Toyota Yaris 1.4 D-4D Active

Ez lenne az a nagy kunszt?!

2011.12.08. 06:45

Adatlap Toyota Yaris Active 1.4 D-4D - 2011

  • 1364 cm3-es,soros 4 hengeres dízel
  • 90 LE @ 3800 rpm
  • 205 Nm @ 1800 rpm
  • 6 seb. kézi
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    10.8 másodperc
  • Végsebesség:
    175 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    3.9 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    4.8 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    3.5 l/100km
  • 4 230 000 Ft
Azt hiszem, a Yaris egyetlen generációja sem volt ennyire jó a saját mezőnyében. Semmi nagy truváj, négy kerék, öt ajtó, ugyanannyi ülőhely. Megfelelően kiporciózott méretek, pont elvárható méretű csomagtartó. Amikor meg kell fogalmazni, hogy milyen, könnyen depresszióba zuhan az ember. Mit lehet erről írni?

Hát a formáról nem sokat. Egy biztos, mostantól nem egy kedves kis bumburnyák. Minden autó egyre vaddisznóbban néz ki, a Yaris egy szikár idegenlégiós megfeszített arcizmaival indul útra közéjük. Ennek ellenére legfeljebb a régebbi Yarisokból nézik meg, nincs benne semmi, ami annyira tetszhetne, mint egy Alfa formája, vagy annyira visszataszító lenne, mint egy Ssanyong Rodius. A Toyota formatervezőinek nem kell kísérletezniük, áldozatokat bemutatniuk a szépség oltárán, csupán annyi dolguk van, hogy újra és újra megalkossák a Mindenkinek Tökéletesen Megfelelő Formát. Felfoghatatlanul nehéz meló lehet.

Ugyanez belülről már sokkal jobb világ. Sőt, a mai mezőnyben szinte kívánatos. Egyrészt a Yarisban viszonylag magasra feljön a fém, elég védettségérzetet ad, de azért marad elég üvegfelület ahhoz, hogy mégse érezzük magunkat bunkerben. Végre elfelejtették a középre hajított digitális műszeregységet is, van rendes műszer az ember orra előtt, továbbá normális, tornyosuló műszerfal. Olyan, mintha autóban ülnénk.

Az külön pozitívum, amikor egy japán gyár színeket helyez el a műszerfalon: a Yaris belével csodát tesz a világos betét, ami mellesleg kellemesebb tapintású is. Mert minden más elég kemény, ahogy az ma szokás, de legalább normálisan néz ki.

Lenyűgözött, hogy mennyire egyszerűnek tűnik itt minden. A rádiókérdést egy hatalmas, 15 centis képernyőjű berendezéssel tudták le, ezzel legalább húsz gombbal van kevesebb a kocsiban. Emellett szem előtt maximum a vészvillogó gombja van, a klíma kezelőpultja, továbbá a kormányra telepített pár gomb a mobiltelefon és a rádió kezeléséhez. A többi izét annyira kieső helyre rakták, hogy ne is lássuk, de ha kell, meglegyenek. A Yaris a dilettánsok barátja, sosem fog benne elhangzani, hogy: „Úristen, mi ez a gomb?” Mert gomb nincs.

Tapizzá' oszt mennyé'!

Igazából semmi csoda: egy hatalmas, érintőképernyős navi, amely megdöbbentően pontosan működik. Aki kezelt már korábbi Toyota-navikat, annak felüdülés lesz ez az új. Hogy egy példát mondjak, a cél megadásakor nem a Replace (helyettesít, lecserél) gombot kell megnyomni, és hadd ne soroljam tovább a kezelés logikájának bukfenceit. A grafika szép, de a fényerő ahhoz már kevés, hogy jól lássuk a képet, ha rásüt a nap a kijelzőre. Kicsit nagyobb erővel kell böködni a képernyőt, mint amire számítottam, de ez nem nagy gond, megszokja az ember. Ahogy azt is, hogy a Bluetooth gördülékenyen működik, sőt, még a zenét is lejátssza a mobiltelefonról. Mellesleg a telefont 3G modemként is használhatjuk és akkor lehet netezni! Ez a Touch and Go persze már egy extra, 160 ezerért, ami relatíve jó ár, nem vágja rá kapásból az ember, hogy ennyit egy 20 rugós navi is tud – mert nem. Viszont már a közepes felszereltséghez is jár hasonló képernyős cucc (Touch), navigáció nélkül, de szintén tolatókamerával, fedélzeti komputerrel és picit butább Bluetooth-szal. Nem is rossz.

Nem tudom, megfigyelték-e már, de a kisautók kritikus pontja az ülés. Vagy rövid, vagy olyan domború, mintha hordón ülne az ember, vagy mindkettő. Esetleg még előre lejt. A Yarisnál valamilyen sugallatra semmi ilyen hibát nem követtek el, nincsenek látványos dudorok meg kagylósítás, de rendes méretű széket kap, aki előre ül. Sőt, még a magassága is állítható, ha nem a mezítlábas-lemezfelnis-fekete kilincses ECO verziót veszi, hanem a közepes Active-t (ilyen volt a teszautó). Tényleg ritka az olyan kiskocsi, amiben egy nagyobb férfi is elücsörög, szinte már-már németesen jó az ülés. Egyedül a kárpit rideg, de arra mérget vennék, hogy tíz év múlva ugyanilyen újszerű lesz.

Testhelyzet szempontjából az egyetlen kényelmetlenség az, hogy a kormány viszonylag messze van. Igaz, lehet állítani a távolságát, de sajnos még beljebb lehet tolni, ahelyett, hogy közelebb lehetne húzni. Ilyen szempontból a germán kiskocsik a jobbak, mint a Polo, Fabia és társai.

A Yaris hátsó része sem csökevényes, ami meglepett. Ma már a kisautók simán megvannak négyméteresek, ezeknél egy fél arasszal biztos rövidebb. Mégis van egy átlagembernyi hely hátul, ha kell, úgy, hogy a csomagtartója sem kicsi (286 l). Persze nem is nagy, de a kisautóké nagyjából hasonló – ettől még nem lesz optimális családi autó, de elmegy. Amúgy dupla csomagtérpadló is van, amit nem kell túl szofisztikált szerkezetnek képzelni: egy kárpittal bevont lap, amit magasabbra tehetünk, és alatta marad egy üreg. Ez akkor is jól jön, ha a háttámlákat ledöntjük, mert sík felületet kapunk.

És hogyan indul egy ilyen egyszerű autó? Lapozzon!

Népítélet - Toyota Yaris