Az első hely valóban megragadja az érzékeinket. Szemünk táncol mindenfelé, mivel mindenhol valami szokatlant talál. A személyünket körülölő helyet észre sem venni, mert akkora, hogy fel sem tűnik, milyen messze van minden. Például a jobb oldali utas is. Meg a műszerfal. A kezelőcuccok elrendezése a képeken látva is egyértelmű. Az itt is középen tanyázó műszercsoport felszereltségtől függő arcot mutat. Van a fapados monokróm, van ennek színes változata, és a navigációval is szerelt modellek kapják ezt a komplett PC-s monitort.

A váltókar a mi manuális esetünkben szintén a műszerfal oldalából nő a kezünk alá, automatánál egy bajuszkapcsoló a kormány mögött jobb oldalt. A váltókar alatti raktárdoboz viszont megszűnt. Biztos kellett a hely másnak. A kézifék elektromos, csak egy gombból áll a műszerfal tetején, középen. A motort leállítva automatikusan behúz, indulás előtt a fékpedált nyomva oldható. Nagyjából ennyi, amit első benyomásnak nevezhetünk.

Használat közben aztán kiderül, hogy kormány mögötti dobozt kinyitni elég nehézkes. Bár elég sok minden fér bele, de a nyitó gombhoz nyúlva először az ablaktörlőt kapcsoljuk be véletlenül, másodszor nem is biztos, hogy kinyílik. A hidegben a műanyag tető jobban szeret csukva lenni, és mivel nincs mibe kapaszkodni, nem is tudjuk felhajtani. Majd amikor már átmelegedett, akkor magától felpattan. És ez a jobb oldalira is igaz, így még melegben töltsük fel a CD-tárat.

A középső üléssorban ülök helykínálata nem változott nagymértékben. Nekem úgy tűnik, mintha hátrafelé szűkülne a szélesség, így ott nagyjából ugyanakkora hely marad három személynek egymás mellett, mint a Xsara Picassóban. Viszont van külön ventilátorkapcsolás az oszlopban, és megmaradt a lehajtható repülőgép-asztalka (Collection felszereltségtől) és az előrehúzható középső ülés.

Végül a leghátsó rész az, ami már ismét maximális újdonság. Nemcsak a padlóba süllyeszthető két üléssel kialakított, minden eddiginél nagyobb csomagtartó, hanem a két ülés kiemelésével hét személy szállítására alakítva is egyedülálló a Citroënek között. Bár a Xsarában levő kinyitható, kerekes bevásárlókosár száműzetett, egy újabb ötlet vette át a helyét. A kiemelhető zseblámpa, ami nem elemes, hanem feltöltődik, mikor a helyén van.

Hétutasosra alakítva meglepő, hogy a két leghátsó ülés már nem csak a gyerekek méreteinek felel meg. Persze nincs szó akkora helyről, mint az előttük levőknek, de ami van, az is nagyobb, mint az eddigi hétszemélyesre alakítható autóknál. Nem lóg össze a válluk, és lábaik is rendesen elférnek. A hátramászáshoz viszont elég kicsi a hely, ami a második üléssor előredöntésével nyílik, de valamit valamiért.

A már jól ismert egyhatos HDi motort berúgva nem történik semmi. Túlzottan csendesnek persze nem mondható, de semmi rázkódás, remegés. Ez menet közben is végig így marad, de aztán lehet, hogy a többi élmény vonja csak el a figyelmet. A 110 lóerős motorról azt gondolnánk, hogy kevés a hatalmas monstrum mozgatásához. De nem. Pont annyira erős, amennyi egy ilyen, többgyermekes autóhoz kell. Kevesebb, vagy, mondjuk, ugyanennyi, de benzines lóerőből - ahol, ugye, kevesebb a nyomaték - már tényleg nehézkessé tenné a haladást, de többre sincs szükség, mert az már felelőtlen kockázatkeresésre sarkallná a családapákat-családanyákat.

Így viszont nem az jár a fejünkben, hogy vajon meg tudjuk-e még előzni az előttünk menőt, vagy az, hogy márpedig megelőzzük az előttünk menőt, hanem szép nyugiban elautózgatunk. Közben mindenki kényelmesen ül, és jól szórakozik. A felfüggesztésnél azért már akadnak olyan, hogy is mondjam, citroënes észrevételek. A hátsó mintha külön életet élne, amit főleg a budapesti gödrös utcákban venni észre.

Simán semmi gáz, de amint dolguk lenne a lengéscsillapítóknak, álmatagon ásítanak egyet, és még az is lehet, hogy hajlandóak megváltoztatni magukban az olajnyomást a nyugalmi állapothoz képest, de mire ez megtörténne, úgy érezzük, néhány centivel oldalirányban eltértünk az eredeti nyomvonaltól. Egyszerűbben fogalmazva: úgy érezni, mintha gödrökben kicsit odébb dobálná a seggét.

Ennyit sikerült megtudnom a néhány napos teszten. No, meg annyit, hogy nem a Xsara Picasso váltótársáról van szó. Megmarad az is, így egymás konkurenseiként élhetnek. Bár szerintem, ha megjön az ötszemélyes C4 Picasso, akkor bealkonyul a Xsara Picassónak. A lényeg, hogy a festő tovább él, és a kreatív fényezőrobotnak is megmarad a munkája.