2006.12.23. 01:39
Nem is tudtam, hogy van ilyen autó. Annyira szürke egér, hogy észre sem vettem eddig. Pedig - mint kiderült - mindig is ilyenről álmodtam.

Olyan, mint az a barna hajú lány a béből. Észre sem vettük, hogy a suliba jár, még a nevét sem tudta senki. A 306-ot is elég nehéz észrevenni a forgalomban, mert annyira egyszerű, hogy megjelenése önkéntelenül is rejtőzködő. Persze az azért nem igaz, hogy nem tudtam a létezéséről, hiszen a hazai ralibajnokságban is indult néhány pár éve, még Kit-Car is.

Ennek ellenére nem nagyon hagyott nyomot bennem ez a típus, ami nem is csoda, hiszen tényleg csak akkor látunk ilyet az utcán, ha direkt keressük, pedig már 1993-óta köztünk vannak. A végtelenül egyszerű vonalvezetés, a merészségtől mentes formavilág lehet az oka. Pedig ha alaposabban megnézzük a részleteket, akkor találunk finomságokat is. Például a hátsó kerekeknél kialakított domborítás - ami nagyon is versenyautós - elég jól sikerült, de most azt hiszem, mégsem találok ennél többet.

Szóval igazi kaméleon, aki nem akar kitűnni a forgalomból, és ez az erősebb változatoknál még előny is lehet, ha valakit szeretnénk megleckéztetni a piros lámpánál. Ez a példány nem ezek közül való, ez sima 1,4-es, amint látszik négyajtós, és elsősorban azt kell róla mondanom, hogy olyan autó amilyet titokban mindenki szeretne, de sosem meri bevallani.

A barna lányt is azért nem vettük észre a suliban, mert mindenki a szőkéket figyelte. Pedig a szőkék, ugye… Így van ez az autóknál is, mindenki a sportosakat nézi, azokról álmodozik, de a hétköznapi autózáshoz - főleg városban - bőven elég az 1,4-es motor. Az egyszerű, de mégsem csúnya külső, a kimondottan szép belső meg aztán annyira magához láncolja a tulajdonost, hogy nem is mondja el senkinek, mit szeret benne. Ez belülről jön.

A négyajtós 306 formája a klasszikus szedánokat képviseli. Elöl már megjelentek rajta a korai cicás lámpák, de még nem annyira magasra húzva, mint ahogy azt később tették velük, talán ettől van az a bamba nézése az autónak. A már említett szélesedésen kívül nem tudok több erényt felhozni, de bántani sincs miért. Ebben a kategóriában kimondottan jó kiállású kis járgány, kenterbe veri a manapság divatos puttonyosokat. A külön álló csomagtartóval - 463-tól 637 literig bővíthető a hátsó üléstámlák lehajtásával - pedig még cuccokat is lehet vele szállítani. Egyszerűen tökéletes.

Belül pedig tovább fokozódik a kéjes érzés. Bárhova nézek mindenhol szép vonalak simogatják a retinám. Nem találok fogást rajta sehol. A legszebb talán az első ajtók kárpitjáról induló, és a műszerfalon folytatódó ív. De a műszerfal középkonzol része sem hétköznapi. Önmagában nézve talán csúnyácskának hathat, kicsit a vezető felé fordítva még BMW-s koppintásnak is néznék. De ha az egészében figyeljük, akkor egyáltalán nem gáz.

Jó ez a kilencvenes évekbeli színes kárpitozás még ma is. Bár már nem divatos, mégsem raknék rá huzatot, hogy eltakarja. A kezelő cuccok a maguk puritánságával érik el azt a hatást, amit manapság a szükséges-elégséges eljárással hoznak létre. Vagyis itt azért egyszerűek a dolgok, mert nincs szükség komolyabbakra, egy mai autóban meg, azért, hogy spóroljanak azokon is.