Sosem lesz a barátod

Škoda Octavia 1.6 MPI - 2008

2012.04.11. 05:51
Kapcsolódó cikkek (1)
Elárulom, hogyan szoktam az olyan használt autók tesztjénél a munkát kezdeni, ahol a tulaj viszonylag nehezen kifaggatható. Esetünkben ugyanis ez a fennforgás: az Octavia II a néhai Malév céges flottájából került vissza a Weltauto telepére, ahol lecsaptunk rá.

Ilyenkor nincs más, mint a Népítélet, illetve annak összevetése a tesztpéldánnyal. Nézzük csak! Škoda Octavia II, született 2004-ben: több  mint  300  értékelés  és  8,18-as  átlag. Azaz nem pár megszállott isteníti vagy szidja az autóját, hanem rendes minta van.

Mivel mi magyarok elég negatív hozzáállásúak vagyunk, rögtön az elején sorba állítom az ítéleteket, úgy, hogy az egycsillagosak kerüljenek előre. Mert hát minden gyárban van hétfő, ha nem is egyforma gyakorisággal, nézzék csak meg a Toyotát és a Citroënt. Mindkettőnél akad reménytelen autó. Csak valahogy nem egyforma mennyiségben: a megbízhatóság és a minőség valójában statisztikai fogalom, noha biztos nem vigasztalja azokat, akik belehúztak. Ilyenkor jön elő a második kérdés: a szervizben tudják-e, vagy akarják-e orvosolni a bajokat. Mert ha nem, na az a valódi baj.

És ilyenkor következik az, amit látunk az Octavia esetében is, a hét darab egycsillagos értékelésnél. Hiszen a végső pontszámban nem csupán a meghibásodások számítanak. Ha valaki elégedetlen, az ötajtós Octavia 560 literes csomagtartója hirtelen mikroszkopikus lyukká zsugorodik, az ülések gyalulatlan favázából gigantikus szálkák kezdik bökni a seggét. Mindezekkel együtt már az első 25 után a négycsillagos értékelések következnek, ami nagyon jó jel.

A kedvencem az az amúgy háromcsillagos értékelő, akinek  egy  kis  fémlapka  maradt  a  katalizátorában, ami zörgött. Ezt másnap a szervizben kiszedték, kis noszogatás után. Továbbá gagyiul szólt a nyolchangszórós CD-s hifi is, felárért. Csalódás a kocsi a számára, és idézem: „Megemlíteném még a fogyasztást, de a többi sorstársam kommentjeiből úgy veszem ki, hogy más is hasonló cipőben jár, mint én. Nyugodt tempóban autózom (lakott terület 50 km/h, a többi helyen szigorúan 80 km/h), napi rendszerességgel szinte csak országúton használom a kocsit, naponta 80-100 km-t vezetek, néha városban is megyek egy kicsit, és így fogyaszt 6,5-7 litert. De ha kicsit merészebben nyomnám neki, és mondjuk 100-120-as tempót is autóznék és ezt még megspékelném egy kis városi dugóval, simán 9-10 litert becsókolna.”

El sem tudom képzelni, hogyan lehet a nyolcszelepes egyhatos fogyasztását (akár nyolcvannal) hét liter alá szorítani. Valószínűleg természetfeletti adottságok szükségesek hozzá, én nagyon elégedett lennék, ha octaviás sorstársként ilyenre lennék képes. A realitás valahol 8 l/100 km közelében van, vegyes használattal. Ez sajnos egy olyan motor, amelynek a szabványos városi fogyasztása is közel tíz liter. Bár egy másik népítélkező pontosan megállapította, hogy ha lámpától lámpáig csakis 6500-nál kapcsol fel, akkor a városi fogyasztás szigorúan 22 liter.

Lehet persze szidni az egyhatos motort, de benzinesből ez az egyetlen elérhető alternatíva. Van ugyan 1,4-es (75, majd 2007-től 80 lóerővel), de ennek legfeljebb a kisebb teljesítményadó a pozitívuma. Majdnem 16 másodperc alatt vonszolja fel magát százra, ami egy átlagos felhasználónak még nem is baj, ha ő nem előzgetős típus. Ám a terhelést kegyetlenül megérzi, márpedig ennek a kocsinak ez lenne a lényege, nem? Ráadásul gyakorlatilag nem takarékosabb az 1,6-os, 102 lóerős népmotornál.

Ezen kívül eleinte árulták az Octaviát 1,6-os FSI, azaz közvetlen befecskendezéses benzinessel (115 LE), ez sem egy csoda, ráadásul csak a prémium benzinekkel fogyaszt jól, ám anyagilag ugyanott van vele az ember. Kétliteres FSI mutatóban sincs (150 LE), a későbbi turbós 1.8 TFSI (160 LE) is ritka, mint a fehér holló. Kétliteres TSI Octavia RS már akad, de az nem a racionális véglet, valamivel hárommillió felett indulnak az árai. Az újabb 1.2 TSI (105 LE) 2010-től kapható, az 1,4-es 2009-től, ezek azért drágák, mert még újak. Az klasszikus 1,6-os viszont már másfél milliótól feltűnik a piacon, kevéssel 2-2,5 millió között pedig már egészen normális példányok is akadnak.