Egy bogár új élete

Haszongépjármű teszt: Andoria Lublin3

2003.11.11. 15:09
Lengyel testvéreink még mindig gyártják az 1990-ben megszűnt legenda utódjaként megjelent kishaszonjármű családot. A Zukok születési helyéről elnevezett Lublin fejlesztői jelenleg a (Euro!) 3-as verziónál tartanak, ami nem a "jól bevált" forma áttervezését, csupán az EU műszaki követelményeihez való igazodás vágyát mutatja.
csik.jpg

Az első Lublinokat - 1997-től a Daewoo segítségével - hazai tervek alapján építették a volt bogaras szakemberek. Alkotásaikon meg is látszott az előd minden öröksége, mivel a korabeli megoldástól a mai napig sem tudtak szabadulni. Ahogy egy nyugatiasodó autógyártótól elvárható, 1999-ben bemutattak egy átdolgozott változatot. Senki ne gondoljon azonban komoly változásokra. A 3-assal jelölt Lublinokon az áttörést az irányjelzők modernizációja mellett száznál több, szabad szemmel fel sem fedezhető apróság jelentette.

Ezek mellett a 3-as szám mégis különleges jelentéssel bír. A motortakaró alatt lapul a leglényegesebb változás, ugyanis uniós nyomásra egy Euro-3-as (4CTi90) egység váltotta fel a Lublin eddigi teljes motorpalettáját. Ezt 1999-ig egy 70 lóerős (4C90) szívó- és egy 90 lóerős (4CT90) turbódízel alkotta, utóbbi már ezelőtt is teljesítette az Euro-2-es emissziós elvárásokat.

Az Andoria 2003-ig csak motorbeszállítóként volt jelen a Lublin gyártósorok mellett, de úgy tűnik, kellő szabad kapacitása maradt, hogy a Daewoo - GM által meghagyott - lengyelországi gyárát 2003 elején teljes mértékben felvásárolja. Emiatt mára nem csak motorok, hanem a Lublin típusjelzésű kisteherautók is büszkén viselhetik az Andoria Mot feliratot. A közismertségre vágyó nevet a hűtőmaszkról kiszorult koreai jelvény kontúrja határolja, így biztosítva az új tulajdonos és a régi modell teljes kompatibilitását.

A friss tőke azonnali áttörést hozott a lublini karosszériagyártásban. Bár nehezen érhető tetten, jelentős javulást eredményez a minőségérzetében, hogy a duplafülke hátsó ajtaja immár nem az első ajtó megismétlése. Komoly kutatómunka árán végre célzottan erre a helyre fejlesztett, a funkcióhoz legjobban illeszkedő üveges vaslemez került a segédmunkások szállítására szolgáló traktusba. Talán a vásárlók visszajelzései alapján ébredtek rá az új gyártulajdonosok, hogy egyre kevésbé megmagyarázható jelenség a kabin oldalának közepén elhelyezkedő szélvédő- és kerékjárati ív.

Igaz, hogy az új nyílászárót - az oldalajtóknál már ritkaságszámba menő - külső pántos megoldással rögzítették, de az ősi módszerrel meglepően tág határok közt tudják biztosítani mozgatását. A túlnyílás és az ezzel járó deformáció elkerülése érdekében egy másik, tagadhatatlanul lengyel szerkezetet is felszereltek ide, mellyel könnyen merőleges állásban rögzíthetjük a vaslemezt, vagy igény esetén, kis kézimunkával akár teljesen ki is hajthatjuk azt. Egyszerű, mint a faék, és valószínűleg nem is kerül sokkal többe. Hozzávalók: 150 mm acélrúd, 15 mm vékony spirálrugó, egy kis darab, a célnak megfelelő fröccsöntött műanyag, 2 db 6x40-es metrikus csavar, anyával, alátéttel. Ha jól megfigyeljük a műanyag alakját, felfedezhetünk a szerkezetben némi automatizmust is. Ügyes!

Az ajtó mögött rejtőzik az általam próbált Lublin egyik gyöngyszeme, a hivatalosan 3 munkás fuvarozására használható, kevésbé jól táplált munkaerők esetén azonban négy személy befogadására is alkalmas műbőr pad, alapáron járó deréktámasszal. A kényelem mellett a passzív biztonság is előtérbe került. Erről az elválasztó fal szivacstöltetű steppelt burkolata, valamint egy, a fülke teljes széltében húzódó szivacshenger gondoskodik. Mindezeken felül további extrákat találhat, aki gondosan keresgél. Az osztottan felnyitható padok alá rejtett nagyméretű dobozok segítségével brigádunk sikeresen tarthatja kordában a szerszámok fékevesztett táncát. Végre megszabadulhatunk az ülés alá és mögé dugott baseballütő és kisbalta véletlen elszabadulásának veszélyétől.

Hol vannak már a régi, szép idők, amikor még csak egy (1!) karosszériaváltozatban futottak a Zukok! Mára a lengyel legenda utánérzésének összes variációja külön-külön is szépen, kidolgozottan, az átgondoltság és a funkcionalitás érzetét keltve jelenik meg a nagyközönség előtt. Magyarországon - bármilyen meglepő - nyolc (8!) változatban kapható a Lublin.

Választhatunk szimpla- vagy duplafülkés járóképes alvázat, akár gyári platóval vagy dobozzal is, továbbá zárt áruszállítót normál vagy magasított tetővel, esetleg kombiként. Igaz, hogy a meghajtásról csak a fent említett motor gondoskodhat, de figyelembe véve a variációs lehetőségek lengyeleknél eddig nem tapasztalt számát, nyugodtan mondhatom, soha nagyobb problémám ne legyen, mint hogy az Euro3-as Andoria motorral kelljen dolgoznom.

A 2417 cm 3-es, örvénykamrás befecskendezős turbódízel motor, töltőlevegő-visszahűtővel együtt 90 lóerőt produkál 4100-as fordulaton, míg 205 Nm maximális nyomatéka 2000 1/percnél jelentkezik. Ezek az értékek nem adnak okot különös elvárásokra, de a mindennapi használatban (költözködés, régiségkereskedés), sűrűn váltogatva könnyedén lépést tudtam tartani a városi forgalommal, igaz hogy ezt 15 liter körüli fogyasztással jutalmazta a szerkezet.