A szellőzőrendszer tekerője vákuumos, ma is katonásan szuszog, ha állítgatjuk, de mai szemmel legalább olyan érdekes, hogy az index és az ablaktörlő kapcsolói változatlanul katonásan kattannak, mintha minimum még tíz évre tervezték volna őket. Annak idején mint R5-tulajdonos azt irigyeltem legjobban cseppkadettes barátomtól, hogy az Opel ablakmosója igazi özönvizet zúdított a szélvédőre. A Racerének kisebb az áteresztő képessége, hiába, mindent azért nem könnyű lemásolni.

A másik, hogy az 1,4-es Kadett simán tartotta a 180-as utazósebességet, ami még akkor is jó, ha tudjuk, hogy az a valóságban inkább alig 160. A Racer a növelt hengerűrtartalommal - a tulajdonos szerint - 170-es végre képes. Az azonos Kadetthez képest a Racer 40 kilóval könnyebb, amit talán már csak a koreai mérnökök tudnának megmagyarázni, magyarázat nélkül inkább azt az elméletet igazolja az adat, hogy a '90-es évek koreai autóiban tényleg kevesebb volt az anyag.

A váltó szintén mi más lenne, mint korabeli Opel, rükverc felhúzógyűrővel, balra elöl. Tíz év és kétszázezer kilométer után kicsit már lazult a fegyelem, de még mindig teljesen jó váltó. A fékek átlagos használatban jól működnek, hosszú szerpentines lejtőn vagy versenypályás nyílt napon már okozhatna gondot a hátsó dobfék.

A futómű alapján lehet a legkevésbé összetéveszteni egy Kadett GSI-vel. 13-as tárcsákon virsligumik, így magyar használatra kényelmes, de ugyanúgy billeg, mint a 3. világ részére gyártott újabb keletű autók, Thaliák, Albeák és Loganok. Mert a GSI a Daewoonál nem azt jelentette, mint az Opelnél. Rüsselsheimben a GSI a sportos kivitelre utalt, Szöulban ugyanez arra, hogy a Daewoo marketingesei már a kezdetekben is életrevaló társaság voltak.

A Daewoo GSI-je nem minimum 1,8-as motorral jár, hanem szervokormánnyal, elektromos ablakemelőkkel, elektromosan állítható magasságú fényszóróval és ködlámpával. Meg persze jó nagy GSI matricákkal, amik a Kadett GSI-vel ellentétben nem az ajtó sarkában húzódnak meg, hanem a felső harmadban. A képeken látható GSI-feliratok már a festés utáni opelesítés GSI-i, és ha nem lenne a hátsó szélvédő DaewooClub felirata, csak a legfanatikusabb opeles szúrná ki a csalást.

A motortér szép, legalábbis ebből a Racerből a gondos gazda kihozta a maximumot, ennyit még én se pucoválom a Macudát. Szép az OHC-domborított szelepfedél, jól áll neki a sárgára festett olajsapka. A szepepfedél tömítését a csere után is kezelni kellett a képen is látható piros csodapasztával, azóta viszont létrejött a porszáraz állapot. Hang-, illetve hőszigetelés nincs a motorháztetőn, ami esőben látványos gőzölgést eredményez, a motorzaj viszont nem vészes.

A gyorsulás még mindig elfogadható - rendes, hagyományos, egyenletes, nyolcszelepes gyorsulás. Akinek a 15 másodperc körüli 0-100 nem elég, különösebb átalakítás nélkül belerakhatják a Kadett GSI kétliteres motorját, amiből bontottan már százererért kapni 150 lóerőset. Csak akkor érdemes alapos fékerősítéssel kezdeni a tuningot.

Hogy a következő Daewoo, a Nexia fényében hogyan értékeljük a Racert, beállítottság és fanatizmus kérdése. Mert ha azt vesszük, ez volt az eredeti koreai másolat, a következő Kadett-klónba már alaposan belenyúlkáltak a Daewoo dizájnerei. Aztán, mint tudjuk, jött a szép, saját modellpaletta, a Lanos és csapata. De az az érzésem, ha most újra behoznák a Racert, 1,7 millióért minden további nélkül el lehetne adni. Csak a koreai autógyártás már máshol tart.