Minden nemzet legbuzgóbb kisautógyártója, Olaszország tehetetlen dühvel szemlélte a Trabant 601 fantasztikus sikerét. Az érthetetlen, sokéves sorban állás, a másodkézi piac virágzó volta (nem ismerve a valódi okokat) addig ingerelte az imprelista-kapitalista bagázst, míg előálltak a méltó válasszal.

hirdetés

Kocka-Pandát tesztelni Olaszországban érdemes. Itthon mutatóba
is alig akad; az iszonyatos dobozforma miatt bármi mást szívesebben
választottak a használtautók közt turkáló honfitársaink. Ha tudnák,
hogy szülőhazájában micsoda dics övezi! Igen, Itáliában más a helyzet:
az 1980-2003 között gyártott első Panda az olasz vidéki élet szerves
része.

Tehát jól megérdemelt toscanai pihenésünket időlegesen megszakítva
Pandát próbáltunk. Lett volna jobb dolgunk, de hát a kötelességérzet...
Az élet hozta; éppen ez a pompás mattpiros hétötvenes szállásadóink
második autója.

Bár első látásra inkább elhanyagolt, "fellelt állapotú" veteránnak
gondolnánk. Pedig nem, láttam a forgalmiját. A minden külső felületén
egyformán matt fényezést (muhaha, hol a fény?) terjedelmes rozsdasebek
borítják.
A korrózió szokásos támadási felületein (ajtók, sárvédők) kívül
különös módon a motorházon, sőt a tetőn is kialakultak apróbb-nagyobb
oxidációs szigetek.

A megmagyarázhatatlannak vélt jelenségről a tulajdonos, Roberto
oszlatta el a homályt. Egykori munkaadója (egy műszaki
szakközépiskolában volt tanár, amíg negyvenpár évesen nyugdíjba nem
vonult) a közeli Piombino városában tartja fenn az intézményt, ahol
borzalmas vasmű ontja magából a káros kigőzölgéseket. A szállongó, majd
az érzékeny felületre letelepedő, agresszív kémhatású pernye,
illetve a mérges gázok és a csapadék elegyéből létrejövő savas eső
okozta az autó védőrétegének gyors pusztulását. Meg persze a toszkán
nap.

Dehogyis, nem valamilyen ferde ízlés indokolja a fantasztikus
Panda-populációt. Míg a városokban a Cinquecento ("ötszázas"),
vidéken a Panda az optimális Fiat. A robusztus felépítés, a
jókora hasmagasság tökéletesen alkalmassá teszi a haszonnövénytáblák
közötti földes-murvás utak bejárására. A macskakő sem jelent neki
problémát: pattog ugyan, mint egy fröccsöntött kerekű játékdömper, de a
legélesebben türemkedő kőszegély is csak vágyakozva nyúlkál az alja
után, elérni képtelen.

A megbízhatósághoz

nem fér kétség

Mellette szól a megbízhatósága is. Roberto szentül állítja, hogy
kizárólag benzinre kell költenie (arra sem sokat), meg néha
(húszezrenként) lecserélik az olajat. Azért én néznék egy új
ékszíjat (tisztesen visít beindítás után), és a kapcsolók környékén is
tapasztalható némi makacskodás.

A fentiekben felsoroltuk a Fiat Panda összes erényét.
Összefoglalva, még egyszer, hogy a hamarosan következő kritikai
észrevételek mellett a dicséret ne legyen annyira elenyésző:
igénytelen, mint egy teve, kicsiny, köpcös teste viszonylag erős, és
olyan ronda, hogy nem sajnálják a dűlőre belógó rekettyéssel
összekaristoltatni.

Kezdjük a becsmérlést a belsővel. Sajnos tesztautónk túlságosan
kifinomult szériából való, de muszáj az egyszerűbbről is beszélni. A
Panda megjelenésekor olyan jelentősnek érezték az eleddig
kiszolgálatlan mezőgazdász-célközönséget, hogy kempingszékkeretekről
legombolható huzattal és ugyanúgy eltávolítható szövet "műszerfallal"
szállították.

Ha eddig pörölt is signora Contadina signore Contadinóval
(contadina /nőnem/, contadino /hn/ jelentése: paraszt), mert
utóbbi véletlenül sártól vagy ganétól szennyezett öltözékben ült be az
autójába, mostantól hallgass volt a neve. Ha nem tetszett neki,
lecsatolhatta a huzatot, és mehetett a patakhoz sulykolni, vagy
hajíthatta a mosógépbe. A vascsövekből összeállított vázra húzott
vászon persze korlátozott kényelmet kínál.

De mindez ésszerű kompromisszumnak vélhető a műszerfalhoz képest.
Amely
a legszükségesebb kijelzőkből (kilométer- és benzinszint), illetve
kapcsolókból áll. És két tasakból. Kicsia vezető ajtaja mellett
(belefér egy tízes papírzsepi, egy csomag rágó, és szuszakolva egy
kisebb erszény), nagyobb az utas előtt. Ide keskeny tárgyainkat
helyezzük (térkép stb.), de óvakodjunk a túlterheléstől, a szövet
szakítószilárdsága véges.

Rádiónak e konfigurációban nincs helye. Jobbra odaberhelhető egy
dobozka, abba belecsúsztatható a fejegység. Szép megoldás; olyan, mint
annak idején a '79-es Skoda 120-asomon a kisipari középkonzol. Most
döbbenek rá, milyen túlzó szigorral ítélkeztem korábban a zárható
kesztyűtartó hiányáról
ennél az AX-nél ...

Komfortérzetünket jelentősen befolyásolja a környezet. Nem kell
hozzá sok: könnyen tisztítható (és tisztán tartott) burkolatok;
nem túl szűk, nem túl tág hely; optimális szellőzés. Nos, ha ezt
az elvet vették alapul a Panda tervezésekor, tökéletes munkát végeztek.
A belső burkolat jelentékeny része vizes ruhával tisztítható, fényezett
felület.

A függőleges síklapokkal határolt fülke a 3,4 méteres hossz ellenére
kifejezetten tágas. Az utasülés tulajdonosának végképp:
a máshol erőszakosan felé nyomuló műszerfal itt üres vászontáskaként
csüng. A friss levegőhöz az első oldalablakokon túl igen elmés, a
Fiatoknál visszatérően alkalmazott megoldásként az A-oszlopok mellett
közvetlenül is hozzájuthatunk. Ráadásul itt nem is kell a 128-asokéhoz,
Zastavákéhoz hasonló légcsatorna: idekeveredik az oxigénmolekula, fel
sem ocsúdik, és 3 centivel arrébb már bent is van a fülkében.

A menetdinamika szó tesztautónk esetében maró gúnnyal terhes
kifejezés. Bár gyorsan visszatolható a szívató pöcke, melegen sem
igazán virgonc. Biztos vagyok benne, hogy egy közepesen lepukkant Trabi
mosolyogva bodorítaná kékes füstpamacsait a lemaradó Panda 750 orra
alá. Egy nagyobb kört szándékoztam tenni a potyaautóval; félúton
visszafordultam. Féltem, hogy értesítik a csendőrséget, olyan régen
eltűntem. Hetvenig még mutat valami igyekezetet; tulajdonképpen százat
is megy, de akkor már olyan hangos ordítással pótolja a lendületet,
hogy minimum másfélszeres tempónak érződik.

A 770 köbcentis változathoz is ötsebességes váltó tartozik.
Minden idők legkisebb váltógombjával, beleértve a KCR daruk zsugorított
pingponglabdányi méretű kezelőszerveit. A hosszú rúd kezelése a
padlóváltós Wartburgok szomorú emlékét idézi.

Az egyenetlen murván stabilitást biztosító futómű a sima aszfalton
váratlanul veszít jó tulajdonságaiból: megy mindenfelé, csak egyenesen
nem akar.
A keskeny abroncsok kanyarban nem nagyon akadályozzák a
sodródást. Szerencsére akusztikus riasztórendszer informál az ív
túl gyors megközelítéséről: a gumi sivalkodik, ahogy megkezdjük a
kanyarodást.

Kapjunk ilyenkor a fékhez: nem is olyan rossz. A Trabant
601-esénél biztosan jobb, hisz' ott elöl is dobokkal imitálják a
fékrendszert, itt pedig jóval harapósabb a 227 mm-es tárcsa van. Súly,
gumiszélesség, sprőd rugózás - mind hasonló, csodát ne várjunk.

A passzív biztonságról a tervezőknek 1980-ban más fogalmuk volt,
mint manapság. Isten ments!, élő töréstesztnek alávetni, horpadós
lemezei nem sok védelmet garantálnak a bent ülőknek. Még inkább
érvényes ez a féktávolságon belül elékeveredő organizmusokra. Nagyon
ijedt vagy nagyon nyugodt állatok megúszhatják a kalandot, ha nem
magasabbak egy arasznál, és nem a kerekek tiporják laposra őket. Minden
másnak biztos a gyors halál a függőleges homlokfalon.
Biztonsági öv van. Más semmi. Hol is lenne a légzsák?

Az olasz mezőgazdászok által nagyra becsült Fiat Panda hazánkban
méltatlanul kis szerepet játszik a közlekedésben. A
használtautó.hu portálon a cikk
írásának pillanatában hirdetett 2219 Fiatból 22 darab (+ 6 Seat
Marbella) képviselte az azóta csak teherautó -felépítményeknél látott
Panda-formavilágot. Pedig nálunk is sokan élnek növénytermesztésből,
állattartásból.
4 GEV-ládányi termény kacagva elhelyezhető a felhajtott hátsó
üléssel megtöbbszörözött csomagtartóba. Szabvány nyúlketrecben
többalomnyi szaporulattal közelíthetjük meg a piacot vagy a felvásárló
telephelyét.

Sertésből akár kettőt is elvisz, ha a böllér előbb intézkedett a
ficánkolásra hajlamos haszonállat megboldogulásáról. Ha pedig a
horgászat lenne a hobbim, semmi mással nem vágnék bátrabban neki a
felázott töltésnek, mint egy Panda 4x4-gyel.

Látható a széles felhasználási terület, valahogy mégsem tudom
elképzelni, hogy e cikk hatására olvasóink hanyatt-homlok rohannának
Olaszországba, fiatalabb évjáratú Pandákért.
Ezek szerint hiúbbak vagyunk, mint a taljánok: ha már egy
törpeautó gondoskodik a família szállításáról, legalább legyen
csinosabb.