Nem marketingeszköz: igazi raliautó

Teszt: Opek Kadett GT/E

2014.05.16. 11:45
A Kadett C sorozatot 1973-tól 1979-ig gyártották, amikor leváltotta egy teljesen új generáció, a keresztmotoros, elsőkerekes Kadett. A sport, azon belül is a rali nem állt messze a Kadettól, hiszen már a Kadett B-ből is volt Rallye modell, ami nem csak elnevezésében különbözött társaitól. Más műszerfalkapcsolók, több tükrözésmentes fekete a beltérben, a motortér tető is kérhető volt feketében, akármilyen színű is az autó. A korabeli sajtóanyag a sportos megjelenésre, és tükröződésmentes motortérre hivatkozik a Rallye modellnél.

A vele egyidőben megjelenő Golf GTi konkurensének szánták. Motorja a 2 literes CIH blokk volt, felszerelve a korszerűnek számító Bosch befecskendezővel és a modellpaletta csúcsát jelentette a tovább élő, szinte azonos specifikációjú Kadett C Rallye modell mellett. Az összes korabeli hirdetésben agresszív sárga-feketében, esetleg fehér feketében jelent meg a GT/E és a sportosságot hivatott hangsúlyozni.

A képeken szereplő GT/E azonban nem szorul a sportosság hangsúlyozására: ez a 2012-es magyar historic rali bajnok, OT minősített, restaurált versenyautó. Kalapács Zsolt és Kalapács Kornél a sofőr és navigátora, maguknak építették, nagyjából két teljes év alatt készült el. Az autóra egy német hirdetésben akadtak, ramaty és szétszerelt állapotban. Az autónak tizenhét korábbi tulajdonosa volt és valaki közülük talán raliautónak szánta, mert pár erre utaló átalakítás volt a karosszérián, rendesen bepapírozva, TÜV vizsgával.

A lényeg az eredetiség volt, mert tudták, hogy a felújításnak úgyis mindenre ki kell terjedni - a historic szabályai szerint. Minden átalakítás korabeli, és engedélyezett átalakítás kell, hogy legyen, így az autó az átépítés után megkaphatja az OT minősítést. A felújítás során az összes lényeges pont, a rugótámaszok, a lengéscsillapító-bekötések, a hossztartók megerősítésre kerültek, kapott egy korabeli ZF önzáró gyári differenciálművet is. Az első pillanattól versenyautónak készült, tehát nem volt a koncepcióval kapcsolatban semmi kérdés.

Belekerültek a kötelező biztonsági berendezések, a bukókeret és az automata tűzoltó berendezés is. A motort átalakították, a Bosch befecskendezőt felváltotta két Weber DCOE 45-ös karbi, gyönyörű verseny tütékkel, a nagyobb igénybevétel miatt a forgattyús mechanizmus is könnyült és erősödött. A hengerfej nagyobb szelepeket kapott, a lendkerék pedig teljesen egyedi, könnyített.

Az autó leginkább arra a gyári versenyautóra hasonlít, amelyet 1975-ben Walter Röhrl vezetett. Az átalakítások is ahhoz hasonlók, nyilvánvalóan a gyári Opel versenyautó 210 lóerejét nem éri el, de a tulajdonos becslése alapján 160-170 lóerős lehet a 970 kg menetkész tömegű autó. Ez pedig már egész jó menetteljesítményt ad a jó súlyeloszlású coupénak, ráadásul így nem kell versenyenként szétszedni, tehát viszonylag tartós marad. Egyébként ez a 20E CIH motor nagyon kedvelt volt a pályaversenyzésben is, jól tuningolható és tartós. Nagyon hasonló a motor a korabeli Mantákban és Rekordokban.

A szélesítés, hasonlóan a gyárihoz, bőr kéderekkel kapcsolódik a sárvédőhöz, a festés valóban a korabeli versenyautót idézi, a fekete ATS Classic felnik pedig a kor ikonikus darabjait idézik. Annyira szép, hogy nehéz szívvel állítanám a gyorsasági rajtjához, de az autó úgy jó, ha használjuk. És mi másra használhatnánk egy ilyen remek versenyautót, mint versenyzésre? Az Euro Hammer Team oda is fog állni a startvonalhoz, jelenleg támogatókat keresnek a következő idényhez.