A kényelemhez való jog

Teszt: Peugeot Boxer PTDC 350L

2002.11.28. 10:39
"Ne vegyél Boxert - próbáltak meggyőzni, amikor kipusztult alólam a százéves Ducato, és elengedhetetlenné vált egy megbízható kisteherautó beszerzése. - Gyenge a kaszni, úgy csavarodik, hogy el fog repedni a szélvédő." 1995 nyarán, amikor az első generációs Boxerek már egy éve az úton voltak, megszületett Alma nevű boxerkutyám. Nekem Peugeot-ból is Boxer kellett, mondhattak bármit. Nem volt fél éves, amikor garanciában cserélték az elrepedt szélvédőt.
 
   
 







A megdolgozott új Boxerrel ilyen nem fordulhat elő, mert a nagyobb csavarodási ellenállás végett, 22 helyen módosították a karosszériát. Nem terheltem halálra, de rossz úton mentem vele eleget, és az együtt töltött egy hét alatt a változtatások meggyőzőek voltak. Én imádtam a régit is, pedig abban még nyoma sem volt a HDI motornak és az átdolgozott belső kényelemnek.

 
   
   

Végre a gyártók is felfogták, hogy egy fuvarozónak is állampolgári joga van a kényelemre. Szinte minden megváltozott az előző belsejéhez képest. A műszerfal űrösebb lett, két holdbázis került a két végébe. A kormányra kerültek a hi-fi berendezés fontosabb kezelőszervei és a csendesítés gomb. Ezt az apró figyelmességet sok luxuskategóriájú személyautó is megirigyelné. Az intelligens rádió szépen halkítva váltja a csatornákat. Rövid teszt alatt annyira megszoktam a kormánygombokat, hogy még ma is előfordul hogy a saját autómban a dudával hangosítom az Alphaville-t.

A teherautósnak keményen dokumentálnia kell minden lépését. Ehhez a Boxerben ideális feltételeket teremtettek. Az első sor középső ülésének támlájából egy asztalkát alakíthatunk ki, csíptetővel-tolltartóval. A kiváló írófelületet pohártartóval integrálták, így könnyebben lekávézhatjuk a menetlevelet.

 
   
 

További útiokmányoknak is millió helyet találhatunk, ráadásul olyan zsebeket, melyekben egy A4-es formátum is kényelmesen elfér. Kedvencem a műszerfal középső űrbázisának tetején kialakított kihajtható csíptetős irattartó.

Ezek az apró figyelmességek nem kerülnek különösebb pénzbe, de hiányukat minden sofőr megérzi. Ilyenkor jön a hegesztőpálcából hajlított rafiával díszített irattartó barkácsolása, vagy kettévágott olajos kanna felerősítése a műszerfalra jó erős ragtapasz segítségével. Esetleg a drágább, kamionshopos kiegészítők megvásárlása, majd hangos káromlással kísért ideges összezúzása.

 
   
   

A Boxer figyel a részletekre, az oldalajtóban tolltartó is van, az üdítőnek kiképzett hely mellett, az aprópénztároló szomszédságában. Ráadásul nem fukarkodtak, ugyan ez van tükrözve a másik ajtóra is. A villany ablak, és a villanyos tükör most már széria tartozék. Az osztott külső tükör mindkét tükörlapja elektromosan állítható. Ember legyen a talpán, ki holt teret tud varázsolni.

A kormánnyal kapcsolatban az imént elfelejtettem, hogy a kapcsolókkal ékesített nélkülözhetetlen kezelőszerv - kategóriájában egyedülállóként - bizony előre és hátra is állítható. Hogy az előre tolás valakinek is kényelmes lenne, azt kétlem, de a kormányt magunk felé húzva a kényelmes üléspozíció kellő megtalálása is időt és kísérletezést igényel. A vezető ülés dőlésszöge és magassága állítható ezért sokáig nem tudtam eldönteni mi is a jó nekem, és mire sikerült addigra buszvezető barátom elállítgatta az egészet.

 
   
 

Azért sikerült hibát is találnom az ergonómiában, az átkozott bajuszkapcsolók személyében. Az még hagyján, hogy nekem nem tetszett a habtejszínes kupakszerű ormótlan bot, de ráadásul a kormányt markolva alig lehet elérni. Nem szerencsés, ha az irányváltáskor gyengíteni kell a kormányfogáson, hogy kapcsolni tudjam a biluxot.

A vezetőoldali biztonsági öv reteszelő szerkezete - a számomra kényelmesen beállított ülés mellett - olyan lent volt, hogy csak kezem hámrétegének sérülésével tudtam az övcsatot bepattintani a helyére. Ezért inkább a középső utas zárszerkezetét használtam, ami persze nem szabályos, de szerintem minden bokszer júzer így tesz.