Kettő helyén, három porcióját
Használtteszt: Cadillac Eldorado 4,6 - 1995
Városi átlagfogyasztás: 15-18 liter; szélesség: 1,92, hossz: 5,14 méter. Ritkán említjük az autó által elfoglalt alapterületet, de tíz négyzetméter egy nem szűkös hálószobányi tér. Gondoljunk bele, milyen nálunk az átlagos parkoló: már a négy és fél méter feletti autók is rondán kilógnak, ha a járdára merőlegesen kell megállni. Egy ekkorával simán el lehet torlaszolni egy szűkösebb utcát.
Tesztautónk élete nem kevésbé regényes, mint a modelltörténet. Újonnan egy svájci mániákus szerezte meg. Az alpesi országnak sokat köszönhetnek a használt amerikai autók európai vásárlói, arrafelé mindig favorizálták őket. Egy-két további megszállott után került a jelenlegi, szintén eltántoríthatatlan nagyvas-barát tulajdonoshoz. Az olthatatlan rajongást a kisebb-nagyobb nyűgök sem csillapították - ezt akarta, és kész.
Érdekes, hogy kilométer-számlálója (az van neki, direkte Európába készült) alapján még alig bejáratottnak tűnhet, de a tíz év mégsem múlt el láthatatlanul. Egy kevésbé makacs gazda biztosan rég túladott volna rajta. Minden automatás jármű használójának legszörnyűbb rémálma, a váltóhiba okozta a több hónapos kényszerpihenőt. A tünetek? Kettesből indult: a 400 Nm nyomaték esetén ennek szinte nincs jelentősége, de mégiscsak többet fogyasztott.
Aztán hármasnál nem is váltott följebb: a Fő utcában araszolva nem számít, de előfordul alkalomadtán, hogy elhagynák a várost. Apránként haladva cserélték ki az összes szükséges alkatrészt. Mindegyikre kellett várni ugyan, de nem túl sokat. A teljes generál helyett a konkrét hibajelenség megszüntetésére koncentrálva nem is emésztett fel vagyonokat a javítás; így lassabb, de spórolósabb. Most már tökéletes - maradjon az is örökre, mert ki kell venni az egész blokkot, hogy hozzáférjenek a váltóhoz.
A legfájdalmasabb dolog egy telivérnél, ha nem bánnak vele elég gondosan, az igényeit nem elégítik ki maradéktalanul. Vagyis elspórolják egy alkatrész cseréjét, urambocsá!, olcsó utánzattal pótolják. Beletelik pár hónap, hogy az eredeti helyén csúfoskodó, utángyártott első lökhárító a szemétdombon végezze. A gyári, krómbetétes darab terjedelmes külmérete miatt meghaladja a postai csomag szabványos alakját, vagyis menni kell érte, messzire. Az integrált hifi pótlása már megtörtént, meg egy csomó egyéb típusidegen alkatrészé. Az árak méltányosak, főleg, ha hajlandók vagyunk licitálgatni az internetes börzéken.
A próbaúton a fedélzeti számítógép a klíma alacsony töltöttségére panaszkodott. Ki is kapcsol, de sok mástól eltérően nem sumákol, hanem udvariasan figyelmeztet rá. Sőt rövid időre még becsapni is hagyja magát: a szerviz módba lépve gyakorlatilag elvégezhetjük a szükséges karbantartást. Sok gyártó ezzel ad bőséges feladatot márkaszervizeinek. Jómagam a Sapporóm légtömegmérőjének rövid ideig tartó kábasága miatt hagytam tízezer forintot a szakinál. Ő hozzáfért a hibához, és egy egyszerű reszettel meg is szabadított tőle. A Cadillacnél ezt a nem teljesen amatőr tulajdonos maga is megcselekedheti.
Dicső ősök árnyékában
Sokan csodálkoznak tátott szájjal egy ekkora batár láttán, pedig ha tudnák, hogy a felmenői mellett csenevész bevásárlókocsinak tűnik.
Eldorado-1953
1953-ra a háborút könnyed év végi hajtásként letudó amerikai gazdaság szépen termelte a luxuscikkeket. A Cadillac az amerikai álom jegyében lenyűgöző járművel akarta még magasabbra emelni ázsióját. Az első Eldorado nyitott kivitelével, 561 centis hosszával, 2,2 tonnás súlyával, V8-as, 5,4 literes, 210 lóerős (a korábbi teljesítményadatok az előző mérési szabvány miatt a mainál kb. másfélszer magasabbak) motorjával, rendelhető szervokormányával, fűtési-hűtési rendszerével a legokvetetlenkedőbb kritikust is mély hallgatásra kárhoztatta. 7750 dolláros vételára (ami duplája volt egy extrákkal zsúfolt nagykategóriás autónak) a dúsgazdagokat is megfontolásra késztette; talán ezért készült összesen 532 példányban.
Eldorado Brougham-1957
Akkoriban minden évre jutott valami változtatás, de '57-ben új kasznival jelentkezik a GM. Az Eldorado Brougham (négyajtós, de B-oszlop nélküli limuzin) a Lincoln Mark II-es kupéjára szánt válasz. Utóbbihoz képest 1,3-szeres (13 ezer dollár!) ár, de memóriás első ülések és légrugózás tette keresetté a 400 legyártott darabot. A Biarritz a lehajtható tető rajongóit serkentette a dollárok élére állítására, a kevésbé módosaknak a sima kétajtós Seville jutott. A motor már 6 literes, 588 Nm nyomatékkal, a kaszni hosszabbik változata 564 centiméter.
Eldorado-1959
1959: minden idők legnagyobb függőleges vezérsíkja, beleértve a repülőgyártást is. Még a Cadillachez közelállók is rikítónak, hivalkodónak látták, de ez nem gátolta piacra dobását. Erős kétségeim vannak azt illetően, hogy magasabb sebességnél ki lehetett téríteni az egyenesből, de szerencsére e nélkül is vígan át lehet szelni Amerikát. Ebből sem lett tucatautó: a kupéból és a kabrióból még 2300 sem jött össze. Pedig potom 7400 dollárért kótyavetyélték. Igen elszántnak kell lennie annak, aki a limuzin egyik restaurált példányával szeretné az utakat róni: 99 legyártott Broughamról tud a szakma. 6,4 literes blokkjuk 345 lóerős.
A következő évek a szárny alapos megnyirbálását, majd teljes eltűnését hozták. A közös modellnév a nyitott változatra szűkült. Tovább butítják az orr-részt, hol van már a pompát sugárzó, álló hűtőrács? Csökken a teljesítmény (325 LE), de az ár is. Növekszik viszont az eladás (kb. 1500-2000 db/év). Aztán itt a hétliteres motor.
Eldorado-1967
1967: drámai változások. Fronthajtás, csak kupéváltozat, modern vonalvezetés, majd' 18 ezres eladott darabszám. Ha különc angol earl lennék, és hangárnyi csarnokban tartanám az autógyűjteményem, ez biztosan egy jól hozzáférhető helyen lenne. Ne kelljen sokat küszködniük az alkalmazottaimnak, ha ezzel szándékozom az epsomi derbire hajtatni.
Eldorado Brougham-1959
1968: modellfrissítés. 7734 köbcentis, 708 Nm nyomatékú motorral. Két évvel később az olajválságot jó eséllyel előre okozó 500 köbhüvelykes (8,2 literes) blokk. Normálisak voltak? 1971: újból rendelhető a Convertible. Alig drágább, mint a kupé. A következő évek apróbb-nagyobb változtatásokat hoznak. '77-ben (pár év késéssel az olajárrobbanásra) visszatér a spórolós, hétliteres motor. Sőt, egy évvel rá a korábban képtelennek tűnő, utóbb letagadandó Oldsmobile-dízelmotor: 5,7 liter, 120 lóerő.
Eldorado-1979
1979: új modell, új koncepcióval. A szemléltetés úgy a legegyszerűbb, ha elképzel a kedves olvasó egy tegnap még fitt, gáztól duzzadó lufit, ami mára kissé összetöppedt. 5,18 méterre zsugorodott kaszni, 5,7 literes "small block", alacsony teljesítményigényre automatikusan kiiktatott hengerekkel és hasonló szégyenteljes takarékoskodási intézkedésekkel. '85-ig gyártották, opcionálisan a hatliteres V8, később csak a hat- vagy nyolchengeres, 4,1-es (?!) benzinessel és az 5,7-es dízellel. Nem állítom, hogy kínjukban (második olajválság) gondolkodtak a Wartburg ezres kétüteműjén, de az sem lehetetlen. '76 után '84-ben újból kapható a nyitott kivitel.
Eldorado-1986
1986-1991: minden idők legsatnyább Eldorádója. Ilyen lehetett a névadó mesebeli ország, miután a spanyolok kifosztották. 478 centire töpörödik, és hol van már a 8,2-es motor? Most feleakkorával rendelhető. A nem csillapodó pfujolást '88-ban a négy és fél literes, 155 lóerős blokk bevezetésével próbálták megszüntetni. Hiábavalóan: az előző verzióhoz képest 70 százalékkal zuhant a rendelésállomány.
1992: az utolsó Eldorado. Szép nagy kupé, nem túl fantáziadús formával. 514 centiméter, az előző verzióban bemutatkozott 4,9 OHV-blokk. Ez műszaki tartalma alapján joggal nevezhető ősi fosszíliákban talált DNS-mintákból feltámasztott dinoszaurusznak. Következő évtől érkezik a 4,6-os Northstar-blokk - kivételesen nem a visszalépés jegyében. Dupla vezérmű, 32 szelep, 270-305 lóerő, 400 Nm: tisztességes teljesítmény. Az Eldorado 2002-ig készül, akkor dobják sutba az egészet.
Címkék:
A Totalcar címlapjáról ajánljuk
Fillérekért osztják a családi Daciát
Törésben verhetetlen
Gonoszabb lett a 7-es BMW
Négyes BMW jön, már jövőre?
Meghalt a vétlen motoros
férfi belehalt sérüléseibe.
