Itt a Peugeot. Sorra nyerik WRC-jükkel a rali-világbajnoki futamokat. Na jó, mostanában már nem annyira, de akkor is begyûjtöttek már néhány világbajnoki címet, csapatszinten is. Az utcai típusaik között mégsincs jó ideje egyetlen rendes izomgép sem, mert a 138 lovas GTI azért csak harmatgyenge próbálkozásnak számít egyes, esetleg szintén ralibajnok vagy honfitárs kategóriatárshoz képest (RenaultSport Clio: 170 le, Mini Cooper S 164 le). A négykerék-hajtásról meg már rég lemondtak a fanatikusok is. Tudják, hogy a padlólemez az autó egyik legdrágább alkatrésze, és senki sem fog kis szériában újat gyártani (kis kivétel: Renault Clio V6, középmotorl, hátsókerék-hajtás dupla áron).

Ezért aztán hideg reszketés futott végig a tarkómon, mikor megkaptam az új 206 RC bemutatójára és tesztvezetésére szóló meghívót a Hungaroringre. Mindössze annyi derült ki az autóról, hogy 180 LE búvik meg benne, mégis megkönnyebbülve sóhajtottam fel: végre! Másodszor akkor sóhajtottam fel ugyanígy, mikor kiszálltam az autóból a Ringen, és elindultam hazafelé. Közben ugyanis sok minden történt.

A kiállított példányra vetett elsõ pillantásnál már éreztem, itt nem valami nagy volumenû fejlesztésrõl lesz szó, hanem amolyan hiánypótlásról. Csak azt nem értem, miért most készült el ez a típus. Legalább három évvel ezelõtt meg kellett volna születnie. Késõbb kiderült, hogy a szóban forgó 180 LE-t a már futó GTi motorjából bányászták elõ a változó szelepvezérlés segítségével. Eddig biztos a fõtengely alatt, baloldalt a sarokban bujkált. A 202 Nm-t toló motorról talán ennyit elég is, hiszen az adatok majd pályán úgyis bizonyítanak.

A belsõ a már megszokott 206-dizájn némi bõrrel és karbonnal. A mûszerfal bõrborítást kapott, ahogy a kormány, a váltógomb, és a szoknyája is. Ezek sportautóknál már alapszintû dolgok. Ahogy az is, hogy az üléseket is át kell alakítani. Valamiért a székfejlesztõk azt hiszik, attól lesz sportos egy ülés, ha van rajta válltámasz, meg rés a váll fölött a biztonsági övnek, ami nem is ott bújik át, hiszen akkor a hátsó ülés funkcióját veszítené. De így legalább a lehetõség adott a tuningüzletekben kapható hárompontos automata öv installálására. A 206 RC-be készített ülésekkel semmi baj nincs. Kényelmesen, keményen tartón és szépen kárpitozottan ölelik körül a volán mögé ülõt. A másik oldalt nem próbáltam, de valószínûleg ott is ez a helyzet.

"Kívül sportos, belül elõkelõ" - írja a sajtóanyag. Nos, ha ez a belsõ az elõkelõ, akkor a külsõ valami ultrabrutál kellene legyen. De nem az. "A feltûnéstõl mentes küllem a sportos karakternek megfelelõ" - tesz helyre a sajtóanyag egy mondattal késõbb. Így persze már érthetõ, hogy a 17 colos felnik (205/40), a távcsõ alakú kipufogóvég és a hátsó spoiler kivételével miért nem találni más szembeötlõ különbséget az 1.1-eshez képest. De vajon miért álltak meg itt a gyár optikai tuningolói? Hogy szabad kezet kapjanak a cicásító tuningmesterek? A túlzottan leültetettnek korántsem mondható futómû meghagyja a lehetõséget a küszöb mögé szerelhetõ neonnak.

A felniken jól mutatna a világító szelepsapka és a fehér tollal kiszínezett Pirelli felirat, feltéve, hogy "ez a legjobb választás, ha a maximumot akarjuk kihozni a felfüggesztésekbõl". Mögé pedig a perforált féktárcsát utánzó alulemezt javaslom, hogy nagyobbnak mutassa a 17 col mögött szerénykedõ féktárcsát. Az esõérzékelõs ablaktörlõt meg kimondottan feldobná, ha pirosan világítanának a mosóspricnik, és már csak az antenna végére kellene egy-két kindertojásgumó, hogy tényleg sportos legyen a külsõ.