A benzintanktól a motorig

Tartósteszt: Honda Prelude, 1983

2002.07.05. 08:12
Székesfehérváron sikerült szert tennem rá, a budapesti árakhoz képest barátinak mondható összegért (320 000 Ft). A kórelőzményéről annyit, hogy - állítólag - előttem 1-2 évet állt egy garázsban darabokban, és erre az alkalomra rakták össze. Mindenesetre jobban nézett ki, mint a Pesten kapható drágább társai. Mint az később kiderült, nem kellett a történetben csalódnom, de ez csak egyszerű mázli volt.
 
   
   

A Honda Prelude 1978 óta négy generációt ért meg. Egy évvel bemutatkozása után Japánban megjelent a Prelude első kabriója is. 1982-ben jött ki a második generációs Prelude. Ez érte el a négy típus közül a legnagyobb sikert. A divatos bukólámpákkal felszerelt kupé ma is kedvelt azok között, akik elfogadható áron szeretnének sportos autóhoz jutni.

A második generációt majdnem tíz éven át gyártották, de 1991-ben utolérte a végzet, és leváltotta gömbölyített utódja. 1996-ban gurult ki a gyárból a mostani, és egyes hírek szerint talán az utolsó Prelude.

 
   
 

'83-as Honda Prelude 1.8 EX. Kezdetben nem vala semmi baja, aztán lett. Egy éve használtam, amikor a motor meleg állapotban 2500-as fordulat felett elkezdett fulladni. Így ment egy darabig, aztán a helyzet romlani kezdett. Először csak időnként fulladt le, olyankor kis pihenő után folytattuk utunkat, aztán többet kellett vele pihenni, mint menni.

 
   
   Prelude és Tesa

Először a Magyar Autóklub szakemberét szólítottam, de az autó neki nem volt hajlandó produkálni a tüneteket, a szaki közölte; a gépjármű hibátlan. Persze miután a tetthelyet elhagyta, a kocsi ott folytatta, ahol abbahagyta. Ezek után az autót kisebb pihenőkkel egy éven át szerelőtől szerelőhöz vontattam, akik jó esetben különösebb anyagi kárt nem tettek benne, csak széttárták a kezüket.

 
   
 

Elhatároztam, hogy elindulok a tanktól a motorig, és amit lehet, ellenőrzök. Hondások! A kőbányai Honda bontóba csak alapos felkészülés után tegyétek a lábatokat! Nekem ötször kellett odamennem, hogy lemondjak a benzinpumpa reléről, ugyanis mindig valami egészen mást adtak.

Hol indexrelét, hol kürtrelét, hol egyebet. Vásároltam egy benzinpumpát 14000 forintért. A beszerelés után derült ki, hogy a réginek sem volt semmi baja. Ekkor találkoztam egy villamossági szerelővel, és mondtam neki, szabadidejében nézze át az autót. Két hét múlva csörög a telefon, mehettem az autóért. Kiderült, hogy egy vákuumcsövet kellett kicserélni, mert meg volt repedve. A számla 6000 forintról szólt, ez tartalmazott kisebb zárjavításokat, és a tank kipucolását.

 
   
   

A következő probléma a zárakkal volt, ugyanis az autót feltörték. Gondoltam, kap egy új zárat. Nem kapott. A boltban megörvendeztettek, hogy csak garnitúrában vehetem 120.000 forintért. Mondtam, ha már itt vagyok, kérek egy emblémát a hűtőrácsra. Mondták, csak ráccsal együtt 26.000-ért. Mondtam, nem kérem. Végül szerelőnél vettem bontott zárat, ami beszereléssel együtt rúgott 1500 forintra.

 
   
 

Ezek után boldogan használtam Hondámat egy évvel ezelőttig, amikor a kipufogómból fehér füst tört elő, és a dugattyúk többet nem mozdultak. Lelki szemeim előtt egy motorgenerál hatalmas számlája jelent meg. Így hát tettem egy próbát, és a gyertyákat kivéve ráindítóztam. A motor megmozdult, és kiköpte a torkán akadt vizet. Megúsztam egy hengerfejtömítés cserével.

 
   
   

Lejárt a műszakija, ezért kapott új fékbetétet, amivel mellényúltam. Sikerült vennem - az eredetinél alig pár forinttal olcsóbban - japán utángyártott darabokat, amiről azt feltételeztem, hogy ha már japán és nem olcsó, jó lesz. Tévedtem. A vizsgán ugyan átment, de azóta egyfolytában csikorog a fék, ami nagyban csökkenti az utazás komfortérzetét.

 
   
 

Tulajdonképpen ez a közösen eltöltött éveink rövid története. Most egy nehéz, sáros éven van túl, így gyors rohadásnak indultak a sárhányók és a benzinbetöltő nyílás környéke. Elkezdte enni az olajat is, nagyon vár egy gyűrűzésre. Sajnos a kipufogója is kilyukadt, így kicsit zajosan közlekedünk. A néhány év alatt mindezek ellenére megbízható autónak bizonyult, amivel a mostani elhanyagolt állapotában is el merek indulni egy hosszabb kirándulásra, a helyszűke miatt persze csak két személlyel.

 
   
   

A belső kialakítása is megérdemel néhány szót. Az első két ülőhely kényelmes, a hátsók viszont mintha nem is lennének. Bár két kutyánknak kielégítő helyet lehet biztosítani még Budapest-Debrecen viszonylatban is. Az oldalsó ablakon nem marad meg a pára, ugyanis az ajtókon külön erre a célra levegőbeömlő nyílások vannak.

 
   
 

A fűtés nem égeti le az autós haját, de a ventilátor motorja fokozatmentesen kapcsolható. Büszkélkedhetünk még elektromos ablakkal és napfénytetővel, állítható magasságú kormánnyal. A tükrök belülről állíthatók, csak sajnos nem nagyon maradnak a beállított pozícióban. Van központi zár is, ez utóbbi engem sajna még soha sem kényeztetett.

   
  Műszaki adatok:
 
 Hengerűrtartalom: 1817 ccm
Teljesítmény: 77 kW 5300 1/min
Nyomaték: 150 Nm 4000 1/min
Végsebesség: 183 km/h
Gyorsulás 0-100 km/h: 9,8 s
Hosszúság: 4310 mm
Szélesség: 1350 mm
Magasság: 1295 mm

Végül mellette szól, hogy ha ráléptem a gázra, mindig kihúzott a kellemetlen helyzetekből. Városi körülmények között is beéri 10 liter 98-assal. Egész télen takarítatlan utakon jártam haza, és csak 3-4 alkalommal nem bírt el a lefagyott és letaposott hóval egy meglehetősen meredek részen, annak ellenére, hogy csak a két mellső lábára kapott téligumit, és csak használtat.