A Mazda2 egy csoda. Csoda, hogy ennyi műanyagból ilyen ízléses belső teret lehet alkotni. Csoda, hogy egy ekkora autó formavilága mennyire megosztja eddig szinte mindenben egyetértő ismerőseimet. Csoda, hogy ezzel együtt mégis jól használható autót gyártottak a japánok. De én nem hiszek a csodákban. A Mazda2 ugyanis identitászavarral küzd. Nemcsak úgy néz ki, mint nagyobb rokonai, hanem szinte annyiba is kerül.
Nem mondom, hogy első pillantásra beleszerettem, de rögtön éreztem, hogy van formai mondanivalója. Talán azt súgja, nem átlagos kisautó, esetleg nagyobb rokonai orrával fenyegetőzik? A közös szülőket, ha akarná sem tudná letagadni. Miközben a zoom-zoom érzés megteremtett egy sportos 6-ost és egy extravagáns 3-ast, csak úgy mellékesen a 2-es is megérett a sorozatgyártásra. De miért is lett kettes a legkisebből?
A Mazda2 valódi őse a Demio, aminek addig nem juthatott rendes hely a számozási rendszerben, amíg be nem bizonyította értékei kelendőségét. A hozzáfűzött reményeket nemcsak hogy beváltotta, de még a nem túl sikeres, Fiesta kinézetű 121-est is kiszorította egyéni, praktikus és valóban Mazdás formájával. Ezután már méltán kaphatott saját számot a rendszerben, és míg a 121-es fel nem támad, ő képviseli a kis kategóriát a legszebb autókat gyártó japán márka modellkínálatában.
Rövid, magas építésű karosszéria jellemzi, amit az oszlopok jól eltalált dőlésszögével és az arányokkal való játszadozással nagyon ügyesen palástoltak a tervezők. Az utastér szinte a motorháztető alatt kezdődik, és nem is ér véget egészen a hátsó lökhárítóig. Egy centiméter sem veszhet kárba ott, ahol a praktikum az úr. És valóban látszik, hogy minden megtakarított hely az utasteret növeli. A kerekek szinte már kilógnak az autó végein, hogy ezzel is a helykínálatot és nem utolsó sorban a stabilitást növeljék. Persze ettől még elég kicsi autó marad a Mazda2, de legalább külső megjelenésével nem keserít el rögtön.
E biztató kezdés után, a várható csalódástól rettegve közeledtem a bal első ajtóhoz. Elszántam magam, hogy kinyitom. Derüljön ki végre, miért nem fogunk négyen kényelmesen elférni egy hosszabb út alkalmával. Hát nem derült ki. Kényelmes, jól állítható és kellő oldaltartással kecsegtető fekete ülések fogadtak, amik ráadásul rejtett funkcióval is rendelkeznek: mintázatát alaposabban megvizsgálva a számmisztikában járatosabbak akár az időjárásra, vagy a forgalom aznapi alakulására is következtethetnek. Vagy legalább nosztalgiával emlékezhetnek az óvodai betűlevesre.
Nincs a műszerfalon és közelében semmi, ami ne állná meg a helyét a 3-asban, vagy akár a 6-osban is. Szinte ugyanezt a kormányt láthatjuk az RX-8-ban, ami azt sugallja, hogy a Mazda nem a testközeli dolgokon spórol. De akkor vajon hol? Most már elkeseredve kutatom a rejtély nyitját. Ami talán mégis egy kis takarékosságot sugall, az a távolabb eső anyagok megválasztása. Közelebb hajolva egy-két kevésbé kézre eső felülethez rögtön kiderül, hogy szinte minden műanyag. Abból viszont igazán igényes kivitelű. Van itt gumi, fém, bőr, sőt üveg kinézetű műanyag is. Ha nem keressük mindenáron a személyes kapcsolatot ezekkel a helyekkel, napokat eltölthetünk a Mazda2-ben anélkül, hogy az anyagválasztás költségkímélő trükkje feltűnne. Talán az egyetlen pont, ahol az autóbelső-berendező szakemberek kissé túlbecsülték a vásárlók igénytelenségét, az az ajtóburkolat. Itt csupán egy második generációs Swiftet is alulmúló mennyiségű szövet jelképezi a kárpitozást, bár ezt érintésorientált módon, finoman a könyökünk alá helyezte a kárpitos brigád.
Ha pedig érzékeinket a zümmögésre hangoljuk, vagyis kényelmesen hátradőlünk a piros cérnával varrt ülésben, könyökünket a szövetfoltra helyezzük, megérintjük a bőr kormányt és váltógombot, miközben tekintetünket a műszerek ezüst keretein és a műszerfal ezüstbetétein pihentetjük, elgondolkozhatunk, hogy a kívül oly feltűnő praktikum nyomai belül hol találhatók. Elöl két fedett rakodóhely. A műszerfal tetején lévő laposabban papírjaink, mobiltelefonunk és apróbb értékeink zörgésmentesen és mindenekelőtt árnyékban töltheti az utazás hosszú óráit. A megszokott helyen található kesztyűtartó viszont kisebbnek tűnik az ideálisnál. Környékét alaposan szemügyre véve hamar kiderül a szűkösség oka. Külön ajtó mögé, kivehető tartóval rendelkező, viszonylag nagy méretű szemetes került, ami végre megoldja a hamutartóba gyömöszölt papírzsebkendők és törlőkendők problémáját.
Négy felnőtt négynapi csomaggal kényelmesen elfért úgy is, hogy csomagoláskor még nem ismerték az autó méreteit. A kalaptartó kivétele után az alapáron járó három hátsó fejtámla nemcsak a passzív biztonság növelését, hanem a plafonig pakolt csomagtartó tartalmának helyén tartását is nagyban segítette. Ezután már csak az a kérdés, jut-e elég lábhely az utasoknak. A korábban említett nagy tengelytávolságnak köszönhetően némi kompromisszummal ugyan, de elegendőnek bizonyult a tér alsó végtagjainknak. Négy 180 cm körüli ember tíz órát utazva maradandó károsodás nélkül megúszta a kalandot.
A kis golyót 1,4 literes TDCi, akarom mondani HDi, azaz CD motor hajtotta, amit Európában terveztek és gyártottak, így testvéreit már jól ismerjük a korábbi, hasonló motorral szerelt tesztautóinkból. Fő erénye a dízelhez mérten csendes üzem melletti alacsony fogyasztás. Szinte teljes terhelés mellett, folyamatos légkondicionáló-használattal csak országúton, de ott sportosan vezetve sem ment 5,1 liter fölé az átlag, miközben a 160 Nm-nek köszönhetően ugyanazt a menetdinamikát produkálta, mint üresen.
Ebben a váltó is nagy szerepet játszott. Rövid fokozatai miatt meg kell dolgozni a haladásért, de megéri. A dinamikus vezetésben a futómű is partner. Feszesen, kátyúkban halkan dobbantva tartotta úton az autót és lendületesebb kanyarokban sem akart a szakadék irányába távozni. Ami pedig a féket illeti: határozott kívánságunkra határozottan lassítanak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy semminek sem mentünk neki az 1500 km alatt. Pedig közlekedő partnereink igencsak igyekeztek.
Az átgondolt tervezésért, a jól kidolgozott belsőért és a valóban zummogó kis dízelért még így is kissé soknak tűnik a valamivel több mint három és fél millió forint. Aki azonban kicsi, parktikus és Zoom-zoom autóra vágyik, a Mazda2-ben megtalálhatja álmai megvalósulását. A 2-essel a kis Mazdák csillaga ismét feltörekvőben van.
| Értékelés: 4 - Ha puhább és olcsóbb lenne, kaphatna még egy-egy fél csillagot. |
 |
|
|
|
 |
|
|
