Komótos kilométerfaló

Teszt: Peugeot 406

2001.03.30. 10:02
A rövid teszt előtt alaposan körbejártam a tesztautót, a felülről második Peugeot 406-ot, és kerestem a Taxi 2 című filmből megismert, százméteres repülésekre alkalmassá tevő szárnyakat. Nem találtuk. A belső visszapillantó mögül lehajtható repülő-műszerfal is hiányzott. Ettől eltekintve azonban megértjük a filmbéli Daniel taxisofőr típusválasztását. A Peugeot 406 pöpec egy autó.
 
   
   

A Luc Besson producálta Taxi 2 megdöbbentően sikeres a mozikban, pedig ennyire béna filmet rég láttam már (Egoaxa és Níno Karotta kollégák rosszallóan csóválják fejüket, és az Index filmkritikusa is kíméletesebb volt). Ez az a film, ami felvállalja, hogy nonpluszultra autós jelenetekkel óhajt szórakoztatni, ám mindezt közepesen hiteltelenül teszi. Hagyján, hogy a japán rosszfiúk Mitsubishi Evo VI-osai a maguk per-35-ös gumijain vidáman, szálszakadás nélkül közlekednek a lépcsőkön, de amikor a jófiú Daniel 406-os Peugeot-jából gombnyomásra kiemelkednek a szárnyak...

A rövid teszt előtt alaposan körbejártam a tesztautót, a felülről második Peugeot 406-ot, és kerestem ezeket a százméteres repülésekre alkalmassá tevő szárnyakat. Nem találtam. (Lehet, hogy csak a csúcsmodellen, a 3.0 V6 motoros változaton széria?) És a belső visszapillantó mögül lehajtható repülő-műszerfal is hiányzott, ettől eltekintve azonban az autó kiérdemelte a P (pö) mint "pöpec" jelzőt.

 
   
 

Bár a 406-os nem új típus, formái frissnek, kortalannak hatnak. A legutóbbi frissítés éppen csak leheletnyi volt, de többre nem is volt szükség: ebbe az autóba így is különösen gyakran pillognak át a lányok a piros lámpánál.

Az autó belül kicsit kevésbé igényes, különösen a műanyagból készült műfa betétek irritálóak, amelyek nemcsak a Supreme nevű csúcsfelszereltséghez járnak, hanem már az alap Sphere-ben is benne vannak: aligha ússzuk meg őket. A bajuszkapcsolók kivételével viszont az ergonómia tökéletes: végre egy autó, amiben még az automata klíma vezérlését is viszonylag egyszerűen el lehet sajátítani.

A bajuszkapcsolókkal viszont több gond van, és mindegyiknek ugyanaz a forrása: az autó túl van zsúfolva extrákkal. Először is, bajuszkapcsolóból négy darab van, a szokásos kettőn kívül oldalanként még egy-egy, a hagyományosak alatt , amiből következik, hogy beszálláskor legalább egyet leverünk a térdünkkel.

 
   
   

Másodszor, a bajuszkapcsolók még így is közel vannak egymáshoz, így az ember - legalábbis ha olyan született kétbalkezes mint e sorok írója - az ablaktörlő bekapcsolása helyett mondjuk könnyen lemezt válthat a (széria) CD-váltóban, ami esőben nem nagyon hasznos dolog.

Harmadszor, a rengeteg szolgáltatás miatt minden karocska ezer dologért felelős, húzásuk, tolásuk, nyomásuk, csavarásuk mind-mind újabb funkciókat aktivál, és ennyi mindent megjegyezni, pláne egy rövidteszt során, komoly IQ-bravúrt jelent.

Mindezért viszont kárpótolnak a szolgáltatások. Először is az intelligens ablaktörlő. Ami esőben automatikusan elindul és a lehulló vízmennyiség arányában szabályozza a törlés intenzitását. (Elvileg. A teszt alatt - bár autentikus esőtáncot jártunk - sajnos egy csepp eső sem esett, így erről a funkcióról nem tudunk mit mondani.) Másodszor a kormány mellől távirányítható hifi. Harmadszor a tempomat.

 
   
 

Amíg nem vezettem tempomatos autót, meg voltam róla győződve, hogy újabb ámérikai hülyeséggel állunk szemben, ami ráadásul még veszélyes is. Hát, ez a nézetem erősen megváltozott. Az M1-esen, közepes forgalomban például kifejezetten élvezetes volt a robotpilótára bízni a sebességtartást. A 406-os tempomatja valóban hajszál pontosan a beállított értékhez rögzíti a sebmérő mutatóját, csak a fogyasztásmérőn követhető, éppen mikor ad gázt vagy éppen motorfékez az automatika.

Az autópálya különben is a Peugeot 406 2.2 kedvenc terepe. A nyomatékos (217 Nm/3900), erős (160LE/5650) motor a német autópályákra való magas utazósebességet is gond nélkül tartja, miközben szinte zajtalanul suhan: a karosszéria merevsége miatt semmi belső zörej (nyöszörgés és társai) nem hallatszódnak, a motorhang visszafogott, a szél- és futóműzaj minimális. Az ülések nagyok és hosszú távon is kényelmesek, kivéve a kartámaszt, amit ha lehajtunk, a sebességváltás komoly nehézségekbe ütközik. Ilyenkor lenne jó egy automata váltó, de azt a Peugeot csak a 2.0 literes motorral párosítja.

 
   
   

A remek futómű miatt a kanyargós országút is fekszik az autónak; még a téli gumikkal is stabilan, kiszámíthatóan kanyarogtunk a Dunántúli dombságon, köszönhetően az igényes, többlengőkaros hátsó kerékfelfüggesztésnek. A Taxi 2-ben látható jeleneteket azért nem próbáltuk utánozni: ehhez a változathoz a komótos kilométerfalás illik. Különösen előzésekkor derült ki, hogy bár dinamikusan autózható a 406, sportkocsisan robbanékonynak nevezni költői túlzás volna. Ebbe valószínűleg az 1370 kilós önsúly is belejátszik (objektíve), illetve az, hogy a padlógázas üzemmódban sem erősödik fel a motorzaj (szubjektíve).

Normális, traffipax-barát sebességeknél rendben van az autó fogyasztása, még a 120-130-as tempónál sem mutatott a fedélzeti kompjúter fogyasztásmérője 7 liternél többet, ám a tartós magas sebesség, vagy a sportos-dinamikus stílusú autózás sokba kerülhet. A városi használatot is elsősorban a magas fogyasztás teszi meggondolandóvá, bár a futómű itt is ámulatra méltót teljesít: a Peugeot-t vezetve az ember nem is érti, az Autódoktornak miért van annyi baja a pesti utakkal, amikor azok annyira simák és jó minőségűek...

 
   
 

Mindent összevetve, a P406 2.2 Supreme klasszikus túrakocsi. Baromi kényelmes, emberes a csomagtartója, jó erőben van a motorja. Tudásához, felszereltségéhez képest az ára is méltányos (6.6M).

Csak egy volt a baj: mint a Taxi 2-ben Daniel a maga 406 szpesziáljával, mi is gyakran kerültünk összeütközésbe a rendőrséggel.

Peugeot 406 2.2 Supreme főbb műszaki adatok:
Hengerűrtartalom: 2230 cm3
Teljesítmény: 116 kW (160) LE/5650 f/perc
Max. nyomaték: 217 Nm/3900 f/perc
Menetkész önsúly: 1370 kg
Max. sebesség: 214 km/h
Gyorsulás, 0-100 km/h: 9.6s
Fogyasztás (város/városon kívül/vegyes): 12.2/6.5/8.6 l/100km
Tesztfogyasztás: 9.8 l/100 km (10% város, 60% autópálya, 30% országút)
Ár: 6.6 millió forint

A Supreme változat felszereltsége:
automata légkondi, négy légzsák, ABS, fedélzeti számítógép, kormányról távirányítható rádiómagnó + CD-tár (RCM2), tempomat, motoros ülésállítás, esőérzékelős automata ablaktörlő, elektromos csomag (távir. kp. zár, 4 el. ablak, fűthető-állítható külső visszapillantó), elektrokróm belső visszapillantó (fényre sötétedő), ködfényszórók, fűthető első ülések.

A Peugeot 406 Supreme 2.2 a Peugeot kínálatában:
a 2.2 motor csak a Supreme felszereltségben létezik, ezzel tehát nincs gond. Viszont ami magát a motorválasztást illeti, a 2.2 literes motor nem a legjobb ajánlat a 406-osok közül, ha a költségeket kiemelt fontosságúnak tekintjük. A kétliteres benzinmotor 137 lóerős, viszont a Supreme felszereltséggel 380 ezerrel forinttal olcsóbban kapjuk meg, kötelező biztosítása pedig (a Hungária biztosítónál, budapesti, 30 éves tulajdonost és A0 kategóriát feltételezve) éves szinten 27,120 forinttal olcsóbb. Persze kérdés, hogy aki bőven 6 millió felett vásárol autót, annak ez a néhány tízezer forintos költség mennyit számít.

Néhány konkurens márka árajánlata (azonos méretosztály, hasonló motorteljesítmény és felszereltség):
Peugeot 406 Supreme 2.2 (160 LE): 6,600,000
Alfa Romeo 156 2.0 TS Distinctive (155 LE): 6,735,000
Audi A4 1.8T (150 LE): 9,190,000
BMW 320i (150 LE): 9,490,000
Ford Mondeo 2.0 Ghia (145 LE): 5,860,000
Honda Accord 2.0i ES (147 LE): 7,280,000
Opel Vectra CDX 2.2 16V (147 LE): 7,226,800
Volkswagen Passat 1.8T Highline (150 LE): 7,550,000
Volvo S40 2.0T (165 LE): 7,290,000