Becsületes német autó?

Teszt: Kia Carens 2,0 GDI – 2013.

2013.07.03. 07:19

Adatlap Kia Carens EX 2.0 GDI - 2013

  • 1999 cm3-es,soros 4 hengeres benzines
  • 166 LE @ 6500 rpm
  • 213 Nm @ 4700 rpm
  • 6 seb. automata
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    10.8 másodperc
  • Végsebesség:
    200 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    6.8 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    0.0 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    0.0 l/100km
  • 5 849 000 Ft
Gyanútlanul bringáztam a városban, és arra riadtam, hogy ejnye, de dögös autósegg, mi is ez? Mi lett volna, természetesen egy Ceed. Úgyhogy én már rég nem kérek elnézést, ha azt mondom egy Kiára, hogy szép. Márpedig a Carens még úgy is jól sikerült, ha levonjuk belőle minden enyhítő körülmények legkomolyabbikát: egyterű.

Kompakt egyterű-téren persze van az autóiparban egy komoly ébredés; már vagy fél évtizede rájöttek, hogy nem elég a sok pohártartó, meg a kartámasz a vezetőüléshez. Az autókat minden kategóriában el kell adni, így ma már a kompakt egyterűek is egészen dögösen tudnak kinézni az új Zafirától a Chevrolet Orlandón át a Kia Carensig. Úgyhogy ma már nem az a kérdés a dizájnosztályon, dögös legyen-e az új egyterű, hanem hogy mennyire, és miként legyen az. Dögös, és nagy – a kompakt egyterűek szép észrevétlenül átcuccoltak cégeik középkategóriás platformjaira a Versótól a Zafiráig.

Van, aki úgy növeszt, mint a franciák, hogy csinál egy sima Picassót, mint kompakt egyterű, és egy Grandot, megnyújtva a hét üléshez, akárcsak a Renault a Scenic-kel. Ezt játssza a Ford is a Cmax-szal, aminek szintén Grandnak hívják a hétüléses változatát. Ha a katalógusadatokat nézzük, egyértelmű, hogy a két verzióval dolgozók körbelövik az egyplatformosokat. Az új Carens tengelytávja 2750 milliméter, a Citroën C4 Picasso és Grand Picassóé 2728 és 2785, a Renault-nál ez 2702 és 2770, a Ford CMax tengelytávjai 2648 és 2788. A számokból az is jól látszik, melyik modell mennyi idős, természetesen a régebbiek a kisebbek.

Az egyméretű riválisok, a Toyota Verso (2780 mm), az Opel Zafira (2760 mm) és platformtársa, a Chevy Orlando (2760 mm) nagyjából akkorák, mint a Carens, és a nagy katyvasz miatt talán sose fogjuk megtudni, melyik iskola az igazi. Azt látatlanban is ki merem jelenteni, hogy plusz tíz centi a tengelytávban sokat jelent a harmadik üléssor kényelmében, tehát aki nem kínzókamrának szánja a hétüléses egyterűjét, az ma valamelyik francia Grandot veszi. És persze hogy a Carens hét üléssel mekkora, vagy inkább milyen élmény (iszonyú), azt csak elméleti síkon tudom kijelenteni, mert ez a tesztautó csak ötüléses.

Esetlenség véletlenül sincs benne; nem agresszív, inkább fickós. A tekintete alapvetően szúrós, a tigrisorr semleges, alul meg Topi mackó szája a Muppet Show-ból. Az oldalablakok magassága viszonylag csekély, de ennyire még épp nem kiáltunk bunkert, az első tetőoszlopokon pedig van egy-egy háromszögletű kisablak – autósmoziban nem úgy parkolunk majd, hogy mindenáron ezen át nézhessük a filmet, de valamelyest javít a térérzeten. Apró dizájnfinomság, hogy a tigrisorr, a Kia kissé alulértékelt dizájn-találmánya váratlan helyről is visszaköszön: ha belenézünk a belső tükörbe, tigrisorr a hátsó szélvédő alakja is. A Carensben azonban az a legcsodálatosabb, amilyen mértéktartással megrajzolták az autót a sziluettől a hátsó lámpák fénylő piros betéteiig; jó kiállású dög. Kíváncsi is lennék, hogy egy konkurens formatervező mit tudna rajta fikázni, én sajnos semmit.

A belső téren is látszik, hogy európaiak tervezték európaiaknak. Hiányzik minden apró bumfordiság, ami a japánoknál még a prémium osztályban is becsúszik a Lexustól a Mazdáig. A kormány közepén azért gondolkoztam egy kicsit, hogy ez kinézetre nem jó, de a KIA már elérte, hogy ugyanúgy nézegessem, mint egy elsőre, másodikra, nyolcvanadikra is durva Dolce&Gabbana napszemüveget, amiről tudom, hogy úgyis jó, mert zseniális hülyék rajzolták. Azt mondjuk már nem eszem meg, hogy kell rá ennyi kapcsoló, főleg mert úgy néz ki, mint valami aftermarket-cég demóautója. És ha már itt tartunk, hogy a KIA még nem karcolássza a prémium szegmenst, de a középkategóriában hiteles versenyzővé vált, ettől függetlenül a zongoralakk betétet elfelejteném a helyükben.

Tehát kapcsolótömeg a kormányon: kívülről rápattintva a telefonfelvevő, lerakó és a hangvezérlő gombja, jobbról a fedélzeti számítógép gombjai, meg a parkolóasszisztens. Egyébként elképesztően kulturáltan néz ki a Carens belseje. A szélvédő alatti nagy felületet igen eltalálták – nem tudom, mi a titka, mert nincs ott semmi extra, legfeljebb, hogy a szélvédőt fúvó légnyílások csúnyán tükröződnek az üvegen. Annak is meglehet a sötét kis titka, hogy vajon miért nem gyászos-szomorú hatású ez a sötétszürke beltér, miért érződik inkább elegánsnak.

A navigációval kapcsolatban a jó hírekkel kezdem: nagyon szép a grafikája, és magyarul beszél. A bluetooth-párosítás is könnyen megy, szépen játszik zenét telefonról is. Van viszont néhány apró hibája. Nem tudom, hardver avagy szoft a rothadás gyökere, de viszonylag gyakran rak rossz helyre a térképen, ráadásul a kritikus pillanatokban, mint bonyolultabb autópálya-felhajtók, olyan idióta perspektívákat választ, hogy helyismeret nélkül nagy valószínűséggel elveszünk. Arról már nem is beszélek, hogy ha keresnék egy falusi éttermet, és a POI near destination menüben kiválasztom az étterem pontot, hiába van csak egyetlen a közelben, végig kell böködni az összes étteremtípust amerikaitól balkánin át barbecue-n keresztül egészen a nem is tudom meddig, nyilván a zsidóig, mert az ABC utolsó betűje után jön a minden étterem menüpont.

Ha leveszem a hangot a naviról, hogy ne károgjon, tényleg halk lesz. Mégis tudok minden egyes utasításról, mégpedig azért, mert ha mondana valamit, beszéd ugyan nincs, de az épp szóló zenét átpanorámázza a hátsó hangszórókra. Bravó! Ha befogom a száját, legalább integet. Jó viszont az ülés, a legjobb persze az üléshűtés – egy átmeneti kabátban két perc után már fázott a derekam.

Az utastér-világítás a tetőn az egyetlen tökéletes megoldás: magukat a nagy,fehér burákat kell megnyomni – igazából nem is értem, hogy használhat még oly sok gyártó kis kapcsolókat, hogy aztán az újfajta, nagy fényerejű LED-ek még a tobozmirigyünket is kiégessék. Az üvegtető is jól működik – egy kisebb gomb vezérli az árnyékolót, egy nagyobb, más alakú, ráadásul más színű (szürke) pedig a tolótetőt. Veszélyes, és idegesítő vezetés közben találomra szerencsétlenkedni a gombokkal, a Kia ezt flottul kiküszöbölte.

A Carens fennállásának tizennégy éve alatt majdnem húsz centit nőtt, de helykínálat terén nem ér különösebb döbbenet; ahogy a Kia Optimában sem ül kényelmesebben a vezető, mint a Ceedben, az Optima platformra épült Carensben is eltűnik valahogy ez a 2750 milliméteres tengelytáv. Hogy miért csinálja ezt a Kia, nem tudom, de a vaktesztben is innen ismertem fel az Optimát: Kia, a vezetőülésben nem sok a hely, de úgy mozog, mint egy nagyobb autó. A vezetőülésben pont jó, a hátsó ülésen pont jó, a csomagtartó az ötüléses változatban 440 liter.

Ez a kétliteres, közvetlen befecskendezéses szívó benzines jó motor, csak nem ide. A 166 ló, meg a 213 Nm jó számok, ahogy a 10,5-es városi fogyasztás is, automata váltóval. Igen, ez szerintem kevés. Autópályán 9,5 liter körül eszik, de hiába: ebbe egy dízel illik. Kézi váltóval. A dízelt is utálom, és egy nem-sport autóban a kézi váltót is, de ez a Carens valahogy azt kívánja. A rugózás viszont nagyon jó. Ez pontosan az, ami feszes, és a feszesség mögött nem ólálkodik közvetlenül a kemény rázás. Főleg, ha benne ülnénk négyen, maga lenne a légpárnás. Az összeszerelési minőségét vizsgálva kezdtem azon gondolkozni, hogy akkor ez most egy becsületes német autó-e. Napról napra feltettem magamnak ugyanazt a kérdést, de végül csak arra jutottam, hogy egyfajta német-japán válogatott. Nehéz ezt megfogalmazni, mert az érzés javát tudat alatti apró ingerek adják, de nem tehetek róla, ez van.

A Carens ára az 1,6-os benzinessel 4,8 millió forintról indul – ez a hivatalos akciós alapár. megnéztem a Carfinderen is, ott valamivel 5,5 millió fölött már van ilyen benzines. Az LX jelzésű fapadosban is van már hat légzsák, ESP, központi zár távirányítású riasztóval és villanyablak elöl-hátul, tempomat, kormányról vezérelhető audio rendszer USB bemenettel, és manuál klíma hűtött kesztyűtartóval. Ez azért elég jó pekidzs, kellemes tárgyalási alappozíció, ahonnan jelentősebb stressz nélkül belesírhatunk még az autóba ezt-azt. Mondjuk a Chevy Orlando is ennyi, és abból már 1,8-as benzines hétülésest adnak (VW Touranból meg 1,2-es TSI-t). Ötsebességes váltóval – nyilván, az autóárazók sem hülyék, épp ellenkezőleg. Viszont a Carens minőségben, vezetési élményben sokkal átütőbbnek érződik, mint a kategóriában bármi, amire hirtelenjében emlékszem. Addig persze ne vegyék ezt készpénznek, amíg nem kapunk egy fapados tesztautót, mert ez, amiben most ültem, egy nyolcmilliós Kia volt. Hogy miért épp ebben az összeállításban kaptuk a tesztautót, nem derült ki. Talán valaki valahol nagyot álmodott, de mire minden újság végigteszteli, valaki biztosan boldogan elviszi majd hatért.

Totalcar értékelés - Kia Carens EX 2.0 GDI - 2013

Ez egy tökéletes autó – kézi váltóval, és vagy a dízellel, vagy a kisebbik benzinessel. Ha megreparálják az átkozott navit, vagy csak egy olyan rendszert faceliftelnek bele, mint az Opel Adamé, ez az ötcsillagos egyterű. Így csak 4*. Csak?! Igen, ez egy igen jó autó.

Népítélet - Kia Carens