Pokolbéli víg napjaim

2006.06.20. 08:08
Egy V6-os dízelmotort szinte lehetetlen tönkretenni, kíváncsi is voltam, mennyi gázolajat tudok letuszkolni a torkán, ha tényleg nagyon igyekszem, úgyhogy végig padlógázon közlekedtem. Az eredmény több mint meglepő.

Hitte volna, hogy már több mint három éve köztünk van a Signum? Ugye nem? Az autógyártásban gyorsan röpül az idő, és már az új keletű modellek sem újak, olyannyira, hogy a Signum, azóta, hogy a 3,2-es V6-os itt járt nálunk, erősen megváltozott. Megkapta az egyen Opel-orrot, nehogy elölről meg lehessen különböztetni a többitől.

Persze egyáltalán nem baj, ha a márkaarculat egységes, pláne, ha ez az egység még esztétikus is, és megint csak pláne, ha az ominózus cég olyan unalmas, jellegtelen autókat gyártott, mint például ez itt, vagy mondjuk ez. Szerencsére ennek már vége, az Opelek szépek, sportosak, és ennek a változásnak mindenki örül, a Signummal az élen.

A Signum nem kombi, csak majdnem. Inkább ferdehátú limuzin. Olyasmi próbálkozás, mint az Audi A3 Sportback, csak ez nagyobb. Oldalról egyértelműen látszik, hogy egy kész formatervet toldottak meg, nem pedig eleve ilyen autót terveztek. A harmónia a C-oszlopig tart, ott a kissé esetlen puttonyon megtörik, de sebaj, a Vectra-orr úgy jó, ahogy van, és az egyszerű, őszinte, határozott hátsó is illik az autó karakteréhez.

Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de ebben a pillanatban a szerző pillekönnyű, alig érzékelhető zsezsgésre lett figyelmes a bal füle tájékán. Egy hirtelen mozdulattal, ösztönösen, mit sem sejtve, gondolatait továbbra is a tesztautóhoz tapasztva megpiszkálta hallójáratának bejáratát, és ezzel a földre penderítette azt a felettébb különös módon viselkedő apró, soklábú élőlényt, mely ahelyett, hogy napi teendőit intézte volna, a szerző fülébe készült bejutni, csak ő tudja, miért. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. De hol is tartottunk?

A Signumot a Vectrától a módosított farrészen és a nagyobb tengelytávon kívül a belső tér mérete, kialakítása és variálhatósága különbözteti meg. Nagyobb a lábtér, előre-hátra tologathatjuk a hátsó üléseket is, így még egy irdatlan méretű sofőr mögött is van hely egy átlagembernek. A Signum azonban négyszemélyes. Mivel a hátsó üléseket is fotelszerűen alakították ki, középen csak egy szűkös és kényelmetlen kakasülő van.

Ha azonban a luxusfelszereltségű Cosmo változatot rendeltük, nincs gond, nem kell sorsot húzni; ezentúl az ötödik ülésen Tárolómester foglal helyet. Ez egy idióta nevű hűtő-könyöklő-DVD-kitámasztódoboz, és ha belegondolunk, hányszor használjuk az autót öten, rájövünk, hogy egy hideg üdítőért cserébe még ezt a szánalmasan fantáziátlan és erőltetett elnevezést is meg tudjuk bocsátani. Természetesen Tárolómestert el lehet távolítani, ha mégis öten utaznánk.

És akkor jöjjön a lényeg, a V6-os dízelmotor a maga 184 lóerőjével és 400 Nm-es nyomatékával, de előtte még röviden vázolnám a tesztautó átvétele után felmerülő gondolataimat. A Signum nem tartozik a legizgalmasabb modellek közé. Nem kifejezetten az a hivalkodó darab. Korunk dízeldivatja, és hogy Opel, közelebb viszi a témát az olvasóhoz, de ez még mindig kevés.