A füllentős márkaszerviz eladja a kocsidat (ha haver vagy)

Használtteszt: Audi Allroad Quattro 2,7 T

2006. május 24., szerda 09:00
Használt autót vásárolni rizikó. Volt és lesz. Főleg Magyarországon, ahol minden 4 évesnél idősebb használt autóban 120 ezer km van. Ha szervizkönyves, ha nem.

Új autót vásárolni költséges. Volt és lesz. Főleg Magyarországon, ahol minden új autó 1-3 millió forinttal többe kerül, mint a világ másik 236 országában. Ehhez jön még, hogy manapság már új autónál sem lehet az ember biztos abban, hogy az elektronikára bármikor számíthat. Minél idősebb, minél kevesebb az elektronika, annál nagyobb az esélye, hogy az autó tetszés szerinti időpontban működni fog. A nekünk tetsző időpontra gondolok.

A fentiekből logikusan következik, hogy használt autót nem lehet időnyomás alatt vásárolni, mert ez a rizikót sokszorosára növeli. Hát ilyen körülmények között vág neki az ember a keresésnek. Ugyanis tavaly télen, miután elegem lett abból, hogy a Mercedes a buszfordulóban alszik, a gazdi meg gyalogol a hegyre a hóesésben, elhatároztam, hogy másik kocsit veszek.

Az első pofára esés akkor ért, amikor szembesültem azzal, hogy az első kézből vásárolt, magyarországi, precízen szervizelt, átfestés nélküli, igazolható km-futású kocsim egy fillérrel sem ér többet a piacon, mint az ugyanolyan korú, lelakott, félmillió km-t futott, törött-javított használtimportos autók. Ennek következtében háromnegyed évembe telt, míg találtam egy embert, aki hajlandó volt némi felárat fizetni (300 ezer forint) a tökéletes kocsimért egy rommal szemben.

Szerencsére a következő kocsim megtalálása sem volt egyszerű. Benzineset akartam, összkerékhajtással, ráadásul legalább 200 lóerőt. Elég hamar rájöttem, hogy a realitás határain belül maradva az Audi Allroad az egyetlen. Sajnos a benzines-dízel arány ennél is 1:15-höz. Szóval a fent említett háromnegyed év rá is ment a keresésre. Végre szeptemberben találtam egy hirdetést, amelyik egy magyarországi származású, első tulajdonostól való, szervizelt kocsiról szólt. Persze jó drágán, mivel ez a tulajdonos is próbálta érvényesíteni azt a bizonyos - nem létező - felárat.

Az autó első ránézésre teljesen rendben volt. Az egyik ismert vidéki szervizben kaptam is egy állapotfelmérést. Itt már kénytelen voltam nehezményezni, hogy a hibatároló kiolvasása során nyomtatott két méter hosszú papírt nem nézhettem meg, hanem szakszerűnek szánt hablatyolás közepette törölték a hibatároló bejegyzéseit, majd nyomtattak egy friss listát, ami immár csak 30 centi hosszú volt és mindent rendben talált. Mivel a márkakereskedés vezetője közeli ismerősöm volt, bíztam abban, hogy ha valami nagy gáz lenne az autóval, csak szólna. Figyelmeztettek arra is, hogy a féltengely gumiharangok repedezettek, cseréltessem majd ki őket.

Próbaút, minden rendben, csak azt nem értettem, miért nem állítják le a motort a szervizben akkor sem, ha félreállnak a kocsival. Végül megalkudtunk és felkerült a kocsi a budapesti márkaszervizbe, ahol a hitel miatt át kellett pörgetni az adásvételt. Két nap múlva megyek átvenni az autót, látom, teljesen le van eresztve az eleje. Mondták az ott dolgozók, hogy egy óra alatt leereszt, nem tudják, mi lehet. Tehát azért nem állították le a motort, hogy a kompresszor bírja szuflával.

Ekkor picit átverve éreztem magam. Nem a tulajdonos részéről, ő nyilván hazudik, ha gond van a kocsival. A márkaszerviz részéről éreztem az átverést, ahol ezek szerint az eladó még jobb haver volt, mint én.

Gyors hibatároló kiolvasás, ugyanaz a hosszú lista, mint az első verzió volt. Telefon a vidéki szervizbe, a válasz: láttad a listát, nem? Semmi nem volt rajta. Ismét megpróbáltam elmagyarázni, hogy az orrom előtt törölte és nyomtatta újra. Hiába. Ennyit a haverről. A volt haverről.

Tekintettel arra, hogy az eladó váltig állította, hogy mind a két első légrugó cserélve volt, elkezdtem nyomozni az alkatrészgarancia miatt. Sikerrel jártam, az egyiket Belgrádban, a másikat egy vidéki márkaszervizben cserélték. Tényleg garanciális. Huhhh. Amikor szétszedte a szakszerű szerelő (a legrégebbi budai márkaszerviz) a futóművet, kiderült a hiba oka. Az egyik oldalon a tömítés nem volt beleszerelve, a másik oldalon a csatlakozó nem volt megfelelően becsavarva. De persze kicserélték újra mind a kettőt, ha már.

Egyúttal az is kiderült, hogy mind a két első gumiharang régen szét van szakadva. Most annak kellene következni, hogy hepiend. De nem, a légrugó automata rendszere azóta sem működik előírásszerűen. Vélhetően kábelprobléma lehet valahol a rendszerben, hol tökéletesen működik, hol nem. A használatot nem befolyásolja, de zavaró.

Az Allroad, mint sokfunkciós ötlet, jó. Száraz autópályán és 50 centis hóban egyaránt megállja a helyét. A Magyarországon használatos kocsik 95%-át veri a 250 lóerős motorral. A napi átlagos autókázás során 2500-as fordulat fölé soha nem megy a motor. A tiptronic váltó tökéletesen működik és pont akkor vált, amikor a vezető maga tenné. Emiatt a kormányon lévő gomboknak nem sok jelentősége van. Csak ha néha játszani támad kedvünk.

A fogyasztás városban 12,5 és 15 liter között van. Ez a dugóban töltött órák számával egyenesen arányos. Országúton ugyanez, de ott az előzések számával arányosan. Autópályán 130-140-nél 12 liter, 150-160-nél 14 liter, 180-nál 18-20 liter. Lényegében a fogyasztás kizárólag a sofőr döntésén múlik. A kocsi ugyanis zokszó nélkül tartja a 220-240 közötti tempót is, de az átlagsebesség nem nő 170 fölé, mert 250 kilométerenként meg kell állni tíz percre a tankolások miatt. Szóval ez még nem az a kocsi, ami a szembeszél energiáját hasznosítja.

Az ülés motoros, memóriás, a köznyelvben hasított bőrnek nevezett Alcantara műbőrrel. Csodálatosan elegáns, de nem lehet rendesen beleülni. Mindig fészkelődik az ember, mert a ruha összegyűrődik a tapadós huzaton. Ennél még nagyobb probléma, hogy fáj a hátam az ülésben. Két óra út a maximum, amit hátfájás nélkül ki lehet húzni benne. A Mercedes üléssel akkor sem volt problémám, mikor Genfbe (1500 km) mentem egy lövésben.

A kényelmi berendezéseknek köszönhetően nagyon jól el lehet tölteni az utazások hosszú óráit. Elsősorban a hatlemezes CD-tár és a Bose hangrendszer segít, de persze az autópályán 160 fölött ezt is el lehet felejteni. Van még fedélzeti számítógép, navigáció, dugóban tévé, beépített telefon. Ennél több nem kell.

A biztonsági szerkezetek sora teljes: számtalan légzsák, ABS, ESP, EDS és persze a quattro meghajtás. Ezek arra jók, hogy száraz vagy kissé csúszós úton csökkentik a szükséges gépészkedést. Ahova fölfelé el lehet jutni, oda ez a kocsi közepesen hülye vezetővel is eljut. Lejtőn lefelé, főleg jégen (az utcánk 25%-os) itt is csak a fohász meg a lélekjelenlét segít.

Az ember azt gondolná, tipikus téli kocsi. Én is ezt gondoltam, ezért is furcsa, hogy -5 ºC-tól lefelé többször is befagyott a bal első és a csomagtér zárórendszer, nyitás közben. Felhúzom a kilincset, az ajtó kinyílik és többet nem csukható, csak ha az ember fog egy hajszárítót és két percig nyomatja a meleget a zárra. Ennek persze szórakoztatási értéke is van a suzukis szomszédság számára.

15 000 km megtétele után sok apró hiba maradt még, melyek a használatban problémát nem jelentenek, de idegesítők. Nem működik a memória a és mozog a vezetőülés, a jobb egy szerkezetében is zörög valami, rettentően nyikorog a kormány, a két első ajtón 160-tól felfelé orkánszerű szél húz be, a középkonzolban valami relé állandóan kattog, és a két baloldali keréknyomás szenzor is elromlott.

A kocsi új ára (kérem, most kapaszkodjon meg az Ön előtt található asztalban) 23,2 millió Ft volt (ebből 7,5 millió extrákért), melyet az üzletember első tulajdonos 21,8-ra alkudott le. Három és fél év után 7 millió alatt szállt ki a kocsiból; elege lett a légrugó miatti szervizlátogatásokból.

Audi Allroad Quattro 2,7 T

Ez 350 ezer Ft értékvesztés havonta, azaz 1300 liter benzin ára. Még heti 1000 km megtétele mellett is csak havi 200 litert lehet eljátszani a legóvatosabb és a legdurvább fogyasztás különbségeként. Ezért nem értem, hogy büntethetik magukat az autót újonnan vásárolók a dízelmotorral. Aki ilyen kocsit vesz, annak a fogyasztás tök mindegy.

Összegezve: jó koncepció, gyönyörű autó, tökéletes és élvezetes motor, világklasszis hajtáslánc, elviselhető kényelem, pici bosszantó hibákkal. De bármikor újra megvenném, mert második tulajdonosként ennél jobb kocsit ennyi pénzért találni képtelenség.

Audi A6 2003 2,7 V6 T Quattro Audi A6 2003 2,7 V6 T Quattro

A Totalcar értékelése:

Ezt az autót a Totalcar még nem értékelte.

Népítélet:

  • Kényelem
  • Teljesítmény
  • Megbízhatóság
  • Szerviztapasztalat
  • Fenntartási költség
  • Ennyire szerette

Címkék:

A Totalcar címlapjáról ajánljuk

Gonoszabb lett a 7-es BMW

Gonoszabb lett a 7-es BMW
Csaknem a teljes motorválasztékot lecserélték, most már van háromturbós kivitel is.

Törésben verhetetlen

Úttalan utakon kószáltunk vele, és az összkerék­hajtást csak kíváncsiságból kapcsoltuk be. Volt még benne tartalék, csak a raklap hiányzott a platóról.

A futóműállítás nem misztikum

Rosszul van beállítva a futómű, de korrigálni otthon sem lehetetlen. Elmondjuk merre induljon.

Négyes BMW jön, már jövőre?

Nem pont olyan, ahogy korábban gondoltuk, de sportos lesz, és nem is nagy.

Meghalt a vétlen motoros

Előzött, pedig jött a motoros: a miskolci
férfi belehalt sérüléseibe.

Megjött a Peugeot dácsiája