Az év kisteherautója

Teszt: Renault Trafic 1.9 D

2002.07.26. 11:24
Kapcsolódó cikkek (1)
Elölről nagyra nőtt családi egyterűre emlékeztetett. A raktér szemrevételezésénél vérbeli áruszállító közelében éreztem magamat, miután pedig kipróbáltam és a tankoláson is túlestem, akár személyautóhoz is hasonlíthattam volna.
 
   
   

A Renault és General Motors haszonjármű-részlegei 1996-ban írtak alá együttműködési szerződést. Ennek lett eredménye a Master - Movano testvérpáros, tavaly ősszel pedig a Trafic - Vivaro kishaszonjármű kettőst dobták piacra.




 
   
 

Az új konstrukció kifejlesztése 700 millió eurót emésztett fel, az előkészítés pedig a két cég munkamegosztásának köszönhetően kevesebb mint 35 hónapot vett igénybe. A fejlesztés a Renault feladata volt, a gyártás pedig az Opel mérnökeinek vállát nyomta. A motorokat, a műszerfalat és a kapcsolókat a francia cég vette le a polcáról, ennek is köszönhető, hogy belülről az autó már régi ismerősként hatott, hiszen ugyanezek a műszerek köszönnek vissza a Masterből és a Kangooból is. Mindkét járművet a General Motors lutoni gyárában szerelik össze, függetlenül attól, hogy rombusz, vagy körbe zárt villám kerül a hűtőrácsra.

 
   
   

A formatervezők szabadjára engedték fantáziájukat. A Traffic egyéniség a 2,7 tonnás kisáruszállítók között. A fülke lekerekített formáit és az utastér ergonómiáját, kényelmét egyik-másik személyautó is megirigyelhetné. A raktér szögletes formáival és a kategóriában egyedülálló rakodási magasságával könnyen rakodható. Az 5 vagy 5,9 köbméteres térfogat szintén nem mindennapi tulajdonság a hasonszőrű járművek között. A siker sem váratott magára sokat, az Opel a Trafic hasonmásával, a Vivaróval idén januárban mindenki elől elhalászta "Az év kisteherautója" címet. A nemzetközi elismeréshez kétség sem férhetett, olyan nagy volt a különbség az első és a második helyezett között.

 
   
 

A beszállást a tágas fellépőn kívül a feldomborodó vezetőfülke, az úgynevezett Jumbo tető teszi kényelmessé. A kissé kemény anyaggal bélelt ülések kényelmesek, a vezetőülés tág határok között állítható. Az ajtóba épített könyöklő sajnos nem sikerült tökéletesre. Az még bocsánatos bűn, hogy a 2,5 tonna körüli furgonokba a vezető jobb oldalára nem szerelnek könyöklőt, az viszont már sokat ront a komfortérzeten, hogy a bal oldali könyöklő sem kellemetlen tapintása, sem lejtése miatt nem képes ellátni feladatát.

Az utasülés olyan, mint az átlag ebben a kategóriában: egynek kényelmes, kettőnek szűkös. A műszerfal felső íve ötletes dolog, hiszen verőfényben is árnyékot vet a műszerfalra, így az bármikor könnyedén kiértékelhető. Ehhez a műszerek átláthatósága is hozzájárul, viszont a nem megfelelő ülésmagasságnál zavaró lehet a látómező alsó részét kitakaró műanyag lemez.

 
   
   

A rakodórekeszek tágasságára igazán nem lehet panasz. Az ajtók oldalzsebeibe egy vaskos iratköteg és egy másfél literes palack is elfér. A kesztyűtartó tágas, ide is bepréselhetünk egy ásványvizes palackot. A már emlegetett műszerfal felső íve alatt is rengeteg hely van, de dinamikus kanyarodásnál rendszerint átrendeződnek a tárgyak. Ha nem sajnáljuk a pénzt a manuális klímára, a kesztyűtartó is kap egy beömlőnyílást. Alkalmi hűtőszekrényünk kiválóan motiválhatja a szomjas sofőrt, az üzlet polcáról levett meleg sörön másfél-két órás út alatt megjelenik a fogyaszthatóságot jelző termo-felirat (5 Co).

 
   
 

A kormányoszlop távolsága és helyzete állítható, minden sofőr megtalálhatja a számára optimális helyzetet. A jármű kormányzása sem igényel különösebb erőfeszítést, a szervórásegítésnek köszönhetően kisautós könnyedséggel lehet irányítani a Traficot. Szűk helyeken is gond nélkül lehet vele manőverezni. A kapcsolók precízen működtethetők, még a rádió is vezérelhető a kormányoszlopról. Kis gyakorlással szinte vakon tudunk csatornát és hangerőt váltani a legkritikusabb helyzetekben is. Az oldalsó visszapillantó tükrök tökéletesen végezték feladatukat, az alsó nagylátószögű tükör minimálisra csökkenti a jármű holtterét.

 
   
   

A Renault két dízel motorral forgalmazza a Traficot. Mindkettő 1,9 literes, töltőlevegő-visszahűtéssel felvértezett turbódízel, közös nyomócsöves befecskendezéssel. A gyengébbik 82 lóerős (3500 RPM), 190 Nm forgatónyomatékkal (2000 RPM), az erősebbik 100 lóerős és 240 Nm-es forgatónyomatékkal rendelkezik hasonló fordulatszám-tartománynál. Az Euro 2000-es normákat kielégítő motorok szervizperiódusa 30.000 kilométer. Az erősebbik dízel motorhoz a hatsebességes váltót szereli a Renault.

 
   
 

Mi az erősebbik, 100 lóerős dCi-t próbáltuk. Az 1870 köbcentis motor dízeleknél ritkán tapasztalt dinamizmussal rendelkezik, amellett rendkívül csendes, egyenletes járású, az utastérben szinte alig hallani valamit a hangjából. A pörgős kis dízel mindössze 15 másodperc alatt gyorsítja a kasztnit 100 kilométeres sebességre, és a 155 km-es végsebességet is meglepő gyorsasággal képes elérni. Akár városban, akár autópályán közlekedünk, könnyedén lehet alkalmazkodni a forgalom ritmusához.

 
   
   

A hatsebességes váltó tökéletesen passzol a 100 lóerős dízelhez, autópályán ezzel is lehet csökkenteni az amúgy sem vészes fogyasztását az autónak. A műszerfalba épített váltó mind helyzetével, mind kezelhetőségével kivívta elismerésünket, a vezetőnek is tökéletesen kézre esik és a középső utas sem panaszkodhat a kar túlzott közelségére. Az egyetlen szokatlan dolog, hogy előzésnél sokkal hamarabb kellett magasabb fokozatokat kapcsolni, hiszen az ötsebességes váltóhoz képest eltérő áttételezés miatt a motor hamarabb érte el a maximális fordulatszámot.

 
   
 

A dinamikus motorhoz jó fék kell, amire szintén nem lehet panasz, mindössze 43 méterre van szükség ahhoz, hogy 100 km/h-ás sebességről állóra fékezzük a járművet. Az erélyes fékhatásról elöl 305 milliméter átmérőjű, hűtött, hátul 280 milliméter átmérőjű tárcsafékek gondoskodnak, a blokkolásgátló (ABS) és az elektronikus fékerőelosztó (EBV) a Trafic alapfelszereltségéhez tartozik. Bármilyen útviszonyok között, bármekkora terheléssel irányítható maradt a jármű, még teljes fékezés mellett is. A következő meglepetés a benzinkútnál ért, vegyes használattal, dinamikus vezetési stílussal, a klíma állandó használata mellett 8,6 litert sikerült kizsarolni az 1,9-es dízelből, ami még egy személyautónak is becsületére válna.

 
   
   

A Trafic kétféle tengelytávolsággal rendelhető, a 3,1 m tengelytávú normál hosszúságú jármű teherbírása 1-1,2 tonna, a 3,5 méteres tengelytávú hosszú változat teherbírása 1,2 tonna. Az alacsony 54 centiméteres rakodási magasságnak köszönhetően a jármű minden erőlködés nélkül, könnyedén pakolható. A normál változatnál három pár, a hosszú változatnál négy pár rögzítőszem segíti a rakomány lekötését.

 
  Műszaki adatok:
 
 A jármű hossza: 4782 mm / 5182 mm
Tengelytávolság: 3098 mm / 3498 mm
A raktér hossza: 2400 mm / 2800 mm
A jármű magassága: 1958 mm
A jármű szélessége: 1904 mm
A raktér szélessége: 1668 mm
Hasznos terhelés: 1023 kg / 1216 kg / 1212 kg
A jármű tömege: 1677 kg / 1684 kg / 1728 kg
Megeng. össztömeg: 2700 kg / 2900 kg / 2940 kg
Értékelés: 5 - The Van of The Year 2002