Szibarita váz

Teszt: Lexus RX 400h - 2005

2005. december 22., csütörtök 08:36

Gyengülünk, satnyulunk, és ez a Lexus-tulajdonosokat fokozottan fenyegeti. Ha valaki egyszer Lexust vesz, át nem ül másba, és hamarosan felnő az első nemzedék, aki Lexusba született, nyilván ők se érik majd be rosszabbal, leszámítva a lázadókat, akik felspécizett, harmincéves Hyundai Elantrákkal száguldoznak.

A harmadik generációs lexusosokat már akkor is fel lehet ismerni, ha nincs náluk slusszkulcs, vagy amit addigra kitalálnak. Kicsik lesznek és puhák, testalkatuk pedig a szalamandraporontyokéra emlékeztet majd, csökevényes végtagokkal, gyengécske szellemi képességekkel.

Általában szkeptikus vagyok a nemzeti karakterek létezésével kapcsolatban, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy a japánok a nagy, földi átlagnál hajlamosabbak a bekattanásra. Japán népes ország, fejlett számítógépes infrastruktúrával, így a Toyota valahogy kibulizta, hogy értesítsék, mikor, melyik börtönből szabadul valamilyen bekattant mérnök, vagy feltaláló. És ott várják a kapuban, hogy gyorsan leigazolják Lexus-fejlesztőnek. És ilyenből van már nekik legalább harminc.

Az RX 400h külsejéről nem sokat lehet elmondani - az egyetlen h betűt leszámítva ugyanolyan, mint bármelyik RX. Szép, szép, de nem olyan látványos műremek, mint egy Nissan Murano, vagy egy Infiniti FX. Inkább a lexusos hagyományok szerint nem különösebben látványosan, de elegáns.

Belül ez egy Corolla. Elsősorban az anyagok miatt, de a legtöbb forma is ismerős. És azt mondom, nem is baj, inkább a Corolla dicsőségére válik, az is elég míves munka belül. Lexus, persze, tehát tudatos lehet, hogy ilyenre vették a belteret. Ha valaki nem egyből Mercedesbe született, és végigjárta a vállalati szamárlétrát, mielőtt megvehette első nagy Lexusát, nyilván ember is volt, és sok időt töltött Corollában, tudat alatt tehát ezért olyan otthonos.

A nagy nyuszifüles középkonzol jelzi csak, hogy valami nagyobb dobásban ülünk. A ferdén futó élek miatt nehéz lehet valami más hifit belebarkácsolni, de ez a Mark Levinson fejegység nem is igényli, hogy kidobjuk. Olyan jól persze nem szól, hogy megérje a hárommilliót (3 105 000 Ft), amit a Mark Levinson csomagért kérnek, de amíg meg nem láttam az árát, tökéletesen szólt.

Corollás, de tökéletes. Akit csak a vezetőüléshez eresztettem, elájult, hogy ami az ablakon benézve nem látszik, odabent mennyire jó. Semmi extra, csak úgy jó, ahogy van. Az ülésfűtést is tökéletesen oldották meg, felismerve az emberiség ősi vágyát, a fokozatmentesen állítható hőfokot. Két kis forgó potméter, melegben visszatolhatók a középkonzol szintjébe, ne porosodjanak. Az ülésfűtés gombjai mellett külön lámpamosó gomb, mert lámpát tényleg nem kell olyan gyakran mosni, mint ablakot.

Az ajtó felőli kartámasz tökéletes helyen van. A támla oldalából lehajtható középső karfa elsőre túl magasnak tűnt, de nem kellett sok idő, annyira tökéletesen pöffeszkedtem, hogy még a kormányzástól is elment a kedvem. És már láttam is magam, mint amőbát, akit kinéznek maguk közül a szalamandrák; még két nemzedék, és nem fogom tudni kinyitni a könyöktámasz saját súlyával nyíló és záródó csapóajtóját. A hátsó ajtó szerencsére gombnyomásra záródik.

Országúton, akárcsak normális városi haladásnál, csak az első kerekeket hajtja, többnyire a benzinmotor. Ha a vékonyába mélyesztjük a gázpedált, mindent belead, Otto meg a két villany nekifeszül a féltengelyeknek, és a hibrid félszerzet Hegyeshalomig meg sem áll. Az az igazi vicc a villanymotorban, hogy ha 140-nél kapja a padlót, úgy megindul, ahogy ilyen tempónál csak ultrabrutál sportautók szoktak.

Motorok

Az RX 400 benzinmotorja az amerikai RX 330-ból ismerős 3311 köbcentis, 24 szelepes V6-os, 211 lóerővel (@5600) és 288 Nm-rel (@4400). A két villanymotor 167 lóerőt adhat le, amihez kicsit pörögniük kell (4500 RPM), 333 Nm-es nyomatékük viszont a trolikból ismert villanymotor-karakterisztika szellemében már nullás percenkénti fordulatról megvan, egészen ezerötszázig.

Megdöbbentem és kicsit meg is szeppentem, amikor először tapasztaltam, hogy a hátsó villanymotor játszadozásra is alkalmas. Egy kanyarban adtam neki, leginkább hogy halljam, vagy ugye, a menet közben nézegetni nem szabad monitoron lássam, küszködik-e ilyenkor magával, egymásnak esik-e motor és fék, dógozik-e az ESP, vagy csak simán elszabotálja az egészet, és megy tovább, ahogy kell.

Személy szerint az utóbbira tippeltem volna, túl okos ez ahhoz, főleg, hogy még a menetbiztonsági elektronikát se kapcsoltam ki, ha egyáltalán lehet. És erre a kéttonnás, fullextrás okostóbiás fara szépen megindul kifelé, az Árpád-híd felhajtóján, szép dolog, mondhatom. Aztán persze mire a híd feléhez értem, már felfogtam, hogy ilyet, normális kanyar kellős közepén hirtelen padlógázt csak olyan tulkok nyomnak, akiknek ezzel vélhetően valami tervük van. És a Toyotánál rájuk is gondoltak - tulajdonképpen szép.

A szibariták

Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (részlet)

Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki
Szélvész le nem dönt, benne termő
Férgek erős gyökerit megőrlik,
S egy gyenge széltől földre teríttetik!
Így minden ország támasza, talpköve
A tiszta erkölcs, melly ha megvész:
Róma ledűl, s rabigába görbed.
Mi a magyar most? - Rút sybaríta váz.
Letépte fényes nemzeti bélyegét,
S hazája feldúlt védfalából
Rak palotát heverőhelyének;
Elődeinknek bajnoki köntösét
S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt,
A nemzet őrlelkét tapodja,
Gyermeki báb puha szíve tárgya.-
Oh! más magyar kar mennyköve villogott
Atilla véres harcai közt, midőn
A fél világgal szembeszállott
Nemzeteket tapodó haragja.

A szibarita szó lassan két és fél évezrede jelenti a luxusban és önmaga kényeztetésében elpuhult embert. Szibarisz dél-itáliai görög város lakói a legendárium szerint tényleg kissé túlzásba vitték a kifinomult életet, Seneca is elmesélt egyszer egy jellegzetes szibarita-adomát. Egyszer egy szibarita panaszkodott, hogy nem aludt az éjjel. Kérdék tőle, miért. Hát mert az éjjel valahogy alákeveredett egy rózsaszirom, ami felsebezte testét.

Muhahaha! - tört ki harsány nevetésben a hallgatóság.

Érdekes, hogy már csak Berzsenyi ódája alapján is azt gondolnánk, Sybaris végzetét az okozta, hogy az ellenséges hadsereg egyszerűen adott egy pofont a város védőinek, akik elpityeredtek, és átengedték szülőföldjüket az életképesebb, elpuhulatlan egyedeknek. A szibaritizmus azonban nem ennyire egyszerű, vagy talán a luxus, amire a többiek irigykedtek, igaz volt, a szibariták mégse puhultak el.

A rivális görög gyarmat, Krotón hadserege ugyanis hadicsellel volt kénytelen elfoglalni a várost. Az ostromlók tudták, hogy a szibariták imádták a lovaikat, és még dudaszóra táncolni is megtanították őket. Egyértelmű volt tehát, hogy amikor felsorakozott a szibarita lovasság, a krotóniak gyilkos dudakoncertbe kezdtek. A sorok egyből felbomlottak, kezdetét vette az összeomlás, és Itália történetének egyik legsúlyosabb vérengzése.

Sibarist Krisztus előtt 650 körül alapíthatták a dórok Itáliában, a mai Campania területén. A római birodalomban Paestum névre keresztelt települést Krisztus előtt 273-ban foglalták el a latinok, és amikor Hannibál érkeztére sok itáliai város szakított Rómával, az egykori Sybaris hű szövetséges maradt.

A Vezúv Krisztus előtti 79-es kitörésekor a város nagy része elpusztult, a terület lassan elmocsarasodott, de a hatalmas Héra-templom ma is áll. Bár a templom a legnagyobb épségben fennmaradt dór építmény, sokáig elfeledve állt, csak 1740-ben fedezték fel. Az egykori Sybaris és temploma Salerno városa felé, az A3-as autópálya battipagliai lehajtójáról az S18-as úton érhetjük el. A helyszín naplementekor az igazi.

Az RX 400-zal öröm az élet, de kiváltképp a parkolás. Tolatáskor nemcsak a szokásos, kamerás, lehetséges variációkat zöld és piros vonalakkal bejelölő monitor segít, hanem az automatikusan lebillenő külső tükrök is. Kisebb autókkal is nehezebben parkoltam be szűk helyre, de ezzel még a járdaszegély melletti 5-10 centin belülre is sikerült, és mindezt olyan gyorsan, mintha valami kaszkadőrsóra gyakorolnék.


Nagyszerű, hogy az érintőképernyőn csak akkor követhetjük nyomon az energiaügyi információkat, ha előtte a megfelelő nyomógombbal aláírtuk, hogy menet közben semmi szín alatt nem nézünk oda. Na persze, kecskére káposztát.

Ha lett volna sofőröm, nem kell hazudnom a Lexusnak, így viszont be kell valljam, minden induláskor csalárdul "I agree"-ztem. Városban is hallatlanul érdekes nézegetni, mikor indítja el a benzinmotort, hogyan tölti az akksikat, a kerekek felől szaladó zöld nyilacskákkal.

A legizgalmasabb, amikor váratlan és rendszertelen pillanatokban, persze nyilvánvalóan tudományos megalapozottsággal, de egy szempillantásnyira beindul valamelyik benzin- vagy villanymotor. Fordulatszámmérő nincs, a villanymotorok miatt nincs sok értelme, mert eleve melyik motor fordulatszáma? Villanymotornál különben sincs jelentősége.

A V6-os viszont olyan szépen szól, ha hajtjuk, hogy ahhoz jól esne a fordulatszámmérő. A kW-kijelző se rossz, a padlógáz az 200 kW-ba kerül, a 140-es utazósebesség tartása nagyjából 100-ba.

Gazda szeme hizlalja a vetést, meg a jószágot, én is beleszuggeráltam a monitorba néhány wattórát, amit persze külön képernyőn követetünk nyomon, zöld gombóckákat oszlopdiagramokon. Ja, persze, I agree, nyilván, sose nézek monitorra. Néhány nap alatt képtelen voltam leszokni a veszélyes szenvedélyről, gondoltam, utánajárok, mennyire fenyegeti a magyar átlagautóst egy szemközti sávból átsodródó, wattórákon kéjelgő lexusos réme.

Az első hír rossz: már 21 hibrid RX-et adtak el Magyarországon, és további 20 van kiszállítás alatt, tehát megrendelték és kifizették. Ez elég félelmetes. Viszont a már huzamosabb ideje hibrid SUV-ot használók azt mondják, egy-két hét, és nem meditálnak többet az energiaellátási vázlaton, inkább az átlagfogyasztáson kéjelegnek. Tehát le lehet szokni.

A fogyasztás mindemellett nem olyan alacsony, legalábbis meg nem fog rajta döbbenni senki. Ha állandóan a monitort bámuljuk, minden kigurítási lehetőséget kihasználunk, olyan óvatosan gyorsítunk, hogy már öt szólamban káromkodnak a mögöttünk feltorlódott szerencsétlenek, és boldogan konstatáljuk, hogy szinte alig indult be a dugóban a V6-os, és általában véve is jók voltunk, szóval a fogyasztást ideig-óráig 9 liter körül tarthatjuk. De abban a pillanatban, amikor megfeledkezünk a spórolásról, és csak közlekedünk, rögtön 12 liter lesz, vagy kicsit több.

Nem irreálisan alacsony fogyasztás tehát, kicsit több, mint egy dízelé nagyjából hasonló felépítménnyel és súlycsoportban. A Toyota Land Cruiser háromliteres dízellel, sokkal fickósabb haladással se nagyon ment 11 liter fölé.

Szeretem én a dízelt, de ez a hibrid azért más világ - mindenben sokkal jobb. A legjobb dízel se rúg ekkorát, kell, hogy a turbó tölteni kezdjen, és ahhoz azért kell egy kis fordulatszám. A hibrid meg bárhol, bármikor lórúg, lassú poroszkálás vagy 160, neki aztán mindegy.

És ez az igazi autóipari omerta, a hallgatás törvénye. Ha a klímát kikapcsoljuk, végre megtudjuk, valójában milyen mechanikai zajok vannak egy autóban. Jó, persze, sajnos a Lexussal nincs nagy szerencsénk, mert eleve marha csöndes, de érdemes fülelni. Das Boot, búvómenet.

Szép a xenonja. Jó erősen világít, de nem a szokásos, mintha a fénykéve után vonalzóval rajzolták volna be a sötét területet; szép az átmenet, xenonperverzeknek van miben gyönyörködniük. És természetesen bixenon, olyan reflektorral, hogy Hargitai Károly feleennyi fényért is riadóztatná Trethon Juditot, meg a teljes magyar ufológustársadalmat.

Lexus RX 400h - 2005

A futómű kényelmes, de az autó nem bólintgat feketén, mint az eperfa lombja. Kanyarodni kanyarodik, autópályás tempónál se bizonytalanodik el, de ez nagyban a 18 colos kerekeknek köszönhető. Dizájn ide vagy oda, én inkább kisebbeket raknék rá, mert ezek a gumik már egy kavicson áthajtva is berázzák a kasztnit.

Tökéletes autó, és épp az benne a különleges, hogy egy ennyire előremutató technológia ennyire kiforrott benyomást keltsen. Más kérdés, hogy ennyiért én egy másik tökéleteset vennék; az RX400h 16 millió feletti alapárából egy minden szempontból fullos dízel Toyota Land Cruisert. Ugyanakkor senkit nem beszélnék le a hibrid Lexusról. Értem, mire gondolnak.

A szerző értékelése ertekeles

Ez is csak egy unalmas Lexus

Lexus Rx 2005 400h Lexus Rx 2005 400h

A Totalcar értékelése:

Ezt az autót a Totalcar még nem értékelte.

Népítélet:

  • Kényelem
  • Teljesítmény
  • Megbízhatóság
  • Szerviztapasztalat
  • Fenntartási költség
  • Ennyire szerette

Címkék:

A Totalcar címlapjáról ajánljuk

Fillérekért osztják a családi Daciát

Fillérekért osztják a családi Daciát
A Lodgy, amelyben elég hely van hét embernek, ugyanannyiba kerül majd, mint egy Suzuki Swift.

Törésben verhetetlen

Úttalan utakon kószáltunk vele, és az összkerék­hajtást csak kíváncsiságból kapcsoltuk be. Volt még benne tartalék, csak a raklap hiányzott a platóról.

Gonoszabb lett a 7-es BMW

Csaknem a teljes motorválasztékot lecserélték, most már van háromturbós kivitel is.

Négyes BMW jön, már jövőre?

Nem pont olyan, ahogy korábban gondoltuk, de sportos lesz, és nem is nagy.

Meghalt a vétlen motoros

Előzött, pedig jött a motoros: a miskolci
férfi belehalt sérüléseibe.