Kiénekelni a Jazzt Soma szájából

2005.03.09. 09:18
Rövidebb, mint egy régi Swift, másfélszer akkora súllyal. Ötüléses üzemmódban négy utas ölheti meg a macskát, ha már egyikük sem tudta becsukni a műszerfalat.

Arról beszélgettünk a minap a kollégákkal, hogy a gyermekvállalásnak az összeizzadós percek utáni részére is megértünk-e már. Én hemperegni, pusziszkodni és iskolába járni kizárólag kutyákkal szeretek. Képzelhetik, hogy vagyok akkor a családi szuperminikkel.

Gyanakvó megvetéssel nézek minden praktikusnak tervezett autót, amióta kiderült, hogy a célszerűség és az egyéniség - pláne a szépség - miféle autótervezési ellenpólusok. Itt van mindjárt az Opel Meriva , öt huncutul átrendezhető üléssel, kevéssé inspiráló külsővel, a csúfsága mellé ráadásul még célszerűtlen Ford Fusion, és a váratlanul zseniális Jazz, amit ellenpéldának végig a kezem ügyében fogok tartani.


Mosogép-motívum és a mindenki által lecsukni áhított műszerfal

A kisautó elvileg divatcikk, de ahol nem futja divatminire a családi egyterű mellé - a háztartások jó 95%-ban - ott hatalmas keletje lehet egy variálható belsejű, tágas, olcsó fenntartású kisautónak, ami elég célszerű ahhoz, hogy apu okos választásnak gondolja, és elég szexis ahhoz, hogy anyu beleszeressen a színébe. Egy szerelemből megvehető észautóra. Ami nem a Jazz. Nem is értem, hogyan várhatott eddig a Renault, tízegynéhány évvel a Twingo és a Scénic után.

A Modus tojássárgájába mártva, lisztbe és zsemlemorzsába forgatva is messze a legkedvesebb arcú minden hasonló autó közül, az esetlen báj pompás megtestesítője, amilyen egy erősen ittas Kylie Minogue lehet. Miközben mindenki sietve fehéríti az indexburákat, a Modus rikoltó sárga szemöldököt csinál belőlük, hűtőrácsból cicabajuszt, márkajelből orr lukat.

Modus vs Jazz

A legolcsóbb Modus 2,99 millió, a legolcsóbb Jazz 2,66. Mindkettő 1,2-es, 80 le körüli, nagyjából ugyanúgy mennek. A Jazz kicsit hosszabb, a Modus valamivel szélesebb és jó sokkal (7 cm) magasabb. Helykínálatban vastagon nyer a Jazz, tágasabb, mint a leghátra tolt székű Modus, és közben kétszer akkora a csomagtartója. Ráadásul a hátsó üléseit nem viccből lehet hajtogatni, hanem valóban értelmes módokon, hihetetlenül könnyen. Így, hogy még sokkal olcsóbb is, nem lehet kérdés, hogy melyik a jobb vétel. A szerelemfaktor kiiktatása esetén, persze. A Modus mellett szól a külső-belső dizájn, ellene az ára, a Jazz mellett a belméretei és a megbízhatósága, ellene Soma. Ki-ki döntsön kedve szerint. Vagy vegyen Merivát. Nem, akkor inkább mégis Soma.

A Modus-fenék a legjobb a mai Renault-k között, vidám, kerek, harmonikus. És felárért duplán nyílik, a hagyományos módszer helyett lenyithatjuk pusztán az ablak alatti részt is, aminek tényleg semmi értelme (az istenért, nehogy valaki elhiggye, hogy tényleg a szűk parkolóhelyen zajló pakolászáshoz van), de gyönyörűen idézi a régi Minit. Az elöltöltős mosógépet ábrázoló hátsó lámpák csodásak, és az is nagyszerű, ahogy ugyanez a forma visszajön bent a középkonzolon.

A kategória legmókásabb és legszebb kasztnija az egyik legmodernebb platformon van, a Modust a Nissan és a Renault új közös kisautó-alapjára építik, amire az új Micrát is. De míg a Micra bohócforradalmár külseje rekordsebesen avult el, a Modus kedélyes harmóniája tartósabbnak ígérkezik. Ugyanerre az alapra érkezik jövőre az új Clio , amit eleve laposabbnak és sportosabbnak terveznek, praktikusnak úgyis itt a Modus.

Szerkesztőségi ellenvélemény

Szerintem ellenkezőleg. Nekem a Micra valahogy napról napra jobban tetszik. Csajos, persze, de attól még jó, és feketében tulajdonképpen már egészen uniszex. Nálam inkább a Modus az elavulási esélyes, ha fogadni kéne. Nagyon friss, ötletes és bátor, de mintha ez a dizájn szólna inkább a pillanatnak.
-winkler-


Ketten terpeszkednek
vagy hárman
lábatlankodnak

Praktikusnak, he? Csúsztatható hátsó üléspad már a Micrában is volt, a Modusét viszont nem csak előre-hátra lehet húzogatni, hanem szét is lehet tárni, hogy szélesebb legyen. Ez az úgynevezett ötüléses üzemmód, mely valóban öt ülést kínál - két utas számára. A kiszélesítéshez ugyanis előre kell húzni az ülőlapot, és ekkor három ember csak a lábak lecsatolása után fér el. Hátratolt üléssel viszont iszonyúan kényelmes két embernek hátul, kacaghatnak is jókedvükben az ilyenkor megszűnő csomagtartóban halálra lapított házimacska balszerencséjén.

Bizony, utas- és csomagtér egyszerre nem tud lenni a Modusban, de annyira jó hangulatú és szép a belseje, hogy ez szinte egyáltalán nem számít. Egyhangú szerkesztőségi kedvenc a retro drapp szövetkárpit, amiből ráadásul viszonylag sok is van. Szemre csodálatos, a viccesnek és a szépnek egészen ritka keveréke. És tapintani is jó.


Muhahaha

Elöl a kárpit öröme mellé tényleg tág teret kapunk, határozottan nagy és komoly autó benyomását kelti a Modus. Amíg az ember észre nem veszi a hihetetlenül komikus szarvacskákat, amik a kormány mögötti bajuszkapcsolókat parodizálják, és rövidebbek, mint a kisujjam. Vagy amíg az utas meg nem próbálja becsukni a műszerfal fedelét, az egészet elrejtve szem elöl - ezt ugyanis nem lehet megcsinálni a Modusban, de a műszertető formája olyan ingerlő, hogy kivétel nélkül mindenki kipróbálta.