • 116 LE @ rpm
  • 270 Nm @ rpm
  • 6 seb. kézi
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    12.3 másodperc
  • Végsebesség:
    180 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    4.9 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    5.8 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    4.4 l/100km
  • 6 595 000 Ft
Az emberben csak akkor tudatosul, mennyire visszaélnek az autógyártók a családosok helyzetével, amikor elgondolkodik azon, mi a franc kerül egy átlagos méretű és képességű egyterűben nyolcmillió forintba?

Hűha, hát nem is tudom: szép ez, emberek? – tártam szét tanácstalanul két karomat és néztem körbe a kollégákon. Valahogy egyikőjük arcán sem láttam a rajongást, ellenben legalább nem takarták el a szemüket, mint az új Focus képei láttán.

Alapvetően a remek, narancssárga szín és a szép felnik adják el ezt a konkrét Grand C-Maxot, na meg az itt-ott fellelhető plusz dekorbetétek. Pedig magával a formával alig van baj. Az elején. A fényszóróktól kiinduló koncepciót egész következetesen sikerült végigvinni a formatervezőnek, egészen a tolóajtók végéig. (Melyek csak a Grandhoz járnak, a mezítlábas, kompakt C-Max klasszikus hátsó ajtókkal készül.)

Ott azonban szemmel láthatóan a saját – emelkedő övvonalú – csapdájába esett a mester és csak tudatmódosítók által stimulálva volt képes összehozni az autó oldalait és hátulját. Nem tudok elvonatkoztatni, de az ívekből és árnyékokból emelt Bábel tornya láttán önkéntelenül is ajkamra tolul a szó, az ő neve, amit sosem szabad hangosan kiejteni: Ta-cu-maaaaaa.

Persze ízlésről vitát nyitni nem érdemes, a fájdalom különben is rövid ideig tart csupán, a Grand C-Max hátulja már tökéletesen illeszkedik Fordék egyterű-divatjába.

Odabent némiképp ugyanaz a futurisztikusnak látszani akaró, valójában kissé eklektikus építészet fogad, mint az új Fiestában vagy Focusban. Kétségkívül jól mutat a fotókon a középkonzolba épített Darth Vader vagy a szigorú ívű ezüst dekorbetét, de a műszeregységnél már kicsit besokalltam én is. Az ugyanis szakasztott mása a Benji, valamint Yubi herceg és Zax, a droid kalandjai a földön című sorozat Zord droidjának. A pontot az i-re a sok apró krómbetét teszi fel, ezeket csak decensen érdemes felhasználni, túlzott mennyiségben fölösleges bazári hangulatot keltenek az amúgy precízen összerakott, jó anyagú és halk beltérben.

A kezelőszervek furák. Sok az apró, kis gomb és tekerentyű, a fedélzeti számítógép menüjét és az audiorendszert ráadásul két teljesen egyforma kezelőpanel vezérli a kormányon. Plusz egy harmadik felel a hangerőszabályzásért és a telefonért.

Apropó, telefon. Dicséretére váljék a Fordnak, hogy először sikerült Bluetooth audión keresztül csatlakoztatnom a Nokia N95-ömet a rendszerhez és a feláras hifiből egész elfogadhatóan szólt az Alice in Chains. A sokkal drágább ötös BMW ezt nem tudta, pedig az opció megvolt ott is.

A műszerfal maga íves, megtört, egyedül a kormány emlékeztet régi önmagára, ám a kaotikus helyzeten sokat javít a kétszínű beltér és a panorámatető, ami némi világosságot és könnyebb orientációt hoz a kezdeti hová nyúljak tanácstalanságba. Érzésem szerint sok ez egy családi egyterűbe, a testvér Mazda 5 például sokkal áttekinthetőbb és logikusabb felépítésű. Persze annak idején Zámbó Jimmyt sem a szépségéért szerették…

A legnagyobb gond azonban az, hogy a Grand C-Max a látvány kedvéért feláldozza azokat az attribútumokat, amelyek leginkább számítanak ebben a kategóriában: a teret és a praktikumot.

Először is engedjék meg, hogy értetlenül álljak a műszerfal és a szélvédő között elterülő kietlen rónaság szélén. Persze az erősen döntött szélvédő sportosságot sugall, de nem hinném, hogy egy egyterűnél ennek kéne lennie a fő szempontnak, egy egyterű sugalljon egyterűséget, máskülönben előfordulhat, hogy azzal a fél négyzetkilométernyi szürke plasztikkal szembesülünk, ami köztünk és a szélvédő között terül el.

Ez még nem is lenne önmagában baj, megoldották ezt mások is úgy, hogy telepakolták tárolórekeszekkel. Igaz, ezek össztérfogata leginkább a katalógusokban mutat jól, de legalább valamire igyekeztek kihasználni a helyet. A Grand C-Max azonban annyira családbarát, hogy gondoltak azokra a gyerekekre, akik egy-egy hosszabb pihenő alkalmával szeretnének karikás ostort pattogtatni, esetleg újrajátszani a kurszki tankcsatát, de odakint esik az eső. Tessék, a műanyag rónaság csak rájuk vár.

És most ne próbáljanak meg azzal ellenérvelni, hogy kell a hely a légzsáknak, a fűtéskonzolnak és a ki tudja, minek, mert nem így van. Ez itt annyi elpocsékolt tér, amennyire később érezhetően szükség lenne. Ráadásul ha a beépített navigáció térképeiből hiányzik Magyarország, akkor meg se próbálják az utólagos navit a szélvédőre cuppantani: egyszerűen nem érik majd el.

Az ajtózsebekbe a félliteres palack ugyan elfér, nagyobb már nem, cserébe hangulatosan meg van világítva ez is, az autó színével megegyező fénnyel. Mentségére legyen mondva, hogy a kesztyűtartó gigantikus, a könyöklő pedig mély, kár, hogy előrehúzva a fedele eltakarja a prémium középkonzol második italtartóját.

Totalcar értékelés - Ford C-Max Titanium Grand 1.6 TDCi - 2011

Egyterűnek sovány, családi autónak drága. Maradjunk egy átlagos hármasnál.

Népítélet - Ford C-Max