Kék az ég, vagy hull a nyári zápor

2002.10.14. 01:04
Ha Astráról beszélünk, leggyakrabban a "gazdaságos", "ésszerű", és "kiváló finanszírozási lehetőség" szavak hangzanak el. Nagyon ritka esetben említjük az "állat", "durva" és "brutális" jelzőket.
 
   
    Első generációs Astra Cabrio - 1993

Tudják ezt az Opelnél is, és úgy gondolták, az állapot tűrhetetlen. A régi kapcsolatra alapozva segítségül fordultak az olaszokhoz, nem sokra rá a Bertone Group kezelésbe vette az Astrát. A Bertone Studio 1987-ben már megálmodta a borzalmas Kadett Kabriót, majd 1993-ban az első generációs Astrának is eltávolította a tetejét. Az igazi csapás 1999-ben az új generációs Astra Coupé megjelenése volt, amit 2000-ben a Coupé alapokra építkező fedetlen változat követett.

 
   
 

A Cabrio az első időkben 1,6-os (100 LE) 1,8-as (125 LE) és 2,2 (147 LE) motorokkal került a vásárlókhoz. Ez úgy látszik még mindig kevés volt a lelkes jelzők számának növeléséhez, ezért idén januárban - a 100 éves jubileumát ünneplő Brüsszeli Nemzetközi Motor Shown - bemutatták a 192 lóerős kétezres turbót is.

 
   
   

Ki az, aki előítéletektől mentesen tud beülni egy Astrába? Gyarló vagyok, én sem voltam másként, de sajnos nincs mit tenni, a kocsi elismerést érdemel. Az új Astra alapjában véve sem ronda autó. A Bertone Group nem kezdett radikális átalakításokba, kivéve azt az apróságot, hogy fedetlent készítettek egy zártból. Ez pedig nem kis feladat.

 
  Fedetlenség
 
  Régen a klasszikus alvázas építési módszernél szinte mindegy volt, hogy milyen felépítményt tettek az alvázra, tetővel vagy anélkül. A jármű merevségét az erős alvázszerkezet adta. Ezért történt, hogy a VW bogár a kendácsjárművek legfőbb bázisa lett.

A modern járművek az alvázasoknál könnyebb, önhordó karosszériával bírnak. Ez azt jelenti, hogy a tető és szerkezete is teherviselő elem, eltávolítása nem megy büntetlenül. Egyszerű kísérlettel bárki kipróbálhatja. Vegyünk egy cipődobozt tetővel. Fordítsuk a fedelével lefelé, mintha maga a doboz lenne az autó teteje. Ha megpróbáljuk hosszirányba csavargatni, érezzük, hogy merev, van tartása. Most a dobozt távolítsuk el, mintha levágnánk az autó tetejét és csak a megmaradt alsó részt csavarjuk. Érezzük, mennyit veszített a merevségéből, milyen sokat is számít az a tetőszerkezet. Mit lehet ilyenkor tenni? Csak azt, hogy a tetőt az autó aljába építik. Ez furcsán hangzik, de ha megnézzük a tömegeket, kiderül, hogy a nyitott autók nehezebbek, mint azonos típusú fedett testvéreik. Az anyag alul van. Az eredetileg önhordó vázat fém profilokkal erősítik. Az így erősített vázszerkezet egyre jobban hasonlít az alvázra.

 
   
 

Azonnal észrevehető, hogy az Astra Cabrio belül kicsit szűkösebb. A lábtérnél a doblemez jobban benyúlik, és a - turbó feliratos króm csíkkal borított - küszöb is jóval vastagabb, mint szolíd testvéreinél. Ha az autó alá nézünk, láthatjuk az alján hosszirányba húzódó fém profilt, ami szintén a merevségett hivatott szolgálni. Ezt a merevséget legegyszerűbben a rossz minőségű úton tesztelhetjük. Ez Budapesten könnyű feladatnak bizonyult, és mint a középső tükör rázkódásából kitűnt, az Astra Cabrio nincs a helyzet magaslatán. Földúton felhúzott tetővel is kissé nyiszorgott, ami a karosszéria csavarodására utal. Az országúti autózáskor a mozgás nem volt észlelhető.

 
   
   

Fedetlen autónál a csukott vászontető fémváza is tehermentesít. Sajnos az Astránál ez a szerkezet statikailag nem meggyőző. Kicsit gyengének találtam a mechanikai elemeket. Ami viszont nagyszerű, hogy nyitáskor, csukáskor nem kell a szélvédő fölött karokkal küzdeni, a kézifék behúzása után egyetlen gombnyomásra működik minden. Lecsukáskor a mai elvárásoknak megfelelően hátul fém ajtóval fedett rekeszbe kúszik a tető. Nagyon tetszett, hogy nem csupán két rétegű, hanem a külső ponyva és a belső borítás között hőszigetelő bélés is van.

 
   
 

Egy finom lelkületű Astrás nem nyugszik bele a szürkeségbe és igyekszik minél inkább egyedivé tenni népautóját. A szárny, a lámpaborítások és a teljesítménynövelő matrica után a könnyűfém felni a leglátványosabb elem, amit érdemes installálni. Az Astra Cabriót gyárilag a megdöbbentő méretű, 17 colos felnikkel és 215/40 gumikkal gördítik a vásárló elé.

A járófelületek a felhördülésen túl fontos szerepet töltenének be a stabilitásban. Komoly feladatuk lenne, ugyanis az autó százra 8 másodperc alatt gyorsul, és a végsebessége 240 km/óra felett van. És ezeket az értékeket bizony mondom néktek, teljesíti is.

 
   
   

Mindezért a már említett 192 lóerős kétezres turbómotornak kell tisztelettel adóznunk. A maximális nyomatéka 250 Nm (1950 fordulatnál), ami jó hatással van a dinamikára. Szorítani is kellett a kapcsolókkal gazdagon ékesített kormányt, ha egy rendesebb gyorsulásra ragadtattuk magunkat. Eközben átlagban tíz liter körüli fogyasztást mértünk, ami önfeledt szórakozás mellett finoman szólva is elfogadható.