Inkább ez, mint egy lakás

Használtteszt Porsche Cayenne S, 2006

2011.08.26. 07:12 Módosítva: 2012-01-17 19:04:51
Háromszáznegyven lóerős Porsche egy közepes Golf áráért. Tudna erre nemet mondani?

Tamás, a tulajdonos tíz éve a szomszédunk. Az ő autóvásárlási szokásai alakítottak legtöbbet az autós ízlésemen. Régen Jaguar XJ6-ot hajtott, majd jött egy XKR, de az hiába volt fenséges, a vége felé már nagyon beteg hangokat adott. Ekkor döntött úgy Tamás, hogy hátat fordít a briteknek, és vett egy nyitott 996-os Porsche Carrera 4-et. Egyszer kiszólt az éppen rendeződő vászontető alól, hogy megdicsérje a motoromat, és beszélgetni kezdtünk. Ebből jöttem rá, hogy gazdag ember is lehet kultúrlény, nem feltétlenül veszíti el kapcsolatát a külvilággal. Elmeséltem, amit az autókatalógusban olvastam, majd tettünk egy kört a Carrerával. Kiderült, milyen, amikor egy autó nem csak papíron képes öt másodperc alatt a nulla-százra, illetve, hogy a kormányon lévő Tiptronic gomb összeköttetésben áll a férfiember boldogsághormon-termelésével. Azóta Porsche-függő vagyok.

Soha nem vettem volna Cayenne-t, ha nem lenne családom, állítja Tamás, én pedig sejtem, hogy ugyan szerencsés embernek nevezi magát, de ez a Porsche nem az a Porsche. Fényévekkel kényelmesebb és jobb minőségű, mint elődje, a Tamás által következetesen nagyon rossznak nevezett első generációs Mercedes ML350. Ha mifelénk valaki húszmilliót szán autóvásárlása, általában harcias önigazolóvá válik. Motordokink szerint ehhez itthon bármilyen jármű elég. Minden pillanatban érzékeltetni akarja, milyen jól döntött, vagyis, hogy a slusszkulcs egyben a bölcsek köve, az embléma pedig megkülönböztető jelzés, ami zárójelbe teszi a KRESZ-t. Pedig az első generációs Cayenne messze nem tökéletes jármű, ráadásul évente sok százezer forintba kerül a fenntartása, és akkor még el sem romlott úgy igazán. Más kérdés, hogy ennek ellenére óriási élmény minden vele töltött pillanat. Tamás szerint a 2010-ben bemutatott, teljes mértékben Porsche-fejlesztésű Cayenne sokkal jobb. Ő csak tudja, éppen most vált egyikről a másikra.

Van abban valami megrázó, amikor egy cérnavékony alak felmászik egy ekkora bunker volánja mögé, majd rögtön ki is száll, hogy nagyvonalúan a Hilton garázsmesterére bízza az első manővereket. Ahol hétezerötszáz forintba kerül egy nap, gyakran elég egyetlen rossz mozdulat, hogy ne csak a vizuális ellenpontként odakészített Suzuki Wagon R+ váljon semmivé, de a mellette ácsorgó Bentley Mulsanne, és a Mercedesek, illetve BMW-k veszítsenek értékükből úgy öt-hat milliót.

A Cayenne vezetése előtti lelki felkészülés közben alaposan átböngésztem a használthirdetéseket, hogy megtudjam, mennyire durván veszít az értékéből az első családi Porsche. Ha használt, a Cayenne S is csak egy nagy SUV, a kétezres évek megalomániájáról szól. Magyarországon nem ritkán a buszsávról és a rokkanthelyről. A 2006-os, még facelift előtti Cayenne S-ből mára hatmilliós használtcikk lett. Hamarosan beáll az A8-ak, S-osztályok és hetes BMW-k menetoszlopába, melynek eleje általában a tömbházak csillaggarázsáig ér. Egy ilyen korú luxusautó büszkeségén pontosan a nagy V8-as motor, és a vele járó hercehurcák, például az egy-kétszázezer forintos szervizköltség ejti a legnagyobb sebet. Én pont a motor miatt tankolnám el boldogan a gerincvelőm árát. Tamás Cayenne-jén most még látszik, hogy értő kezekben egyáltalán nem sok neki a kilencvenegyezer kilométer.