A Total Kar közönsége számára nem jelent újdonságot a kis fenevad, hiszen Karotta szaktárs jóvoltából egy újságcikk keretében, mi több, tévéadás formájában is bemutattuk a Street Ká-t - Sport Ka nevű testvérével együtt. Jómagam egy hétnapos együttélés tapasztalataival tudom kiegészíteni ki a játék-Fordról alkotott képet.

A statiszti ka szerint tehát a Street Ka nem csak a Gay Pride Day-n minősül elfogadott járműnek meglett férfiemberek feneke alatt. Tényleg helyes: a meglett férfiember (ha nagyon homofób, akkor azért csak a garázsban, zárt ajtók mögött) örömmel simítja végig a Street Ka oldalsó íveit, elismerően paskolgatja a széles tomport, elgyönyörködik a 16 collos ragyogó krómfelnikben és hosszasan szemez a szépre sikerült lámpatestekkel.

A meglett férfiembernek ehhez még annyi hozzáfűznivalója van, hogy ha a gyár VALÓBAN azt szerette volna, hogy 182 centis, 95 kilós egyének vessék rá magu kat a Ford-kereskedések sales-eseire, mennydörgő "Sztrít-Ká-Ta ka-Runk" s kandálással, akkor nyilván kissé feljebb helyezett öveket, nagyobb lábteret és vagy mélyebbre engedett ülést, vagy magasabbra húzott szélvédőkeretet al kalmazott volna. A Kispolski óta ez az első autó, amelyben rendszeresen bea kadt a lábam ebbe-abba hirtelen fékezés előtt, sebességváltásnál zavart a saját térdem és görnyedve kellett ülnöm, hogy kilássak a napellenző alatt.

Míg egy Kispóknál soha, a Street Ká-nál gyakorlatilag egy nap alatt megszoktam mindezt: elvégre egy go KArtnál sem elsősorban a kényelemért fizetjük be azt a párszáz forintot néhány körért. A Street Ká-t vezetni ugyanis éppolyan, mintha go Kartoznánk. Négy kerék a négy sarokban, ülés középen az aszfalt felett pár centire, direkt kormányzás, gyors gázreakció, hatásos fék - és kívánságra bármikor készséges keresztbefordulás, szóval a vezetés élményének letisztult párlata.

Érthető a 195/45-ös gumi erre az autóra: kevesebb tapadási felülettel a jó munkásember egy kanyarban sem állná meg, hogy ne broadside-oljon. A hűtött első tárcsák annyira jók, hogy észre sem vesszük: hátul csak dobok vannak. Amiben a Kispók egy kicsit jobb, az a hátsókerékhajtás, de higgyék el, a Street Ka elsőkerékhajtásos létére annyira jól irányítható kormánnyal és gázzal-gázelvétellel, hogy ez szinte nem is hiányzik.

És sok kal erősebb is. Bár az 1599 köbcentis, nyolcszelepes, 5500 1/min-nél 95 lovas, 4250-nél pedig 135 Nm-es DuraTec-motor nem egy pörgős Hi-Tec vadállat, azért az Euro-4 mellett a Ka hajtására is megfelel: mindig elegendő nyomatéktartalé kai vannak a Street Ka meglódításához. Ráadásul ennek prezentálására szinte bármelyik fokozatban képes: a váltó kimondottan rövid (100-nál még ötödikben is 3200-at, 155-nél 5000-et pörög), a fokozatok áttételei szépen követik egymást - a kapcsolás élménye pedig kőkemény sportautókéhoz fogható. Magyarul: az autó megy, mint a golyó. Pininfarináék is megérezték ezt, és tettek rá egy lapáttal: az egyszerű vasrúdra egy hívogatóan fénylő alugömböt raktak fogantyúnak, amit ha egyszer megragad az ember, el sem igen engedi többé. Ha a kulisszát nem ta karná el egy helyes kis bőrszoknya, már-már Ferrariban éreznénk magun kat.

A Street Ka tankolás tekintetében is sportautósan viselkedik: egyfelől jóleső érzést nyújt machósan felülről beleállítani az autóba a töltőpisztolyt, ahogy például az F1-ben csinálják a nagyok, másfelől ezt az érzést igen gyakran megtapasztalhatjuk. A tank a roadsterezés hagyományai szerint igen csöpp: a 40 liter alig 500 kilométerre elég. A vegyes átlagfogyasztás a gyár szerint 7,9 liter benzin 100 kilométerre: mi sok országúttal, némi vadulással egyszer kereken 8, másszor 8,15 litert mértünk. A végsebesség a rövid váltó miatt 173 km/h, ebből 160-at magunk is tanúsíthatunk, a 12,1 másodperces 0-ról 100-ra gyorsítás pedig érzésre - megint csak a rövid váltó miatt - sokkal kevesebb. Azért nem kevesebb a valóságban is, mert kettesben a motor már 80-nál leszabályoz.