Takarodj! Jövök!

2009.01.19. 00:45

Adatlap Audi Q5 3.0 Tdi Dpf Quattro S Tronic - 2009

  • 2967 cm3-es,V 6 hengeres dízel
  • 239 LE @ 4000 rpm
  • 500 Nm @ 1500 rpm
  • 7 seb. automata
  • Gyorsulás 0-100 km/h-ra:
    6.5 másodperc
  • Végsebesség:
    225 km/h
  • Kombinált fogyasztás:
    7.5 l/100km
  • Városi fogyasztás:
    9.2 l/100km
  • Országúti fogyasztás:
    6.6 l/100km
  • 13 919 600 Ft
Rendhagyó csapatás az új Audi Q5-tel enyhe szívrohammal, némi kaviccsal és – mily szentségtörés! – tereppel.

Persze egy 19 milliós, mai SUV esetében teljesen más színezetet kap a terep szó, mint egy parancsnoki UAZ-zal egy mondatban említve, Zirig kollégával karöltve azonban mégis voltunk olyan elvetemült gazemberek, hogy a bősi illegális krosszpálya felé fordítottuk a romboló orrát.

Mert ez az orr rombol, pusztít és öl, akárcsak maga az autó. Nem kell nagy látószögű elme, hogy rájöjjünk: a kicsi, prémium SUV-k piacán kegyetlen, gyilkos harc folyik. Ott a koros, élvezetes, de már kissé fújtató X3, a kényelmes-utazós vadonatúj GLK, a betegesen biztonságos XC60, rövidesen jön az új Lexus RX, és a hazai sajátosságokat figyelembe véve ide sorolható a konszerntárs Tiguan is. Sok mozgástere tehát nem maradt az Audinak, tizenkilencre húzott lapot – hogy bejött-e, majd az idő megmondja. Nagyon tudatosan törtetnek előre, és pontosan ez az, amiben a Q5 nagyon jó. Valahogy úgy sikerült finoman reszelni-formázni, hogy az ember ne tudjon elvonatkoztatni a gigantikus Q7-től, ha ránéz. Vinni fogják.

A drabális hűtőmaszk, a hokiütőszerű LED-sornak köszönhetően szigorú tekintet, a nagy, széles tükrök és a hangsúlyos, domborított motorháztető fenyegető együttese a fiatal, befutott és munkamániás nyakkendős üzletembert juttatják eszünkbe, aki joviális és komoly, de az extraprofit érdekében lelkiismeret-furdalás nélkül veri pépessé a fejünket egy öntvénygrillel és kapar el a saját kertjében, feltűrt ingujjban, krokodilbőr cipőben. Az oldalnézettől nem esünk narkózisba, semmi puhulás, diszkrét sárvédő-domborítás, már-már Volvo-mód hangsúlyos övvonal és egy kis fény-árnyék játék töri meg a jókora lemezek optikai nehezét. A profil szöges ellentéte a GLK-nak: míg amaz egyértelmű bakancs, ez inkább gömbölyű, pitonbőrös mamusz. Hátul folytatódik a büntető szigor, visszaköszön az első fényszórók formája, de a hátsók vízszintes íven ülnek.

Minden vonal, törés azon dolgozik, hogy szélesebbnek láttassa a fart, így a kipufogók maradhattak a helyükön, nem kellett őket kitolni a sarkokba. A csomagtér ajtaja több mint egy méter széles, a pereme alacsonyan van, de nem nyílik túl magasra, nálam hosszabb ember (189+) beveri a fejét keményen. Térfogata jókora: 540 liter, bőven van benne hely, az üléseket ledöntve akár 1560 doboz tejet pakolhatunk bele. A szokásos mozgatható sín és válaszfal, valamint a helytakarékos pótkerék is itt lapít. A kisördög azonban ott gubbaszt a finom kárpit alatt, és kérdezi, mi lesz a flott kerékkel használat után? A szalonban újra leengedik, hogy beférjen a helyére?

Mindegy, milyen oldalról, mindegy, milyen szögből nézzük, mindenhonnan ugyanaz a fölény sugárzik, talán már kicsit túl szájbarágósan prezentálva. Mintha az Audi még mindig fészkelődne-helyezkedne a BMW és a Mercedes között, foggal-körömmel kapaszkodva kiharcolt helyéhez. A sajtóanyag külön kiemeli, hogy kategóriájának legkisebb légellenállási együtthatója (0,33) az övék, de nem hinném, hogy valaki csak azért választ Q5-öst, hogy aztán ezzel a ténnyel villantson.

Amivel villantani lehet, az kétségkívül a beltér. Egyrészt bőven mérték, hiszen az Audi MLP platformra épülő Q5 tengelytávja (2807 milliméter) meghaladja úgy az X3 (2795), mint a friss rivális GLK (2755) hasonló értékét, másrészt – a tető felé keskenyedő karosszéria dacára – vállban sem szűk. A feláras Open Sky System jókora tetőablakai csak fokozzák az érzést, de pirruszi a győzelem, hiszen hiába nyitja meg a tetőt, egyben értékes centimétereket vesz el a fejtérből a bonyolult mechanika. Hátul vígan elfér két felnőtt és egy gyerek, netán három zsoké is, de ha nem muszáj, ne erőltessük az utazást a középső kakasülőn. Kisebb huppanókon koccanunk a nyitott ég rendszerrel, és két szomszédunkat is megfosztjuk a könyöklőből finoman kihajtogatódó pohártartóval való játszadozástól. A Sport Leder Feinnappa kifejezés takarja az állítható deréktámaszos sportüléseket és a bőrkárpitot, az ajtók könyöklői és a bőrrel bevont sportkormány azonban külön tétel volt.

Az extralista felsorolásától a továbbiakban eltekintenék, egyrészt minden filléres bizbaszt ne említsünk már meg, másrészt ami fontos, annak lesz ideje bizonyítani.

A két első – elektromosan mindenfelé állítható − ülés csak azért nem tökéletes, mert azóta ültem már jobbakban, de verik a szerkesztőségben járt GLK-t. A középkonzol kicsit belóg a lábtérbe, de nem különösképpen zavaró. A minőségérzet döbbenetes, évek hosszú során azon dolgoztak Ingolstadtban, hogy összehozzák A belteret, és közben annyira belefeledkeztek a munkába, hogy mikor eljött a műszak vége, és kimásztak a monitorok mögül, rá kellett jönniük, hogy tanítványként lekörözték a mestereket. A különbség annyi, mint a gazdagnak látszani akaró ember és a ténylegesen gazdag ebédlője között. Az X3 és a GLK is precíz, jól összerakott, de csak a Q5-ben érezni az ablakon kiszórt pénz súlyát. Tegyük gyorsan hozzá, hogy mind a BMW, mind a Mercedes már akkor ilyen belsőt gyártott, mikor az Audi még csak kósza ötlet volt. Bézs bőrt egy igazi offroader csak bútoron lát, de itt nagyon jól mutat, és ez messze nem terepjáró, tehát a helyén van. A világos szín fényévekre van a fekete szövet − krómdekor színvonaltól, a rücskös, matt karbonmintás betéteket pedig finoman hintették el odabent. A kormány körüli csillogás nekem kicsit már sok volt, de rajtam kívül mindenkinek tetszett, szóval biztos rendben van. Belsőből, helyből és minőségérzetből jókora piros pont jár az Audinak.

A már-már kicseppenő nyál azonban visszavonulót fújt, mikor a szem a narancs-pirosban pompázó gomberdőre fókuszált. Először jön a rémület: hogyan küzdünk meg ennyi ikonnal, gombbal, tekerenytűvel? Mintha a mindentudó MMI összes funkciója kapott volna egy-egy külön kis piktogramot. A pánik azonban fölösleges, a mikrokapcsolók felét nyugodtan elfelejthetjük, használatuk gyakorisága a kék bálnák párzási időszakáéval azonos. Különben is, ott az említett kis ezüst bigyó, azt tekergetve-nyomogatva gyorsan el lehet igazodni a menüpontok és beállítások között. Kis ügyességgel és az ismét csak feláras Drive Select rendszerrel játszadozva a comfort-auto-dynamic módokon kívül saját szájízünk szerint is konfigurálhatjuk a futómű karakterisztikáját, a kormányrásegítés mértékét és még tán a Nap-Hold állást is, majd az egészet elmenthetjük Individual-ként. A két SD-kártya bemenet már csak hab a tortán.

Fenébe a sok kütyüvel, menjünk már végre!

Totalcar értékelés - Audi Q5 3.0 Tdi Dpf Quattro S Tronic - 2009

Kitűnően összerakott, modern telekjáró, kicsit túlárazva a nagyon erős konkurenciához képest.