Utólag gyakorlatilag értelmezhetetlené vált a C osztály formája, főleg a tükörtojás-lámpáké. Az új modell sokkal határozottabb, férfiasabb, és hiába ez a limuzin-Mercedesek társadalmának alsó kasztja, határozottan van karizmája. Ami szétfolyó volt az elődnél, az most a legerősebb pont: a lámpák.
Szívem szerint létrehoznék már egy
word-sablont a modellváltásokra. Csak az autó nevét kéne beírni,
meg a számokat. A C osztály template-jében a hosszúsághoz adunk 55,
a szélességéhez 43 millimétert, miközben a tengelytávot 45
milliméterrel növesztjük 2760-ra.
Nem agresszív, de határozott, magabiztos nézés még pont a
fennhéjázáson innen. Ha túl sokáig bámuljuk, előbb-utóbb azért beugrik,
hol láttuk már ezt a tekintetet: az
előző (G) Opel Astrán . Összességében nem zavaró, csak gondoltam, megspórolok egy
kis gondolkodást az Olvasónak, mert előbb-utóbb úgyis jön a déja vu.
Oldalról kicsit furcsa a Korea-hangulat, aminek egyszer egy szakember
társaságában utána kéne járni. Kizárt, hogy német dizájnerek az 51.
szélességi kör tájékán kajtatnának inspirációért, talán inkább csak
valami furcsa visszaszüremkedés, de Audin és BMW-n is láttam már
koreaias elemeket.
Az új C hátulja nem különösebben érdekes: kicsit máshogy raktak fel
egy kicsit más hátsó lámpát. Viszont közelről már megérezhetjük az új
szeleket, főleg ha nagyobb tempónál hajolunk közel: a lámpatest külső
peremén, de még
a lámpa műanyagában hat hosszúkás lyuk fut végig.
Korábban olvastunk egy amerikai autós blogon valami olyasmit, hogy ez egy
korlátozott hatóerejű diffúzor volna, de a Mercedes szakértője
módosította az információt.
Valóban aerodinamikai elem, a segédkeretbe belépő levegő távozik
itt, de
nem lefelé szorítja az autót, hanem a légörvényeket segít
leválasztani. Így a dizájnerek szabadabban tervezhettek, mert
lehagyhatták a tervről a hátsó spoilert. Viszont a tervezők nem éltek a
lehetőséggel: az új C-Klasse fara formailag alig különbözik az
előzőétől.
A csomagtartó peremének jellegzetes
légörvény-leválasztó alakja van, de a lámpák környékén, a sarkoknál
nem látok semmi különöset. Ellenben alig várom, hogy a magyar
illetve kínai optikai tuning-fröccsöntők mikor kezdik ez az előző C
osztályok, egyéb régi Mercedesek és mindenféle más autók
modernizálására alkalmas légjáratos hátsó lámpák gyártását.
Még egy különlegesség: a hűtőrács, ami egy Mercedesnél amúgy is
központi kérdés. Bravúros, hogy senki se kapja fel a fejét, ha a
Mercedes
luxusmárkaként definiálja magát, miközben övé a világ legszélesebb
modellpalettája. Törpeautó (
Smart), kisautó (
Smart ForFour),
egyterű-féleségek (
A és
B osztály), SUV-ok
és terejárók (
G,
GL és
ML), terepjáró
mindenes teherautó (
Unimog),
nagy nyergesvontató (Actros), Közepes teherautó (Atego), és a
haszonjármű ágazatot ne is feszegessük tovább, mert este lesz.
Erre most az új C egyből kétfelé ágazik; a kényelmesebb Elegance és
a sportosabb Avantgarde kivitelre. Mivel az Elegance is elég feszesen
fekszi az utat, meg az Avantgarde is épp elég kényelmes, maradjunk a
formánál:
az Avantgarde az, ami nagyot üt. Bazi nagy csillag a hűtőrácson,
ami igazából nem is rács, hanem a három-három vaskos krómcsíkkal inkább
ketrec. A C osztály eddig is nagy siker volt, 2000. óta a kupékat és
kombikat beleszámítva több mint kétmilliót adtak el, de ez most kicsit
más lesz. Szerintem van rá esély, hogy a C Avantgarde technó sármja
miatt végre nem azért vesz valaki E helyett C-t, mert olcsóbb, és a
különbözetet inkább extrákba fekteti.
Van is hová. Az új C osztály
az alapmotorjaival nyolcmillió körül indul. A Mercedes sokat
fejlesztett a négyhengeresein, azonos hengerűrtartalomból több
teljesítmény és nyomaték jön ki, valamint kevesebb üzemanyag megy be,
ahogy ez már sajtóanyagokban lenni szokott. Én viszont a 320 CDI-t
próbáltam, és szívesen integetek bárkinek, aki megvette a kétliteres
dízelt vagy Kompressort, de kérem, ne beszélgessünk.
A "jó, jó, hát ennyi pénzem volt" ehelyütt nem érv, akinek nincs 11
milliója egy fullos C-re, csak hatmillája, ne sírjon, hanem vegyen egy
jó Focust vagy Avensist. De
ha kell a csillag, ne alázza magát 230 Newtonméterrel, inkább
élvezze a bő 500-at. Jó, a négyhengeresek közül az erősebbik dízel
már enyhítő körülmény: felhúzták 400 Newtonméterre a nyomatékát, ami
nem is lehet rossz.
A V6-os dízel szépen szól és durván megy: 130-nál emelkedőn is
szinte félelmetes. Alulról is betyár, hiszen ha nagy a nyomaték, az
bírja a komolyabb áttételt, úgyhogy állórajtban se rossz. Mostanában
tapasztaltunk ilyet BMW-dízelnél, de a Mercedesnek is összejött: a
motor gyorsabban pörög fel és ejti a fordulatszámot, mint egyik-másik
modern benzines.
A beltérben hosszában a plusz 4 és fél centit nem nagyon érezni,
hátul úgyse lesz nagy a tér. Elöl viszont szinte megváltás, hogy az
előző C osztályhoz képest
4 centivel szélesebb az autó, és ez válltérben maximálisan
érezhető. Annyi a különbség, hogy az előző C-ben elfértem, ez meg
kényelmes. Úgyhogy igazából az új C a közeljövő E osztálya: a
tisztességes, emberhez méltó limuzin.
A beltérre nem mondatom, hogy komolyabb lett, mert a Mercedes belsők
ritkán szolgálnak a humor melegágyául.
A (természetesen fullos) tesztautók alapján nem is tudom elképzelni,
milyen egy fapad-C bele, de a valenciai világbemutató tesztautói
elég gusztusosak, talán csak a műszerek csillogó keretén gondolkoztam
el, nem vásári-e ez egy kicsit. A műanyagok parédésak, a bőrök szépek,
a fabetétek elhelyezéséből pedig már kiolvasni vélem a Mercedes
tervezőinek titkos üzenetét: igen, tudjuk, a fabetét gáz, ezért olyan
helyekre raktuk, hogy csak akkor lásd, ha keresed.
Az is alap, hogy az új fejlesztések szépen leszivárognak a
csúcsmodellekből az economy classra, ahol szépen behozzák a
kifejlesztésük árát. A C-be most érkezett meg a S osztály Comand
rendszere, ami olyan, mint a BMW-féle iDrive, csak jobban szereti az
embert.
Van benne hangfelismerő rendszer is, legnagyobb megrökönyödésemre
működik. Az ilyenekkel eddig inkább csak mókázni tudtam, ez a
kezelésre is alkalmas.
Persze ez se tökéletes, legalábbis ami a navigációt illeti.
Összefüggően kimondva csak az angol helyneveket ismeri fel, vagy német
üzemmódban a németeket, Spanyolországban hiába válaszolom a
destination kérdésre, hogy "Benidorm", betűznöm kell:
bí-í-en-áj-dí-ó-ár-emm.
Érdemesebb is kilóér' venni egy rendes, utólagos, érintőképernyős
navit, akkor marad még 35 gigabájtunk a merevlemezen, amin
tárolhatunk zenét. Mert feltöltött navigációval csak négy gigánk
marad.
Abból a szempontból érdemes lehet megfontolni a gyári navigációt,
hogy az a multiplex elektronika része, tehát ha a világítás
fényérzékelője jelez neki,, automatikusan átáll éjszakai képernyőre.
Ellentétben az utólag beszereltekkel, amik maximum azt tudják, mikor
van az aznapra kirendelt naplemente. A C osztályban
valószínűleg a kilométerszámlálót és a kormány szögét is figyelembe
veszi, mert alagútban sem esik kétségbe, hanem korrektül mutatja
pozíciókat. Persze alagutakban rendszerint nincs sok választási
lehetőség, és bőven ráérünk akkor navigálni, ha kiértünk a
szabadba.
A hátsó lámpa az ötajtós Multipláéra hasonlít, de
biztos nehéz semmire sem hasonlító, ugyanakkor jól kinéző hátsó
lámpát rajzolni, ami mercedeses, ugyanakkor C osztályos, elüt az
előzőtől de hasonlít is rá, miközben beleillik a formálódó új
márkaarculatba, anélkül, hogy túl uniformizálttá válna.
Széria a hét légzsák, a Neck Pro fejtámla (ütközéskor előrejőve
blablabla), továbbá hogy vészfékezésnél villog a féklámpa.
Nem ám az elakadásjelző, mint franciáknál, így ez elmegy új
fejlesztésnek. Az extralistán pedig ide is megérkezett a Pre-Safe
rendszer, ami megpördüléskor, vagy az általa veszélyesnek ítélt
helyzetben ránk húzza az övet, felkészül a csattanásra, még sikít is
helyettünk.
A luxusfejlesztések sorában ne feledkezzünk meg a 7 sebességes
automata váltóról, ami most már C osztályhoz is rendelhető.
Ne feledkezzünk meg róla, de ne költsünk rá feleslegesen: hat
fokozat is bőven elég. Annyira bőven, hogy ha a BMW vagy öt éve nem
kezdi árulni hat fokozattal a 7-eseket, még ma is elég lenne a világnak
öt gang.
Nagyon csedes, elöl határozottan tágas, a futóműve pedig
különlegesen finom: a sportos /45-ös gumikkal se rázott vészesen és
lazán csusszant át a fekvőrendőrökön. Igaz, a spanyol fekvőrendőr nem
olyan, mint a mieink, akiknek a kátyúkhoz képest kell elrettentőnek
lenniük, és talán Magyarországon nem lesz majd ennyire kellemes egy
C-drájv. Arra már tényleg egy Avantgarde-ot kérek, hátha meglátnak.
További cikkeink
