Nem titok, hogy a célcsoport a gyengébbik nem. Vezetőoldali sminktükör van, kell-e más bizonyíték? Egy ujjal tekerhető volán, puha futómű, ezerszázas motor: nem a pályahangulat alapjai. Igaz, hogy sportverzióként adták, de a szervója úgy viszonyul a sporthoz, mint gyurmapöcs a csoportszexhez. Az alfás ívű tizenötös felnik erős túlzásnak hatnak. Ez van: farokidom, fémpedálok és alupapucs; hadd érezze magát versenyzőnek anyuci, ha a csemetéket leadta az isiben.

Már egyesből felkapcsolva meglep a váltó finomsága. A fokozatokat végigböködve is marad a mosoly, pontos, jó kapcsolási érzést ad a bowdenes szerkezet. Legalább ez legyen rendben, ha már a kuplung kiengedése után nem történik semmi. Majdnem egy tonna a kocsi, a négy hengerke megszenved a mozgatással. A nagyvárosi forgalomban a kettes még szimpatikus, lámpánál meglódul vele, aztán hármasban már kapkodja a levegőt. A maradék fokozatokat ne is háborgassuk, tisztességes előzéskor még országúton is a harmadikat kívánja. A 65 lóerő ennyit tud. Nem kevés, csak sok neki a teher.

Már a középtempón vett kanyarok is olyanok, mintha zselébe hajtanánk, sokat áldoztak a komfort oltárán, de borulási érzés magasabb sebességnél sincs. A futómű elöl McPherson, hátul torziós tengelyekkel összekötött hosszlengőkaros felfüggesztés.

Úgy tűnik, az előző széria óta sem lettek szerényebbek a KIA PR-osai: állításuk szerint csomagtartóként összesen 882 liternyi tér használható ki. Persze, persze, megnézném anyámat, ahogy a supermarket parkolójában trükközik a 40/60 arányban dönthető ülésekkel. A valóság teljesen más. A húsz centis kalaptartó alatt saccra fél kenyér fér el. Komolyabb bevásárlások alkalmával mindenképpen be kell vetni a hátsó ülést. Babakocsi, gyerekbicaj – ezeket inkább tartsuk a sufniban, itt még pótkeréknek sem jutott hely. Pontosabban valami gödröcskét kiképeztek, de ott csak "Abroncstömítőanya" utazik. Hát igen, egy betű lemaradt, ettől függetlenül anyám nagyobb zavarban lenne a flakontól, mint egy esetleges kerékcserétől.

Szebb lenne háromajtós kivitelben, de a hátsó lócán így elegánsabban lehet helyet foglalni. 176 centimmel még éppen elférek magam mögött, igaz, a térdem pont vesemagasságban támaszkodik a kárpiton. Hosszabb útra csakis a vezetőülésen lennék hajlandó, igaz, örömet akkor is csak a fogyasztásban lelnék. Az öt és fél literes átlag valóban szimpatikus.

Sajnálom, nem megy másképp, csak férfiszemmel tudom nézni a kocsit. Ha azt szeretném, hogy asszonypajtás légzsák óvta, minőségi környezetben fuvarozza gyerkőceink, és bonyolítsa a hátország ügyes-bajos dolgait, akkor reális választás a KIA Picanto. Két milliónál indul a fapados modell, de tesztautónk, az 1.1 EX Sport megnyalja a három misit. Itt kezd vesztésre állni a játszma, és ad mattot a matek: plusz négyszázezer, és háztájon a 100HP blöffmentes sportossága. Igaz, akkor én mennék el tejért.