Teszt: Ford Ka 1.2 Grand Prix II – 2012

Méregzacskó

2012. április 8., vasárnap 07:15
Soha semmilyen autóval nem csodáltak meg ennyire és ennyien. Már elhozatalkor bókolt a portás, hogy végre valaki, akihez illik, aztán míg beértem a szerkesztőségbe, egy piros Ferrari keveredett mellém, de én úgy el voltam foglalva a Kával, hogy bevallom, észre sem vettem. A mögöttem jövő Nyegleo szerint, miután felfogta, hogy egy pillantással sem fogom viszonozni a motorbőgetését, dühösen elhajtott.

Pedig formáját tekintve a régi Ka mellett az új unalmas, modern tömegautó, elvesztette régi cukiságát. Nagyítóval sem lehet megtalálni benne az aranyos, egyedi baseballsapka formát, amiért annyira szerettem. De a feltűnést kedvelők szerencséjére a Grand Prix editionnel megtalálták az unalom ellenszerét: fehér versenycsík a motorháztetőtől a fenekéig, hátsó spoiler, fehér hűtőrácskeret és felnik, és ha már versenyzünk, rajtszámok mindkét oldalon.

Úgy néz ránk, mint egy kis vicsorgó mopsz. Nekem ez már kicsit sok, de a Herbie-stílus tetszik az embereknek. Többször odajöttek beszélgetni hozzám szomszédok, az utcában dolgozó ipari alpinisták kérdezgettek, a benzinkutas is tett valami vicces megjegyzést. A piros-fehér versenyruha akkorát dob a Kán, mint egy wellnesshétvége a megfáradt feleségen.

A vagány versenystílus az utastérben is folytatódik. A középkonzolon végighúzódó fehér betét olyan, mintha a külső csík folytatása lenne. Vörös kárpitbetétek, vörös borítású váltógomb és a kézifékkar teszi egyedibbé a belső teret.

A vezetőülés kényelmes, könnyen állítható. Viszont teljesen előreállítva is határesetnek éreztem: ha lehetett volna, még eggyel előrébb tolom. Az én 163 centimnél is alacsonyabb hölgyeknek egész biztos, hogy gondot fog okozni a pedálok kényelmes elérése. A bőrrel borított kormány nagyon kellemes fogású, viszont csak két irányba, azaz fel-le állítható, előre-hátra nem. Kifejezetten tetszettek a minden irányba elforgatható szellőzőnyílások, de többször gondban voltam a klíma használatát illetően: nem mindig egyértelmű, be van-e kapcsolva, vagy nincs.

A rádió és CD-lejátszó könnyen használható, nincs túlbonyolítva, a kormányról is hangosítható/halkítható, valamint lehet váltani a csatornák között. Még USB-csatlakozás is van hozzá, igaz, ezt valamiért egészen alacsonyra, a váltó alá sikerült elhelyezniük a tervezőknek. Az egyetlen zavaró furcsaság számomra, hogy a középkonzolon kaptak helyet az ablakemelő gombok is. Ez annyira szokatlan volt, hogy sokszor a másik oldalon keresgéltem őket.

A váltókar is viszonylag magasan, a középkonzolon található, amitől bennem kicsit kisbuszos érzést kelt. Eleinte volt egy kis furcsaság az ötödikkel, nehezen találtam, aztán megszoktam, hogy nem kell teljesen koppig kitolni jobbra, és magától könnyen becsusszan a helyére.

Tárolóhelyekben nemigen bővelkedik a Ka. A középkonzol oldalán lévő hálós térképtartó öteletes megoldás, de a telefonomat mégsem tudtam sehova lerakni normálisan, elkelt volna még egy rekesz a műszerfal környékén, a Twingo zöld sünijét is visszasírtam egy pillanatra. Az egész autó legjobb része egyértelműen a futómű. A rugózása egyszerűen zseniális. Ahogy átsiklik az úthibákon, maga a mennyország, ezt nagyon eltalálták a Fordnál. A teszt során megtett több száz kilométeren ez a vélemény csak jobban megerősödött bennem. Még a ritka szörnyű cseh autópálya is elviselhető volt vele, pedig az aztán maga a pokol.

Oké, hogy ezért nem igazán sportos az élmény, ami sajnálatos módon ellentmond a vagány külsőnek, de a sportos kanyarodás előnyeit amúgy sem nagyon lehetne kihasználni a városban, ahová ezt az autót tervezték.

Sajnos az 1,2-es, benzines, 69 lóerős Fiat-motorról már nem tudok ódákat zengeni. Pontosabban nem is a motorral van baj. A pöttöm Ka mindössze 940 kg-ot nyom. Ehhez a pehelysúlyhoz képest igen lassan gyorsul, és még városban is kissé gyengécskének érződik. Egy 69 lóerős motornak egy ilyen tömegű járművel ágyúgolyóként kellene gyorsulnia, hisz az alacsony sebességtartományokban a légellenállás még nem befolyásol. Valószínűleg a váltó méretezésében lehet hiba.

A tolatóradart nagyon megszerettem, mert a Ka kis gömb testéből adódóan a visszapillantóban a hátát nem lehet jól látni. De a radar segítségével akármilyen kicsi helyre is könnyedén beparkolhatunk. A start-stop rendszer is tetszett. Használtam, de aki nem szeretné, egy ügyes megoldással könnyen kiiktatható: ha kétszer benyomjuk a kuplungot, akkor utána már nem állítja le a motort, ha felengedjük, akkor sem. Amúgy a kuplung benyomására alig észrevehetően indít újra, álló helyzetben is be lehet tenni sebességbe, amivel tovább gyorsíthatjuk az elindulást. Lefulladás esetén is azonnal segítségünkre siet a rendszer, a kuplung benyomására abban a szempillantásban vissza is indít, mintha meg sem történt volna a kellemetlen eset. Viszont kettes környékén alacsony fordulatnál volt valami furcsa kerregő hang.

Az importőr adatlapja szerint a Ka vegyes átlagfogyasztása 4,1–4,9 l. Amikor elhoztam, 6,2 l/100 km-t mutatott a fedélzeti komputer. Egy Budapest–Nyíregyháza és egy Budapest–Prága után sajnos felment a fogyasztást 6,8 l-re. Még ezt is nagyon nehezen hittem el, mert ahogy elindultunk Prágába, csak úgy dőlt le a benzinmutató. A tank pici, mindössze 35 literes, a 130 km/h-s utazósebesség nagyon soknak tűnt. Szerintem a légellenállása is rossz, nagyon magas az autó, amitől elég hangos: országúton már zavaró volt a szélzaj. Másrészt ez is lehet az egyik oka, hogy a megszokottnál többet fogyaszt autópályán. Bejáratás után, és ha nem folyamatosan négyen járnak vele (nem hinném, hogy rajtunk kívül vannak még őrültek, akik elindulnak vele ilyen messzire), biztosan csökkenni fog.

Ha már Prágánál járunk, kitérnék a hátsó utastérre: a Ka a legtöbb női kisautóhoz hasonlóan háromajtós, és nem több mint négyszemélyes. Vagyis ne várjunk tőle csodákat. De talán az új Ka hátsó tere a réginél is kisebbre sikeredett. Hátsó utasaim sajnos nem csak a ki- és beszállásra panaszkodtak: nincs kapaszkodó az első ülések felett, amitől tényleg nagyon nehéz kikúszni hátulról. Volt panasz a kényelmetlen ülésekre, valamint a pici, lőrésszerű ablakok és az alacsonyabb tető okozta nyomasztó érzésre is. Hogy befértünk négyen háromnapi csomagokkal, csak a kis testméretünknek köszönhető (a dalia is csak 170 cm volt közülünk); azt pedig, hogy el is indultunk Prágába, minden bizonnyal pillanatnyi elmezavar okozhatta. Kalandos volt, még a szélcsatorna liftjébe is beragadtunk, bár ennek nincs köze az autóhoz; de inkább ne induljunk vele messzi kirándulásra. Rövid távon még elmegy, otthonról az iskoláig ki lehet bírni, van állítható fejtámla és könyöklő is, de félóránál hosszabb utat nem javaslok.

Nagyon jó városi autócska, de szigorúan csak városi. Egy vagy két személynek. Kiváló a futóműve, könnyű vele parkolni, egy barátnő, gyerek vagy kutyus kényelmesen elfér mellettünk. Ráadásul a feltűnésre, illetve elismerő pillantásokra vágyó tulajdonosok nem fognak csalódni a Ka Grand Prix változatában. Ha választani kellene, én egy Twingót vennék a Ka futóművével. Már csak azért is, mert a Ka Grand Prix ára lényegesen magasabb, mint a legcsicsásabb Twingo Miss Sixtyé. Az 1,2-es benzines motorral 3,6 milliónál kezdődik, az 1,3-as dízellel már 4,1 millió.

Hogy tetszett a többieknek?

Megkértem a teszt alatt velem utazó barátaimat, hogy mondjanak pár szót a Káról és értékeljék az autót:

Viktor:

Nekem tetszett a kis piros-fehér autó, mert úgy néz ki, mint egy rajzfilmből előlépett kicsikocsi, ami mindjárt megszólal. A start-stop rendszer nagyon menő, és nekem az is bejött, hogy hátul kicsik az ablakok, olyan kuckós. Kívülről szép nagyon, ha ilyenem lenne, tuti minden oszitársam irigykedne.

Tamás:

Sportos kinézete ellenére a vesenyeket nagy ívben kerüljük el vele, mert egy kispolszki lehet, hogy lealázza, de Józsi Trabija biztos. Viszont városban nagyon jó kis autó. A női kisautósságot nagyszerűen tudja. Legjobb tulajdonsága a csodálatos rugózás: egyszerűen zseniális, ahogy a rossz budapesti utakon nagyautókat meghazudtoló módon nem ráz. A fogyasztása ijesztőnek tűnt, pedig nem az, csak nagyon pici a tankja. A start-stop jó dolognak tűnik, az majd később fog kiderülni, hogy hány önindítócserére lesz szükség élete során.

Egy Fiat Panda jobb.

Három pontot adok.

Aeron:

A kicsikocsi nem volt rossz. Ja, csalóka a kis tankja miatt, de akkor is sokat eszik egy kicsit (talán mert bejáratós vagy túlterheltük a kis motort négy fővel). Bár én a dízelhez vagyok szokva…
Jobban elviselném dízelmotorral. Amúgy a sportos kinézet jobban tetszik, mint az elődje, bár kisebb a tere belül, a csomagoknak is; a sportosságnak a tér látta kárát.
Az 1,2-es, benzines motor gyengécske, kevésbé nyomatékos. Városban jó lehet, utazni kényelmetlen, elöl és hátul is az, pláne hosszú távon. Belső kidolgozása megnyerő, csajos. Hátul kicsi a kilátás, a kis oldalablakok a bezártság érzetét keltik. A start-stop funkciója nem tetszik, bár vidéki városban jól jöhet, de nem Pesten, ahol rövidek a lámpák.
Egy Suzuki Swift jobb.
3-at, azaz három pontot adok érte, sajnálom.

Kriszta:

Nekem tetszett, szerintem egy igazi kis városi, csajos autó, kényelmes, nem volt gondom hátul sem. Én elfogadnám, tökéletes a mindennapi használatra, ha városban kis sebességnél jól fogyaszt. Jó a formája kívül-belül, könnyű parkolni vele, kis helyekre befér… Összességében nekem bejön.

Ford Ka 2012 Grand Prix II 1.2 Ford Ka 2012 Grand Prix II 1.2

A Totalcar értékelése:

Nincs olyan, akinek ne akadna meg a szeme rajta. Vagány, városi, kicsi, könnyű vele parkolni, kicsit lomha, de a futóműve mindenért kárpótol.

Népítélet:

  • Kényelem
  • Teljesítmény
  • Megbízhatóság
  • Szerviztapasztalat
  • Fenntartási költség
  • Ennyire szerette

Versenytársak Versenytársak

  Ford Ka 2008 Grand Prix II 1.2 Opel Corsa 2006 Color Edition 1.2
  Ford Ka 2012 Grand Prix II 1.2 Opel Corsa 2012 Color Edition 1.2
Motor 1242 cm3 soros 4 hengeres benzines 1242 cm3 soros 4 hengeres benzines
Telj. 69 LE @ 5500 rpm 86 LE @ 5500 rpm
Nyomaték 102 Nm @ 3000 rpm 114 Nm @ 4400 rpm
Fogy. 4.4/5.8/4.9 4.4/6.9/5.3
Ár 3 602 000 Ft 3 621 000 Ft
 

Címkék:

A Totalcar címlapjáról ajánljuk

Ez lenne az igazi luxus?
Ez lenne az igazi luxus?
Ennél nagyobb már tényleg nem kell. Mellette az S-klasse konzervdoboz.
RSVPTC Csak az ár volt minőségi
Az olvasó váltózárat szereltetett korosodó, ám makulátlan állapotú autójába. Lehet, hogy jobban járt volna, ha ellopják, úgy legalább nem kell végignéznie, amit műveltek vele.
Elegáns lett a Kia egyterűje
Megtették, amit a műfaj korlátain belül megtehettek – az eredmény egész kellemes.
A magyar sofőrök elfelejtettek vezetni?
Harmadával nőtt a sérüléses balesetek száma az első negyedévben. Száguldás külföldi rendszámmal, rengeteg gyorshajtó és egyre kevesebb friss jogosítvány. Így autózunk.
DS 6WR: ez már a francia luxus?
A Citroen készítette, de már nem is bukkan fel
a jellegzetes dupla nyíl. Vajon beválik?
Nepper Ettől már csak a bontóban szabadulok?
Szeretném lecserélni egy fiatalabbra, de félek, nem tudom eladni a Rovert. Tényleg a nyakamon marad?
Könnyű a Lada, de nem ennyire
Nem könnyű elképzelni, hogy valaki ennyire ne érezze, hogy valami egyszerűen nem jöhet össze.

h i r d e t é s

Márkaszerviz

Totalcar Magazine

Merry Christmas!
Let's celebrate Christmas together in our new office!