A Daewoo 15 hónapja tudja, milyen csodálatos érzés nagycsaládosnak lenni. Azóta GM-Daewoonak hívják, és lényegesen kevésbé bizonytalan az alkalmazottak mindennapi kenyere. Ráadásul sokkal öblösebb alkatrészbödönben lehet turkálni modellfejlesztéskor, meg persze mélyebb zsebben, ami a fejlesztési büdzsét illeti.

A sajtótájékoztatóra menet szorongva néztünk össze Bencével, operatőrünkkel - hatalmas Lacetti-poszter meredt ránk a szemközti falról, rajta egy rettenetes külsejű autó fotója. Gondolatban már a rusnya szó szinonimáit gyűjtögettem kedves csokorba, amikor megláttuk a Lacettit élőben, aprócska piedesztálon. A csokor egyből ment a kukába, a Lacetti a legtöbb szögből kimondottan kellemes külsejű autó.

A szemtől szembe nem ilyen szög. Az orr jellegtelen, a mandulaforma lámpák a Kia Rio előző generációját idézik túlzott sikerrel. Az egyszerű hűtőmaszkot mégis állva ünnepeltük: a Daewoo eddig rendszerint logójának furcsa parafrázisát használta hűtőmaszk gyanánt, és a forma bonyolultsága miatt legtöbbször valami kaotikus és szerencsétlen műanyagot csavarozott a lökhárító fölé. Most viszont egy sima vízszintes vonal az egyetlen formai elem, amire tetszés szerint ráragasztható a fent felsorolt márkák bármelyikének emblémája.

Az érdektelenség az orrnál véget ér, oldalnézetből a Lacetti szép vállas, a háta pedig kifejezetten jó. A kemény vonallal tört vaskos csomagtérfedél a lámpasorral egyértelműen szép. Még jó; a Lacettit az Italdesign, azaz Giorgetto Giugiaro tervezte, sőt, ezúttal a dizájnhoz a neve mellé az arcát is adta. A sajtótájékoztatón a legérdekesebb kép messze az volt, amin az ősz G.G. délcegen feszít a Lacetti mellett, arisztokratikusan a távolba tekintve. Ez tehát nem daewoo-san vállalható forma, hanem dizájn a javából. Giorgetto felelős az összes csinos Daewoo-ért, azaz például a Matiz és a Kalos formájáért, de egyszer egy rettenetes tivornya utáni migrénes másnaposságban megrajzolta a büntető Evandát is. A csúnya Daewoo-kat az olasz-koreai barátság jegyében a Pininfarina tervezi, innen a Tacuma és a Nubira.

A belvilág a szó minden értelmében szürke. Daewoo is the value brand of GM, ahogy a píárosok mondják, és a value azt jelenti, valahol valami olcsó lesz. Odabenn látni is, hogy mi. A műszerfal felső szürke műanyaga még jó, de a középkonzol ezüstszürkéje már elég rémes. A kerek légbeömlők távolról audisak, közelről playmobilosak, de a Lanos-utód Lacettinek ezt nem kell bántón az arcába törölni, ahogy a vadul felcsapódó kapaszkodót sem. Ez utóbbi volt a IV-es Golf által bevezetett minőségérzet legfőbb fogdosnivalója, amit viszont a GM felségterületéről a most érkező új Opel Astrának kell überelnie. A Lacetti legyen olcsó és még épp elég jó.

Az olcsóságot még nem tudjuk megerősíteni, mert hivatalos áraink nincsenek, de valamivel kevesebbért vihető majd haza, mint a vérrokon új Nubira, és mindenképp hárommillió alól indul majd július táján. Az épp elég jóság viszont simán megvan. A Lacetti mindenekelőtt elég nagy. Belül nemcsak elöl van sok hely, de még hátul is a kategória nagyjaihoz van közel. Még a méretbajnok Mazda3-hoz mérten se kicsi, se kívül, se belül. 190 centis operatőrünk normálisan befért maga mögé, ami nagy szó. Az első ülések magassága és az ülőlap dőlésszöge is állítható, ami nagyszerű, a magasabb felszereltségénél pedig a kormány fel-le és ki-be is mozog. A csomagtartó szerényke 275 liter, mindenféle tárolórekesz viszont sok van.

< >