Franciásan szopogatni

2007.07.31. 08:26
Ez egy savanyúcukor, becsszó. A világ legcizelláltabb, legrafináltabb, legűrhajóbb savanyúcukra. Jó benne tölteléknek lenni. És ahogy a minőségét nézem, a szopás már tényleg csak a cukorság kapcsán kerül szóba.

Van a szkeptikusok többsége, a nem Citroën-tulajdonosok tábora, meg az a kis halmaz, amelynek tagjai életük rövidebb-hosszabb szakaszát a márka rajongóiként élik le. A tulajdonlás idején utóbbiak bárkit, aki becsmérelni meri kedvenc autóikat, gondolkodás nélkül gyomron szúrnak egy hidropneumatikus tokozású bajonettel. Aztán a citroenes átül másba, és a hipnózis elmúltával általában elismeri a hibákat. De a sóvárgása megmarad. Így szokik le a láncdohányos a bagóról: visszatér a szaglása, és már gyűlöli a füst szagát, de elég neki három slukk, és menthetetlenül visszaesik.

Bár nem hidropneumatikusan rugózik, csak egyszerű acéldarabokon, a C4 Picasso az utóbbi évek Citromjaihoz képest mégis hoz újat. Ez végre megint olyan, mintha ufók tervezték volna embereknek, tehát szörnyűségesen idegen. Aztán megyünk vele egy keveset, megérezzük a furcsa logikát a kretén megoldások mögött, és már le is vett bennünket a lábunkról.

A külső részletek is lenyűgözők. Ilyen túltervezett, trükkös vonalakkal osztott fényszórókat legfeljebb tanulmányautókon látni. Aztán lehet hüledezni még a légbeömlőkön, a díszléceken, az első ránézésre egyszerűen küllőzött kerekeken, mely küllőkről tanulmányozásra kiderül, hogy hármas csoportokban laknak, és albatrosz-evezőtollakhoz hasonlítanak. Az övvonal pedig a legérdekesebb, ugyanakkor legzavaróbb szörföshullám-interpretáció, ami autón eddig megjelent.

A C4 Picassóban az arányai a legszebbek. A kerekek éppen jó helyen vannak az ívekben, a terpesztésük se nem sportos, se nem béna, az első és a hátsó túlnyúlások viszonya tökéletes a középső tömbhöz viszonyítva - az autó látványa szinte simogatja a szépérzékünket. Egyszerre harmonikus és izgalmas. Ahhoz tehát, hogy valaki rosszat mondjon a C4 Picassóról, olyan elvetemültség kell, mint vinnyogó bébifókákat gyilkolni Grönlandon a prémjükért. Elő hát a bicskát, legyünk túl rajta.

A C4 Picasso a festői nevű buszlimuzinok közül a középső méret. A régi tojás-Xsara Picasso marad a programban kicsinek, olcsónak, a C4 Grand Picasso pedig hét üléssel, szép, de nem ennyire zseniális formatervvel a C8 vevőkörét rágja alulról. Tesztautónk kívülről jó nagy, négy és fél méteres, tehát nem csupán egy felfújt családi kompakt. Ennek ellenére odabent nem hatalmas. Levegő, meg térérzet, meg ambiansz, az van benne bőven, de inkább deréktól felfelé óriási.

Az elöl ülők viszonylag szűk alagutakba bújnak be derékig, mozgásra nincs sok helyük. Aki pedig magas, és hátra kerül, sokat kell trükkölnie, hogy elférjen. Ha előrehúzza az ülését, a feje fér el, a lábai nem. Ha hátratolja, hogy lent legyen hely, nem tud kiegyenesedni, mert a plafon abban a vonalban már nagyon lejt. Valahol a kettő között rejtőzik a megoldás. Viszont legalább maguk az ülések kényelmesek, és mint minden buszlimóban, természetesen külön-külön kiszedhetők, a támlájuk többféle helyzetben rögzíthető, meg, mint elébb említettem volt - tologathatók is.

De itt fetrengeni tényleg nem lehet, és esküszöm, hogy ezt nem Budapest-Le Mans-Budapest táv négyezer kilométere mondatja velem. Aludni meg pláne nem - ez viszont már a maratoni utazás tapasztalata -, mert a tereptárgyakat németes gondolkodással szabványosan beszíjazott bábukhoz tervezték.

Szabványosítás rulez!

Mihelyt nem germán bábukként ülünk, a Picasso összetör és böködni kezd, mint az andorrai vadkemping relatíve kőmentes talaja. A fej belenyaklik az ablak odújába, a derekat az övcsat éle dolgozza meg, a térdekbe a felhajtható tálca vés lassan múló, mély barázdát, az ülés lapjának elejében pedig van valami kemény, ami lecsúszva az ülőcsontig beássa magát a szöveteinkbe. Citroënék elhibázták a vásárlók felprogramozását: ez az autó még a legforróbb augusztusi éjszakán is elveszi a kedvünket, hogy az ülésein készítsük a negyedik és ötödik palántát. Akik miatt tovább kellene lépni a C4 Grand Picasso, illetve a C8 felé.

Totalcar értékelés - Citroën C4 Picasso 2007 Exclusive

Különlegesen szép buszlimó, különlegesen hangulatos belsõ térrel, különleges szolgáltatásokkal. Egész jól megy, komfortos, de nem sok benne a hely hátul, a robotizált váltóját meg még mindig nem szeretjük.

Népítélet - Citroën C4 Picasso 2007 Exclusive