Az igazi csataló

Teszt: Ford Sierra 1.6 CLX

2003.01.13. 10:51
Hiába győzködöm magam, úgyse hiszem el, hogy ez az autó valamikor is modernnek számított. Képtelenség, ugye. Mai szemmel is látszik rajta, hogy ez volt a két évtizeddel ezelőtti középkategória. Elődje a Taunus, utóda a Mondeo.
 
   
 







Már elég vén, de a veterán korszak még az első szériák számára is távoli. Newtimernek pedig egyszerűen alkalmatlan. A közönséges, tehát nem tuning vagy egzotikus (XR4i, Cossie) Sierrákat még nyugaton sem restaurálgatják úgy, mint az I-es Golfokat, vagy akár az elődmodell Taunust. Nálunk meg aztán végképp a hétköznapi, ganéhordó csataló-szerepre kárhoztatja boldogtalan sorsa.

 
   
   

Munkaautónak viszont egyszerűen tökéletes. Olcsó, tágas, nagy csomagtérrel, az ötajtós változattal akár még költöztetni is lehet. Megbízható, olcsó az alkatrész, egyszerű a javítás, keveset fogyaszt. És - ami munkaautó esetén különösen fontos -, az autótolvajok be vannak oltva ellene. A titok: a forma.

A Sierra formaterve kölönlegesen jól példázza, mennyire kiszámíthatatlan, melyik dizájn lesz maradandó, és melyik merül gyorsan feledésbe. A Sierra 1982-ben legalább akkora lelkesedést váltott ki a nézőkből, mint a Chrysler PT Cruiser - sokan egyenesen azt gondolták, ezt nem fogják gyártani, annyira extrémül néz ki. Különleges is volt a '80-as évek elejének felhozatalában.

 
   
 

Uwe Bahnsen, a német dizájner először az 1960-as fürdőkád-Taunussal hívta fel magára a figyelmet. Eztán jött az egyfelől sikeres, másfelől esztétikailag erősen vitatott Sierra, és a majdnem egybehangzóan rondának titulált, furcsa hátuljú, hülye elejű utolsó Scorpio. Üzletileg legalább a Sierra sikeresnek bizonyult, hiszen Németországban a hetedik legnépszerűbb autó volt, Angliában pedig vezette a középkategória eladásait. Összességében 1987-ig másfél milliót adtak el, ami ebben az osztályban rengeteg, a Ford viszont többet tervezett. Ekkor gondolták ki, hogy visszavesznek az esztétikai ámokfutásból meg az áramvonalból, és az ötajtós változat mellett kihozzák a tesztünkben is szereplő négyajtós kivitelt.

A Sierra még évekig jól futott, mint a közúti izgalmakat messziről elkerülő polgárság autója, de Bahnsen sorsa megpecsételődött: kirúgták a Fordtól, a tervező azóta saját dizájnakadémiáján tanít. Bahnsen ennek ellenére bekerült az évszázad autója-választás (Global Automotive Elections Foundation) jelöltjei közé a dizájner kategóriában. Csak aztán Giorgetto Giugiaro nyert.

 
   
   

De hogy az ördögbe lehetett ez a forma modern és szokatlan? Manapság a kutya se veszi észre - ennél jellegtelenebb formákat legfeljebb Tüzép telepeken találunk. Ha viszont megnézzük, hogy a Sierra bemutatása idején milyenek voltak az új modellek, látjuk, hogy teljesen mások; a Sierra különlegességét az adta, hogy radikálisan szakított az uralkodó trenddel. A '80-as évek elején a kocka ment, de minden szinten, ami talán nem is véletlen: ekkor indult világhódító útjára a bűvös (nyugaton "Rubik") kocka.

 
  A korszak néhány fontos autója és kockája:
 
 1979: a bűvös kocka nürnbergi bemutatója
1980: (kocka) Audi Coupé
(kocka) Fiat Panda
1981 (kocka)
1982: (kocka) Citroen BX
Lancia Delta
Volvo 760
(kocka) Honda Prelude
1983: (kocka) Lada 2107
 

Az '50-es és '60-as évek gömbölyítő trendje már lecsengett, az olajárrobbanás miatt viszont minden addiginál nagyobb szükség volt az áramvonalas formára. A fenti autók tervezésénél nem sokat törődtek a légellenállással, a Sierrát viszont szélcsatornában faragták.

A 0,34-es légellenállási együttható azonban a mai autók közt legfeljebb átlagos érték, húsz éve viszont elég jó volt. Ugyanezt a szintet tudta a Citroen BX és a GSA, a legendás Opel Kadett GSI pedig hamarosan beállította a kategóriában azóta is túlszárnyalhatatlan 0.3-as Cd-rekordot. A Sierra tehát annyira azért mégsem volt áramvonalas, legfeljebb az Audi 80-hoz (0,38) vagy a Ford Granadához (0,44) képest.

 
   
   

Belül azért már közel sem olyan szokatlan, mint mondjuk a korszak űrhajóimitátor francia autói a követhetetlenségig egyedi műszereikkel. Ez a beltér ha nem is keleties, de olyan unalmas, mint egy elgyötört állapotban, félálomban megírt házi feladat. Semmi sem látványosan ronda, de amíg be nem ül Claudia Schiffer, szép se lesz semmi. Korrekt, szürke, igazi titkosügynök autó: ha a kormányról eltávolítjuk a Ford emblémát, akár le is vehetjük a kámzsát az elrabolt katonai attasé fejéről, úgyse tudja később elmondani, milyen autóval fuvaroztuk.

A korabeli német autóknál ugyan nem rosszabb, de az olaszokkal (bármelyik Fiat, Alfa), vagy a ma is bizarrnak tűnő Citroen BX-műszerfallal nem veszi fel a versenyt. És ez nem csak nemzeti karakter kérdése - egy mai Mondeo belseje bármelyik kategóriatárssal felveszi a versenyt.