FASTEN YOUR BELTS!

2003.07.04. 09:51
Ezúttal csak két és fél napot tölthettem a tesztautóval - e rövid idő alatt mégis sikerült meghatározó élményanyagot szereznem. Kedves olvasók, Önök most egy olyan ember beszámolóját olvashatják egy Saabról, aki életében először ült ilyenben.
 
 

Akik Saabbal fekszenek, Saabbal kelnek és gyakran álmodnak Saabokkal - gondolok itt a Totalcar webszerkesztőjére és programozójára -, nos, ezek az emberek meg se rezzennek, ha azt hallják: 9 5 Estate Linear, 2.3t Ecopower.

 
   
  Saab 9 5 SE Wagon - 2000 telén

A 9 5 már nem újdonság, hiszen a lépcsőshátú alaptípust immár öt éve mutatták be, és '98-ban az Estate, a kombi is megszületett. A 2290 köbcentis, legfeljebb 0,4 bar töltőnyomást generáló turbóval lélegeztetett motor 185 lóerős maximális teljesítménye és 280 Nm-es nyomatéka alig 35 lóerővel és 40 Nm-rel több, mint a kétezres alap-benzinmotoré - a 120 lovas 2,2-es dízelről ne is beszéljünk -, de a Saabnál sokkal érdekesebb dolgok is akadnak. Ott van a 250 lovas emelt turbónyomású 2,3-as nyers ereje és 370 Nm-es csúcsnyomatéka, a háromezres V6-os impozáns eleganciája, vagy a szintén háromliteres turbódízel, ami csaknem 180 lóerős, de 1800 és 3000 1/min fordulattartományban 350 Nm-t tud és ehhez hét és fél liter gázolajra van szüksége száz kilométerenként.

 
   
   

Persze hiába nem új fejlesztés, a 9 5 felett még korántsem járt el az idő. Az Estate formája gyönyörű: mozdony és sportcipő ötvözete. A hegyesen lapos orr, a keskeny, tagolt front, a lendületes övvonal és az előredöntött far egyfajta ruganyos erőt sugároz. Nagy vagyok, nehéz vagyok, de ugrok és harapok, mondja a Saab. És az ezüstmetál, az gyönyörű. Svédacélhoz fémszín - így helyes. Mindez megfejelve a helyes kis szárnnyal, megtalpalva a 2x5 küllős felnikkel, közepükön a kék-piros emblémával - ráadásul a tesztautónkon egyedüli extraként szereplő 225/40-es Pirelli P Zero tekintélyes hordójával - gyönyörű, na. És belül is az. Rendezett gombsereg az aluval borított műszerfalon, fekete-szürke, nem hivalkodó, de nagyon igényes kárpit és huzat. Igazi skandináv: egyszerű, de a szemnek és a testnek is kedves, mint a legpuhább és legpasztellszínűbb kanapék.

 
   
 

A 9 5 nem csak szép, jó is. Egyrészt nagyon kényelmes elöl-hátul egyaránt - hátul csak két felnőttnek javaslom, de nekik nagyon. Az általunk kipróbált fapados legalapabb verzió felszereltsége nagyon szegényes. Égett a pofám a kocsi iránt érdeklődő családtagok-ismerősök előtt, amikor a kétzónás klíma, a kiváló hifi, a kifinomult elektronika (indulásra záródó, kulcskihúzásra nyíló ajtók, utas hanyagságakor is fütyülő, súlyérzékelővel vezérelt FASTEN YOUR BELTS-lámpa, szükség esetén a komputer központi display-én egy WASHER FLUID LEVEL LOW felirat, ilyesmi), a tempomat, az ESP, a fényszóróspricni és a gyári váltózár bemutatása után semmi egyebet nem tudtam elmondani. Tehát ilyen is van: felső közép autó, alapáron kiváló felszereltséggel. És amit használunk, amiben ülünk, amit tekergetünk, amit kapcsolgatunk mind-mind a helyén, épp jól elhelyezve.

 
   
   

Nem értettem, miért ilyen hülyén üzemel a tempomat - 60 óra kellett csak, hogy rájöjjek: a többi autóban van a hiba. Leesett az állam, amikor a hátsó üléslapok előrebillentésénél megláttam a kifinomult mechanikát - és csaknem elaléltam, amikor megláttam az üléstámlák esetleg nem elég jól lereteszelt állapotára figyelmeztető bigyókat. Tulajdonképpen három hibát bírtam felfedezni összesen: nincs csillapított kapaszkodó (ez persze nem érdekes), az ablakemelő kapcsolói hülye helyen vannak, és csak az elsők automaták, azok is csak lefelé (szégyen), valamint a pilóta cipőtalpa képes beleakadni a fékpedálra gyors gáz-fék váltásnál (ezt viszont nem kéne). A négy légzsák nem tűnik soknak az aktuális trendek ismeretében, de a fene tudja - én a Saabnak elhiszem, hogy ennyi elég. No meg ott van az ember előtt az a másfél méter vas.

 
   
 

Nem csak szép és jó, de gyors is. 1800 és 3500 1/min között van 280 newtonméterünk, 5500-nál pedig 185 lóerőnk. A motor egyenletesen adja le teljesítményét, nincs megrázó élmény egy bizonyos fordulatszám átlépésénél, viszont minden gázadásnál érezhetően idő kell a turbó felpörgéséig. A folyamat a töltőlevegő nyomásmérőjének kijelzőjén jól követhető. A végsebesség katalógus szerint 225 km/h, ennyit most nem mentünk, de az autó éreztette, hogy mehettünk volna. Nincs is annál szebb érzés, mint amikor különböző, "RACING" kezdetű, vagy végű matricával ellátott, tíz centi vastag kipufogóvéggel szerelt sportkupékat tolunk le a belső sávból egy klimatizált szürke kombival, Mike Oldfieldet hallgatva, miközben tartózkodunk a hirtelen kormánymozdulatoktól, nehogy megzavarjuk hátul szunyókáló családtagjaink édes álmát.