Először röhögőgörcsöt kaptam - az első kétszáz méter kissé sokkos állapotba hozott. Idegesítő váltó, fék of hell, a világ egyik legundorítóbb kormányáról pedig az első megállásnál kiderült, hogy valójában bőr. Biztos van olyan testápoló, amitől gusztusosabbá válik, de egy tesztautóval mégse mertem kísérletezni.

hirdetés

Kia Picantóba nem éjjel kell beülni, ahogy én tettem, elsőre,
miután a kollégák jók kipicantózták magukat, és a nap már rég lement.
Hanem nappal, amikor a külső dizájn számos finomságát is értékelni
tudjuk, nem beszélve a belsőségekről.

Kicsit mint a
Yaris, meg a
C2-es, meg még
mint egy csomó Európára tervezett gusztusos kisautó. Nagy,
inkább szögletes, mint cicás szemek (ez az, hajrá, csak így tovább,
dizájner!), szép játékok az oldaldomborításokkal, kicsit puntósra
húzott keretű hátsó oldalablak és a magasságot hangsúlyozó hátsó
lámpák. Jól állnak neki a
Saab 900 Aeróról lopott kerekek , igen, tulajdonképpen ez egy szép
felni, jut eszembe, ezek szerint nem is utálok automatikusan minden
háromküllőst.

Jól sikerült a típusjelzés tipográfiája, bár a Kiánál ezen a ponton
mindig lehet egy alfejezetet nyitni a helyesírás kapcsán. Tehát a
Sorentót kér r-rel
kellett volna írni,
olyan szó pedig, hogy
picanto, nincs sem az olaszban, sem a spanyolban, a pikáns
mindkét nyelven
picante. Viszont valami miatt latinos autónévnek sokan szeretnek
o-végződést, nyiván mert autó.

Egy ponton emelkedik ki a Picanto a gusztusos kisautók
mezőnyéből, és az az orra, konkrétan a hűtőrács. Igen, igen, igen,
lehet, hogy csak belemagyarázom, de szerintem itt döntötték el, hogy
vállalják a koreaiságot, mégpedig büszkén. Nincs leírva sehol, hogy egy
koreai piacra szánt limuzinnak ilyen rácsos-csicsás-barázdás orra kell
hogy legyen, de a Daewoo is csinált már hasonlót (
Evanda), meg az
interneten keresgélve láthatunk hasonló elejű, a maguk rémisztőségében
is egyfajta tagadhatatlan sármmal rendelkező tepsi-limuzinokat.

Byung Yun-min mélyen Csernus doktor szemébe nézett, és
bevállalta: koreai autónak koreai orrot. És esküszöm, nem néz ki
rosszul; a legkevésbé sem csúnya, legfeljebb szokatlan. Az ember egy
konzervatív állat, és nem szereti az ismeretlen dolgokat az ismert
helyett, a legjobb, ha a forradalmat retróba csomagolják neki, mert
akkor simán megeszi. Így hát azt mondom, ez a hűtőrács szokatlan, de
szép és vidám.

Az anyagválasztás, hmm, érdekes. A műszerfalborításnál a Kia
rájött ugyanarra, mint a Volkswagen: tulajdonképpen mindegy, miből van,
ha optikailag javítunk rajta. A Picanto szélvédő alatti műanyag lemeze
olyasmiből lehet, mint a Deákné vászna, viszont megrücskösítették, és
így egész gusztusos tapintású és kinézetű lett. A kormány alatti,
világosabb műanyag hasonlóan járt, de ez valami szálcsiszolás-féle
kezelést kapott, nem sikerült olyan jól, mint a másik, de még mindig
teljesen jó, főleg a kategóriatársakhoz képest.

A középkonzol ál-alumínium borítása és a gombok szépek. A
szellőzőrendszer tekerőgombjai is szépek, csak akkor csalódtam, amikor
azt vártam, hogy a LED-nek látszó kis piros gombócok éjjel majd
világítani fognak. Így forma és funkció tökéletes harmóniája nem
biztosított. A külső tükrök jó nagyok, a belsőben viszont a kelleténél
többet látunk az integrált pótféklámpa hátuljából.

Az ülések elfogadhatóak, a kárpitok - ami a színt illeti - nem
néznek ki rosszul, csak erről a szintetikus csillogásról eszembe jutott
a
Sorento egyetlen gyenge
pontja, márpedig a két autóbelső alighanem ugyanott készült.
Kellemetlen tapintás, közepesen rossz közérzet, de legalább az ajtó nem
rázott meg minden kiszállásnál, mint a Sorentóban.

Kicsi, sőt,
nyilvánvalóan kisebb autó, mint a vetélytársai, például a
Daewoo Kalos. A ferde
hátú (ötajtós) Kalosnál közel negyven centivel rövidebb a Picanto
(3495mm kontra 3880), a tengelytáv viszont csak 11 centis különbséget
mutat - a Picanto már-már elérte a gokart állapotot, főleg a hátsó
tengelynél, ami épp a hátsó tetőoszlop alatt van. A kerék ki is lógna
hátul, ha a lökhárító-sárvédőt fölé nem kanyarították volna.

Okos volt az építész. Ez a nagy dolog, hogy egy ilyen,
dimenzióiban a Kispolákra emlékeztető városi lélekvesztőben kényelmesen
üljek szerkesztőségi pókemberünk, Égő Ákos webszerkesztő mögött, aki
ugyanakkor egész kényelmesen ül elöl. Na jó, ez persze csak
viszonylagos kényelem, tehát egy
Audi A8 kétséget kizáróan
nagyobb és kényelmesebb autó, de a Picanto helykínálata mindnyájunkat
megdöbbentett. Tökéletes kompromisszum városban, kis híján egy Smart
helyére is beállhatunk, mindezt négy elégedett utassal. A csomagtartó
mondjuk kimaradt a tervekből.

A 157 literes csomagtartó
elég kicsinek hangzik, ráadásul a szám nyilvánvaló hazugság,
vagy legalábbis tévedés. A Kia régebben is követett el
píár-túlkapásokat, ott volt például
a Rio esete a szörfdeszkával , ez most legalább annyira átlátszó. Én legalábbis
elvittem nagybevásárolni, és kevesebb fért bele, mint a régi
MX-5-ösömbe, ami elég nagy művészet, lévén a Mazda roadster
csomagtartója 120 liter.

A Picantóéba fért egy karton gyümölcslé (12 liter), egy karton tej (12
liter) és
egy karton ásványvíz (9 liter), és más semmi. Nem mertem
nejloncekkert berakni, nem is nagyon fért, meg féltem, hogy
összepasszírozódik. No de az eddigi mennyiség összesen 33 liter. Sok
persze a leeső rész, vagy hogy is híjják, amit szabványos
csomagtartómérésnél számolnak, oké, vegyük a dupláját: 66 liter. Na jó,
legyünk különlegesen bőkezűek, és triplázzunk: 99. Szóval ez nem 157
liter, arra mérget veszek, hacsak nem sűrített levegőből.

A 2/3 arányban dönthető hátsó üléstámla síkolásával elérhető 882
litert már sokkal inkább elhiszem,
sikerült például 8 000 darab motoros hírlevelet (3 db A4-es
oldal darabja) belerakni és elfuvarozni, úgy, hogy a 250 kg rakomány le
se ültette a Picantót.

Az automata váltó érdekes és butácska szerkezet; aki nem
vezetett még jó automata váltós autót, annak nem tűnik fel, mindenki
más viszont tajtékzik. Ha egy neutronbombával fertőtlenített elméleti
nagyvárosban jönnénk-mennénk, semmi baj, a saját tempójában alkalmas a
közlekedésre. Forgalom esetén viszont sajnos máshogy is kell
gyorsítani-lassítani, mint ahogy a Picanto gondolná, és az elég
frusztráló. Beférni egy lukba a másik sávban, amit még
Trabanttal is
könnyedén megtennénk, a Picanto automatájával nem fog menni.

Nem kapcsol vissza lassan, de akkorát ránt, hogy az csuda, épp
azért érdekes, hogy miután a rántás alapján az ember mégiscsak számít
valamire, semmi nem történik. Mármint az akceleráció frontján - üvöltés
az van, gyorsulás viszont sehol. Országúton lesz teljes a csőd, ahol
80-90 felett előzni szinte reménytelen. A Picanto erősebbik 1.1-ese
egyébként szépen tartja a 140-es utazót is, csak hát előzni ne kelljen.
Kézi váltó a megoldás, nincs mese.

A futómű nem rossz, a rugók elég kemények, a Picanto a
rángatására elég élénken reagál, de azért ezt még nem nevezném sportos
futóműnek - egy
Fiestával sokkal
vadabbakat lehet kanyarodni. Különlegesen jónak tehát nem nevezhető, de
legalább nem életveszélyes, kanyarban fékezéskor nem mutatott
érdeklődést a felborulás iránt.

A fék elég idegesítő, kiváltképp városban. Adagolhatóság nincs,
ez olyan, mint számítógép-billentyűzettel szimulátorozni: ha megnyomom
a "B"-t, harap, de mint a kuvasz, ha ellenben nem nyomom meg,
természetesen egyáltalán nem fog. Egyszóval bináris, 0-1, igen-nem
állapot. Enyhébb esetben azt mondjuk, rossz a fék adagolhatósága, ez
maga az adagolhatatlan. Kicsit fékezni igen nehéz. Enyhítő körülmény,
hogy bár az adagolhatósága rossz, maga a fék jó, tehát nagy tempóról
satuzva szépen megáll a Picanto, ahogy már a
bemutató idején
írtuk.

Vízhőfok-mérő a Picantóban nincs, csak egy kis kék ikon figyelmeztet,
hogy hideg még a motor, de olyan hamar kialszik, hogy képteleség, hogy
ilyen gyorsan üzemmeleg lenne a motor. Picanto-tulajdonosok tehát ne
dőljenek be a jelzésnek, és évszaktól függően várjanak öt-tíz percet,
mielőtt komolyabban kezdenék pörgetni a kis 1.1-est. És
a Picantónál legalább nincs olyan árazási anomália, mint a Sorento
esetében, amit Olaszországban vagy kétmillióval olcsóbban lehet
kapni. A Picanto olasz induló ára 7950 euró, így tehát jöhetnek
vásárolni az olasz Kia-rajongók.

Értékelés: 3.5 - drága és az automata váltó büntet