Szibarita váz

Az RX 400-zal öröm az élet, de kiváltképp a parkolás. Tolatáskor nemcsak a szokásos, kamerás, lehetséges variációkat zöld és piros vonalakkal bejelölő monitor segít, hanem az automatikusan lebillenő külső tükrök is. Kisebb autókkal is nehezebben parkoltam be szűk helyre, de ezzel még a járdaszegély melletti 5-10 centin belülre is sikerült, és mindezt olyan gyorsan, mintha valami kaszkadőrsóra gyakorolnék.

Nagyszerű, hogy az érintőképernyőn csak akkor követhetjük nyomon az energiaügyi információkat, ha előtte a megfelelő nyomógombbal aláírtuk, hogy menet közben semmi szín alatt nem nézünk oda. Na persze, kecskére káposztát.

Ha lett volna sofőröm, nem kell hazudnom a Lexusnak, így viszont be kell valljam, minden induláskor csalárdul "I agree"-ztem. Városban is hallatlanul érdekes nézegetni, mikor indítja el a benzinmotort, hogyan tölti az akksikat, a kerekek felől szaladó zöld nyilacskákkal.

A legizgalmasabb, amikor váratlan és rendszertelen pillanatokban, persze nyilvánvalóan tudományos megalapozottsággal, de egy szempillantásnyira beindul valamelyik benzin- vagy villanymotor. Fordulatszámmérő nincs, a villanymotorok miatt nincs sok értelme, mert eleve melyik motor fordulatszáma? Villanymotornál különben sincs jelentősége.

A V6-os viszont olyan szépen szól, ha hajtjuk, hogy ahhoz jól esne a fordulatszámmérő. A kW-kijelző se rossz, a padlógáz az 200 kW-ba kerül, a 140-es utazósebesség tartása nagyjából 100-ba.

Gazda szeme hizlalja a vetést, meg a jószágot, én is beleszuggeráltam a monitorba néhány wattórát, amit persze külön képernyőn követetünk nyomon, zöld gombóckákat oszlopdiagramokon. Ja, persze, I agree, nyilván, sose nézek monitorra. Néhány nap alatt képtelen voltam leszokni a veszélyes szenvedélyről, gondoltam, utánajárok, mennyire fenyegeti a magyar átlagautóst egy szemközti sávból átsodródó, wattórákon kéjelgő lexusos réme.

Az első hír rossz: már 21 hibrid RX-et adtak el Magyarországon, és további 20 van kiszállítás alatt, tehát megrendelték és kifizették. Ez elég félelmetes. Viszont a már huzamosabb ideje hibrid SUV-ot használók azt mondják, egy-két hét, és nem meditálnak többet az energiaellátási vázlaton, inkább az átlagfogyasztáson kéjelegnek. Tehát le lehet szokni.

A fogyasztás mindemellett nem olyan alacsony, legalábbis meg nem fog rajta döbbenni senki. Ha állandóan a monitort bámuljuk, minden kigurítási lehetőséget kihasználunk, olyan óvatosan gyorsítunk, hogy már öt szólamban káromkodnak a mögöttünk feltorlódott szerencsétlenek, és boldogan konstatáljuk, hogy szinte alig indult be a dugóban a V6-os, és általában véve is jók voltunk, szóval a fogyasztást ideig-óráig 9 liter körül tarthatjuk. De abban a pillanatban, amikor megfeledkezünk a spórolásról, és csak közlekedünk, rögtön 12 liter lesz, vagy kicsit több.

Nem irreálisan alacsony fogyasztás tehát, kicsit több, mint egy dízelé nagyjából hasonló felépítménnyel és súlycsoportban. A Toyota Land Cruiser háromliteres dízellel, sokkal fickósabb haladással se nagyon ment 11 liter fölé.

Szeretem én a dízelt, de ez a hibrid azért más világ - mindenben sokkal jobb. A legjobb dízel se rúg ekkorát, kell, hogy a turbó tölteni kezdjen, és ahhoz azért kell egy kis fordulatszám. A hibrid meg bárhol, bármikor lórúg, lassú poroszkálás vagy 160, neki aztán mindegy.

És ez az igazi autóipari omerta, a hallgatás törvénye. Ha a klímát kikapcsoljuk, végre megtudjuk, valójában milyen mechanikai zajok vannak egy autóban. Jó, persze, sajnos a Lexussal nincs nagy szerencsénk, mert eleve marha csöndes, de érdemes fülelni. Das Boot, búvómenet.

Szép a xenonja. Jó erősen világít, de nem a szokásos, mintha a fénykéve után vonalzóval rajzolták volna be a sötét területet; szép az átmenet, xenonperverzeknek van miben gyönyörködniük. És természetesen bixenon, olyan reflektorral, hogy Hargitai Károly feleennyi fényért is riadóztatná Trethon Juditot, meg a teljes magyar ufológustársadalmat.

A futómű kényelmes, de az autó nem bólintgat feketén, mint az eperfa lombja. Kanyarodni kanyarodik, autópályás tempónál se bizonytalanodik el, de ez nagyban a 18 colos kerekeknek köszönhető. Dizájn ide vagy oda, én inkább kisebbeket raknék rá, mert ezek a gumik már egy kavicson áthajtva is berázzák a kasztnit.

Tökéletes autó, és épp az benne a különleges, hogy egy ennyire előremutató technológia ennyire kiforrott benyomást keltsen. Más kérdés, hogy ennyiért én egy másik tökéleteset vennék; az RX400h 16 millió feletti alapárából egy minden szempontból fullos dízel Toyota Land Cruisert. Ugyanakkor senkit nem beszélnék le a hibrid Lexusról. Értem, mire gondolnak.