Így néz ki egy farakás tetejéről

Az autógyártás nem a sportos vezetők szája íze szerint fejlődik. Egyre fontosabb a komfort, a biztonság; a kilencvenes évek vad, nyers, ne adj' isten, veszélyes sportkocsijainak íze, hangulata kiveszőben van. Az utóbbi évek sportautóinak java amolyan félszerzet, akkor lesz újra jó világ, ha a mérnökök majd kiokoskodják, hogyan lehet tökéletesen összehangolni a nyers brutalitást a komforttal. Ezen az úton tett nagy előrelépést az Audi.

Mindez nem itthon derült ki, a fontos információk megszerzése végett el kellett jutnunk Ausztriába, Salzburg tartományba. A bő 500 kilométeres út nem vészes, de nem mindegy, hogy az ötórás ücsörgés kibírható, egész jó, klassz vagy esetleg fenomenális. Higgyék el, nem őrültem meg, igenis lehet fenomenálisan utazni, például egy majd' 44 milliós kisbusszal, amiben csak az ülések bőrözése többmilliós tétel, van benne telefon, fax, DVD, hűtő, sőt még üvegpoharak is, hogy az előkelő tulajnak ne kelljen üvegből elfogyasztani a portóit. Sosem gondoltam volna, hogy drága luxusterepjárók és szupersportkocsik után egyszer egy VW lesz a legdrágább autó, amit valaha vezettem.

Volkswagen 43,4 millióért

Kicsit belaktuk, de így is jól látszik,
mennyire elegáns a busz belseje

A Multivant mindenki ismeri. Egy nagy hasáb. Még haszongépjármű-szakíró szemmel sem tartozik a legizgalmasabb modellek közé. Ki hitte volna, hogy a VW nemcsak a dolgos nép, de a felső tízezer számára is készít Multivant. A Business néven futó modell üzletembereknek készült, már az alapmodell is tökéletes mozgó iroda, az általunk kipróbált darab azonban tele volt extrával.

18-as kerekeken gördülő kisbuszunkat 235 lóerős V6-os motor hajtotta, és bő 210 km/h-s végsebességre futotta az erejéből. Sok Mercedeszből, BMW-ből meglepetten bámultak a belső sávban nagy tempóval közlekedő haszongépjárműre. Faxot ugyan nem küldtünk, a tévéképernyő pedig valami elektromos hiba folytán becsukódott menet közben, és az internetkapcsolatot sem használtuk ki, de az utazás így is tökéletesen kényelmes, csöndes, kulturált és gyors volt. A Multivan Business 16 litert fogyasztott, és remekül lehűtötte a megolvadt sportszeletet.

TT-flotta a salzburgi reptéren

Frissen érkeztünk hát Zell am Seebe, az új Audi TT bemutatójának helyszínére. A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy az autó azért nem változott meg gyökeresen, mert a felmérések azt mutatták, hogy a TT-szimpatizánsok jobban szeretik az ismert formákat a forradalomnál. Így hát az új TT nagyon hasonlít a régire, és bár nőtt, robusztusabb és elegánsabb is lett, nem tagadhatná le a gyökereit.

A hatalmas hűtőmaszk kötelező elem

Az orr-rész átalakulása a legdrasztikusabb. Az új modell megkapta a kötelező hatalmas hűtőmaszkot, és a lámpái is sokkal keskenyebbek, íveltebbek, finomabbak lettek. Oldalról szembetűnő a küszöbön végigfutó markáns szélesítés. A B-oszlop továbbra is hiányzik. A hátsó lámpatestek összementek, a vonalak is módosultak kissé, de a farr-rész sem fogja kimozdítani sarkából a világot. A régi TT bumfordibb, kedvesebb, az új kicsit kimértebb lett, de alapjaiban tényleg nem változott.

A konzervatívabb vásárlók szemét sem szúrja, és a fiataloknak is élvezhető

A beltérből kikiált az új sportkormány, aminek lecsapták az alját, hogy a sofőr kényelmesen elférjen. A helykínálat elöl jó, hátul szánalmas, ahogy az egy rendes 2+2 üléses autónál lenni szokott. Minden részletet átitat a sportos elegancia és a precizitás. A TT-t alapvetően nem a fiataloknak szánták, ennek ellenére tinédzserkorban sem nehezebb megkedvelni, mint 40 vagy 70 évesen. Az ember beül, elégedetten felsóhajt, és mire elfordítja a kulcsot már eggyé is vált az autóval. Mintha sosem lett volna másképp.

Audi TT Coupé 2.0 TFSI

A kétezres turbómotor nagyon meggyőző

200 lóerő és 280 Nm bőven elegendő, hogy az ember jól érezze magát egy 1260 kilós sportkupéban. Ennek ellenére kicsit tartottam tőle, hogy az erős motor és a precíz technika nem párosul vezetési élménnyel - kár volt. A turbó TT 6,6 másodperc alatt gyorsul 100-ra, és ezt a sofőr is minden érzékszervével tapasztalja. A motor már alacsony fordulaton is csodákra képes, a hatsebességes váltó precíz, a kormányzás veszettül pontos, és az útról érkező információk is hiánytalanul eljutnak a sofőr tudatáig.

Igazi sportkupé, B-oszlop most sincs

Az új TT futóművét komfortosra és sportosra is hangolhatjuk egy gomb segítségével, ami a magnetic ride nevezetű rendszert irányítja, és a lengéscsillapítókban lévő trutyit sűrűsíti össze, ha a sofőr jól autózható útszakaszra bukkan. Érdekes, hogy a TT sportmódban is kényelmes, és normál módban is sportos, de azért érezni a különbséget. Sok unalmas elsőkerék-hajtású sportautó van, a hátsókerék-hajtás alapvetően izgalmasabb konstrukció, de egy jó futóművel és jó súlyelosztással a hajtás jellegétől függetlenül izgalmassá lehet tenni egy autót. Az Audinak sikerült.

A hátsó lámpa kifejezetten jól sikerült

Kevés élvezetesebb elsőkerekes autót vezettem idáig, a TT ráadásul még kulturált is. Az Audi nagyon jó úton jár, hogy kifejlessze a tökéletesen élvezetes és maximálisan komfortos autót. Az új TT már nagyon közel van a végső megfejtéshez. A komfort rendben van, egy csipetnyi sót-borsot még raknak hozzá, és kész is van.