A cikkből, amit épp elolvasni készül, nemcsak az derül majd ki,
milyen autó ez a szép fehér kombi Merci, de az is, mennyire
szubjektív az autós újságírás. Van olyan nagy autós médium, ahol
pontosan ezért próbáltatják ki a kocsikat több emberrel, hogy
aztán az egyik sírhasson, mennyire utálta, és hogy azóta is fáj
a háta a kemény rugózástól, a másik meg őrjöngve
mesélje, hogyan száguldozott a versenypályán, és hogy ilyen jó
kocsit eddig nem sokat vezetett.
Postás úr szerint
a C220 CDI-nek két hibája van. Neki nem tetszik a kilincs meg
a cápauszony a tetőn és doszt, egyébként mindennel nagyon
elégedett volt. És itt jön a képbe az egyén, mint szubjektum –
jelen esetben ez én vagyok. Szerintem ez tök másképp van. Mert ha ez
a Merci történetesen Toyota vagy Opel lenne, talán egyet is
értenék, de egy közel tízmilliós prémiumautóval szemben komolyak az
elvárások, és bizony nálam fennakadt a rostán ez meg az.
Azzal egyetértek, hogy az új C Osztály gyönyörű és elegáns, arányos
és lendületes, és ebből a kombi feneke nem von le egy fikarcnyit
sem: pont ugyanolyan esztétikus a T-Modell is, mint
a limuzin. A csomagtér papíron mindössze 30 literrel lett
nagyobb, 485 literes, de a valóságban természetesen sokkal több
fér a kombiba – főleg, ha tetőig megrakjuk – és könnyebben
pakolható, ha pedig lehajtjuk a hátsó üléseket, háromszorosára nő
az űr (1500 l).
Itt most nagyjából be is fejezhetném a cikket, hiszen megvolt
rovatunk lényege, hogy röviden, a különbségekre, újdonságokra
koncentrálva bemutatjuk azokat a modelleket, melyeknek egy másik
változatát korábban már próbáltuk. Itt a fontos újdonság az öblös
far, a többi ugyanaz, de, mivel én sokmindent másképp látok, mint
Rácz kolléga, a cikk még nem érhet véget.
A dízelmotor alapjáraton elég hangos, fordulaton is van egy jól
hallható, mély, búgó hangja. Mivel mérőeszközünk nincs, az egyén szava
dönt. Postást nem zavarta, szerintem egy tízmilliós kocsi utasterébe ne
szűrődjön be ennyi zaj. A motor egyébként nem is jár olyan szépen,
amíg állunk a lámpánál, egyértelműen érezni, hogy időről időre
aprókat ránt a karosszérián.
Az automata váltó néha picit rángatott, néha nagyon lassú volt – ezt
a kolléga is észrevette –, van a Mercedesnek ennél
százszor jobb váltója
is. Egy bizonyos tempó fekszik neki, de ha ettől eltérünk, gyakorta
zavarba jön. Nem különösen rossz, de nem is prémium minőség, ebbe
a kocsiba jobb kéne: ha csillag van az autó orrán, automatikusan
magasabbra csúszik a léc.
A futóműve sem tetszett. A tesztelt példányt AMG sportcsomaggal
látták el, mely az erőteljesebb légterelőkön túl 15 milliméteres
ültetést és nagyobb kerekeket takar. Amikor először mentem vele, arra
gondoltam, a Mercedes az új BMW. A lengéscsillapítók
feszesek, és az egyébként gyönyörű 17-es AMG alufelnire szerelt
alacsony oldalfalú gumik sem segítenek sokat a csillapításban.
Azonban a tény, hogy a futómű relatíve kemény, magában
édeskevés, hogy élményautónak kiáltsuk ki a C Mercit.
A súlyelosztása sem olyan, a motor és a váltó
külön-külön és együtt sem arra valók, hogy állatkodjunk, ráadásul
a kipörgésgátló még kikapcsolt állapotban is beleszól
a vezetésbe. Ez családi autónál mind rendben is volna, viszont
akkor lehetne puhább a futómű, vagyis az AMG csomag megvásárlása
kifejezetten ésszerűtlen döntés.
A kormányzás is elég szimulátoros, vagyis egyedül a futómű
a kakukktojás, minden más olyan, amilyennek rendes családi autóban
lennie kell, szóval tényleg nehéz megérteni, miért nem lett
komfortosabb a rugózás. És ha már a kormánynál tartunk, olyan
kemény bőrrel varrták, hogy először azt hittem, műanyag. Ez volt életem
legrosszabb fogású bőrkormánya.
Gyorsan fellapoztam a régi mercis írásaimat, hogy
leellenőrizzem saját magamat, és megnézzem, esetleg nem állok-e
túlságosan negatívan, vagy túl szigorúan a márkához, de azt
tapasztaltam, eddig az összes autójuk vagy tetszett, vagy nagyon-nagyon
tetszett. Még a kis
B 200 Turbóban is
egyértelműen éreztem azt a felsőbbrendű, higgadt mercédeszséget,
amit ebből a kocsiból hiányoltam.
Ha a C 220 CDI-nek valami kevésbé patinás embléma lenne az
orrán, nagyjából négy csillagot érdemelne, így hármat adnék neki, ha
a rendszerünk képes lenne elfogadni többféle értékelést. Négy és
felet, mint Postás úrtól, tőlem egészen biztosan nem kapna. Ebből is
látszik, mennyire mást keresünk egy autóban, mennyire más szempontok
alapján értékelünk.
Olvasóink írták
Szemet gyönyörködtető külső, prosztó belső
Futómű, útfekvés kényelmes, rendben van; az ülések annál
kényelmetlenebbek
Írjon ön is
ítéletet
Szerintem a C Merci gyönyörű, elegáns, talán a legszebb
formájú autó a kategóriájában, de ezzel a motorral és
váltóval hiányzik belőle valami, ami miatt nem tudok úgy tekinteni rá,
mint egy igazi, felnőtt Mercedesre. Biztosan van a C Osztályból,
amelyik jobban tetszene – valószínűleg az erősebb dízelmotoros is
nagyságrendekkel kulturáltabb és a benzinesek között is tudnék
csemegézni –, de ez a 220 CDI nálam nem nyerő.
További cikkeink
