 |
|
 |
|
64 lóerő, ez jó kevés, ahhoz képest viszont, hogy teljesítményben, nyomatékban, végsebességben és károsanyag-kibocsátásban jobb, mint az előző Cordoba 1.4-ese, nem is rossz. A gyorsulás 0-100-ra 15,7 másodperc, de a jó egynegyed perc gyorsan eltelik, köszönhetően a kellemes, morgós-harapós motorhangnak. A Leon Sport R-ben elégedetlen voltam az akusztikai élménnyel, ez meg egészen lelkesítőnek tűnt, pedig képtelenség, hogy egy nevetséges kis háromhengeres szebben szóljon, mint az 1.8-as turbó. Nem is szól szebben, csak attól sokkal többet vártam, ettől meg kevesebbet, de még így is minden nap meglepett, milyen szép harciasan szól, ha pörögnie kell.
A futóművet teljesen átdolgozták, a minőségküönbség legalább olyan drámai, mint az új Peugeot 206-osnál . A kormánymű az elektrohidraulikus szervóval épp rendben van, a hátsó futómű a kormánysegítő tengellyel és a nagynyomású víz bepréselésével előállított félmerev U-tengellyel már-már meglepő kanyarodási képességet ad a Cordobának.
| |
|
| |
 |
Összességében szerintem a Cordoba nem való sportautónak, főleg hogy ott van felette a Leon Sport R, a maga 180 lovas turbójával. A Cordoba kapható 75 és 100 lóerős benzines és 130 lóerős turbódízellel is, a genfi szalonra elkészült a padlólemeztárs Ibiza sportváltozata, de ha már egyszer ennyiért kapunk egy ilyen élvezetes kis autót, felesleges több pénzt kiadni néhány plusz lóerőért.
A váltó emlékeztet a Leonéra: jó, jó, de ha a kart a kerethez kocogtatjuk, ugyanolyan szánalmas, hárompálcikás (céllövölde) hangot ad. Alapvetően semmi baj vele, ha nem számítjuk a gyári megfogalmazást, amivel a felszereltségi listán illetik: "komfort sebességváltó fogantyú műbőr harangborítással".
| |
|
 |
|
A Cordoba minden irányban csak egy-két centiméterrel nagyobb, mint a Daewoo Kalos, de hogy ez már eggyel magasabb kategória, azt az alapfelszereltség egyértelműsíti. Már a legalapabb (1.2, Stella) Cordobában is színezett az üveg, fel-le-ki-be (!) állítható a kormányoszlop, kettő a légzsák (az utasoldali kikapcsolható), állítható magasságú a biztonsági öv (elektromos előfeszítővel !!!), első-hátsó ködlámpa, állítható magasságú vezetőülés, fordulatszámmérő, benne a külső hőmérő visszajelzőjével, elektromos ablakok elöl, szervokormány.
Az olyan apróságok terén sincs a kisautóknál egyébként gyakran tapasztalható forgalmazói hiénizmus, mint dísztárcsa, oldalsó gumicsík, csomagtartó-világítás, és a Cordoba felszerereltségét nézve nyugodtan végződhet a mondat stb, stb-re. Ezt azok tudják különösen nagyra értékelni, akikkel kifizettettek már egy kalaptartót Suzuki Swift GA extrájaként.
| |
|
| |
 |
Mindez igazán nagyszerű, de ha a szellőzőrendszer marad a régiben, mármint hogy jön az újba, még így is ellanjavallt lenne az új Cordoba. Szerencsére azonban a Seat-nál is rájöttek, micsoda istenátka vezérlést alkottak a gyufaszálnyi nyomógombokkal, meg a digitális kijelzőkkel, hogy egyfolytában kamillázni kellett az átkozott LCD-t, merre jár a meleg levegő. Most visszatértek a hagyományos megoldáshoz, de persze nem ismerték be a vereséget, tehát az új/hagyományos tekergethető ventillátorkapcsolók nem olyanok, mint a többi autóban. Illetve az elv ugyanaz, csak itt nem lapostányért teekrgetünk, hanem egy átmérőre kisebb, palástja hosszát nézve pedig jóval nagyobb hengert.
A Seat továbbra sem lett spanyol Alfa, de leginkább a németesen érzelemmentes beltér miatt. Nem is értem, miért nem tájékozódott egy kicsit az illetékes reklámszövegíró, mielőtt megalkotta volna az "Auto emoción"-szlogent. Talán csak mert a "tök jó és egész olcsó" sokkal hülyébben hangzik.
|
|
< >
